Vezércsillag

Ez a tanuságtétel arról szól, hogy miként találtam rá a Szűzanyára...

Eleinte idegenkedtem a Szűzanyától és a máriás imáktól. Nem tudtam, hogy hová tegyem a máriás imákat, nehogy Isten imádata elé tegyem azokat, és nehogy megbántsam az Úr Jézust. Tudtam, hogy jók a máriás imák, de nem értettem hogyan is van ez. Kértem imában az Úrtól, hogy oldja fel bennem ezt a feszültséget. Ekkor valaki azt tanácsolta nekem, hogy olvassam el a dogmatikából a mariólógiát. Elolvastam, és egyből megszűntek bennem a kételyek...

(Sir 24:24) Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek, és a szent reménynek.

Elhívásunk és küldetésünk

Mindnyájunknak, minden krisztuskövetőnek, elhívásunk és küldetésünk van az apostolkodásra és az evangelizációra. Így a világi híveknek is. (lásd. a II. Vatikáni Zsinat, APOSTOLICAM ACTUOSITATEM kezdetû dekrétuma a Világiak apostolkodásáról ). A lelkesedés megvan, de van-e hozzá megalapozottság és felkészültség?...

Manapság már a világiaknak is van lehetőségük a képzésre, vagy önképzésre, többféle módon is, mint például: teológia kurzusok, vezetőképző iskolák, szemináriumok, lelkigyakorlatok, a szentírás tanulmányozása, stb. A felsoroltak jó elméleti felkészülésre adnak lehetőséget azoknak, akik átadják életüket az Úrnak és az evangelizációs munkában akarnak szolgálni, de mégis, fennáll két veszély:

1. Az elméleti síkon való megmaradás és gyakorlati életszentség elhanyagolása;

2. Az eltévelyedés, a lelki vakságban, a helyes tanítástól és az igaz hittől.

A gyakorlati életszentség
          
A szóbeli evangelizációt meg kell elõznie a gyakorlati életszentségnek. Amit hirdetünk, azt előbb meg is kell élnünk...

(Mt 5:58) Ti tehát legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes.

(Lev 19:2) Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok!

Ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogy szavainkkal az Úrnak szolgálunk, de életünkkel nem teljesítjük be az Ő igazságát:

(Mt 5:20) “ Mert mondom nektek: ha a ti igazságotok nem múlja felül az irástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába.”

Az eltévelyedés
          
Az utolsó idők szellemi sötétségét éljük. Az Úr Jézus elmondta apostolainak, hogy melyek az utolsó idők jelei. Ahogyan a természet jelzi az ősz eljövetelét, úgy az utolsó idők jelei is hirdetik az Úr Jézus második eljövetelét. Szent Pál gyakran ír az útolsó időkről és az utolsó idők embereiről...

(1Tim 4:1) A Lélek világosan állítja, hogy a végsõ idõkben némelyek elpártolnak a hittõl, megtévesztõ szellemekre és sátáni tanításra hallgatnak.

(2 Tim 3:1-5) Tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idõk következnek. Az emberek önzõk, kapzsik, elbizakodottak, kevélyek, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, istentelenek, szeretetlenek, összeférhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, lelketlenek, árulók, vakmerõk és felfuvalkodottak lesznek. Inkább az élvezetet keresik, mint az Istent; a jámborságnak a látszatát még megtartják, de a lényeget megtagadják. Kerüld az ilyen embereket.
            
A Szűzanya minden jelenésekor (La Salette, Lourdes, Fatima, Megjugorje, Szőkefalva, Máriás Papi Mozgalom, stb.) a magánkinyilatkoztatások által, figyelmeztetett a végső idők szellemi sötétségének veszélyeiről. Felhívta a figyelmünket arra a szellemi harcra, amellyel a Sátán el akarja szakítani Istentől a küzdő Egyházat és az egész világot.

Látva az életszentség szűk ösvényét és a nehéz időket amelyekben ma élünk, amikor az önzés, a nagyravágyás, a felfuvalkodottség, a paráznaság, a bálványimádás, a hitehagyás, a szentségtörések elárasztották a világot, egy józan és bölcs ember belátja, hogy szüksége van lelki vezetésre. Szükségünk van arra, hogy meghalljuk a Szentlélek sugallatát, hogy megérthessük Krisztus tanítását. Különben képtelenek vagyunk megcselekedni a mennyei Atya akaratát és eltévelyedjünk a szellemi sötétségben...

A lelki vezetés

Lelki vezetést kaphatunk:

- Egy lelki atyától, vagy egy tapasztaltabb testvértől, lelki beszélgetések által;

- A szentek tanításai által;

- Az őranyalunk sugallatai által;

- A Szűzanya különleges működése által, a hiteles látnokoknak adott magánkinyilatkoztatások figyelmeztetésein keresztül.

Mindezek közül a legmegbízhatóbb a Boldogságos Szűzanya különleges vezetése. Ő a Krisztusban megigazultak mintaképe és Vezércsillaga, aki fényességével beragyogja és megvilágítja ebben a szellemi sötétségben az előttünk álló utat...

A Szűzanya méltósága és szerepe az Egyházban:

- Valóságosan Isten Anyja;

- Az Egyháznak, Krisztus misztikus testének Anyja;

- Krisztusban, János apostol által, égi Édesanyja az egyház minden egyes tagjának;

- Fő közbenjáró értünk a mennyben;

- Örökkön szűzen szűlő és tisztaságos Anya;

- Ő a Szeplőtelen Fogantatás, mert az áteredő bűn nélkült fogant az ő édesanyja, Szent Anna méhében.

(Jn 19:26-27) Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: "Asszony, nézd, a fiad!" Aztán a tanítványhoz fordult: "Nézd, az anyád!" Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.
          
A Szűzanya lelki anyja azoknak a keresztényeknek is, akik nem fogadják el őt, akik nem is gondolnak rá és nem tisztelik őt. Egy jó édesanya éppen úgy szereti a vak gyermekét is, mint az egészségeset, vagy talán még jobban... Egyik lelkiség sem gondolhatja magáénak a Szűzanyát. A Szűzanya minden lelkiségé, és ezért mindenkinek szeretnie és tisztelnie kell őt...

A Szűzanya szerepe az Egyházban
          
A Szűzanya szerepe hasonlatos egy édesanya szerepéhez:

- Megszűlni gyermekeit (elvezetni őket a hitre: Tegyetek meg mindent, amit csak mond!... Jn 2:5);

- Felnevelni gyermekeit (táplálja a gyermekeit lelki tejjel);

- Óvni és felnőtt lelki életre vezetni gyermekeit.

A Szűzanya a mi példaképünk az Egyházban, aki felmutatja és felajánlja nekünk gyümölcseit...

 
(Sir 24:24-31 )“ Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek, és a szent reménynek. Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és az erény minden reménye. Jöjjetek hozzám mind, akik kivántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel, mert lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom jobb a lépesméznél! Emlékezetem él minden idõk nemzedékeiben. Akik engem esznek, még inkább éheznek, akik engem isznak, még inkább szomjaznak, aki rám hallgat, meg nem szégyenül, s akik értem fáradnak nem esnek bünbe. Akik fényt deritenek rám örök életet nyernek.”... 
          
Az Úr Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet (Jn 14:6). Ő valóságos Isten és valóságos ember. Az Ő emberi természete hordozója volt isteni természetének. Az Ő embersége által istenesedik meg a mi életünk, részesülünk az Ő isteni természetéből. Ezért hát nincs más közvetítő Isten és ember között, csak az Úr Jézus Krisztus. A Szűzanya nem közvetítő ilyen értelemben, hanem Fő Közbenjáró, és őt nem imádják a katolikusok, ahogyan a protensánsok állítják, hanem felettébb tisztelik (hüperdulia)...

(Jn 14:6) Jézus így válaszolt: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.

(1Tim 2:5-6) Hiszen egy az Isten, egy a közvetítõ is Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta magát mindenkiért és tanúságtételül a meghatározott idõben.
      
Az Úr Jézus az Ősszentség, Ő minden szentség és kegyelem abszolut forrása (Jn 1:16). A Szűzanya annyira kegyelemmel teljes és annyira Fő Közbenjáró, amennyire részesült a kegyelem teljességéből, az Ősszentségbõl, Aki az ő Szent Fia, Jézus Krisztus. És ez a részesedés a legteljesebb és legmagasztosabb. Ezáltal, azt hiszem, mindenki megnyugodhat, aki attól fél, hogy a Szűzanyát imádnánk, vagy őt az Úr Jézus Krisztus elé helyeznénk...

Az Egyház tanítása szerint, Szűzanya megígéri hathatós segítségét a kegyelmi életben és a lelki előrehaladásban mindazoknak:

- Akik felajánlják önmagukat, életüket az ő Fájdalmas és Szeplőtelen Szívének;

- Akik bíznak benne, és gyermeki lelkülettel ráhagyatkoznak anyai gondoskodására;

- Akik élik felajánlásukat, megfogadva tanácsait és útmutatásait.

Ez azért van, mert a Szűzanya a mi Fő Közbenjárónk, minden kegyelem kieszközölője, amint a kánai menyegzőn is kieszközölte a bor átváltoztatását a lakodalmas seregnek...

 
A Boldogságos Szűzanya gyümölcsei

A tisztaság
          
Amikor megkereszteltek, egy fehér igecskét terítettek rám, ami az áteredő bűntől való megtisztulást jelképezte, de ugyanakkor a gyermeki tisztaságot is. Azóta, az élet útján, ez az ingecske nagyon összepiszkolódott mindenféle tisztátalansággal. Bűneimet leraktam a szentgyónásban, bűnbocsánatot nyertem, de még mindig nem érzem magam elég tisztának. Szükségét érzem, hogy valaki elvezessen a tisztaságra. Ki más vezethetne el, mint maga a szeplőtelen és tisztaságos Szűzanya. Bármit is teszek, ha nem tiszta a szívem, nem lehetek igazán boldog...

(Mt 5:8 ) “Boldogok a szívükben tiszták, mert õk látni fogják Istent.”

A Szűzanya, aki a legközelebb áll Istenhez, elvezet a szívbéli tisztaságra...

Az alázatosság
          
A Szűzanya a legalázatosabb teremtmény, amint a Magnificat is bizonyítja, ezért is áll Istenhez a legközelebb...

(Mt 23:12) “ Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják.
          
Ha Istenhez közel akarunk kerülni, akkor el kell tanulnunk a Szűzanyától az alázatosságot. Milyen sokszor tapasztaljuk magunkban, közösségeinkben az alázat hiányát, a versengést, a kivagyiságot, a felfuvakodottságot, a fennhéjázást és a kevélységet. Ez azért van, mert nem követjük a Szűzanya példáját...

Az egyszerűség és a szerénység

Isten egységes és egyszerű, és Szűzanya is egyszerű. Ezért helyes út számunkra is az egyszerűség. Ma, a lelki dolgokban, közösségeinkben, gyakran szeretjük a komplikált, agyafúrt, okoskodó dolgokat és nem választjuk az egyszerűséget. Tanuljuk el a Szűzanyától az egyszerűséget és szerénységet...

A gyermeki lelkület

Milyen is a kisgyerek? Hát hiányzik belőle a világ kevélysége, a szemek kívánsága és a test kívánsága (1Ján 2:16). A kisgyerek egyszerű, alázatos és engedelmes. A kisgyerek mindent elhisz, mindent elfogad, mindennek örül, keveset birtokol és nem tart haragot...

    
(Mt 18:3-4 )“Bizony mondom nektek: ha meg nem tértek, és nem lesztek olyanok, mint a kisgyerekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki ugyanis kicsivé lesz, mint ez a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában.” 
                                       
Közösségeinkben gyakran tapasztaljuk, hogy nincs igazi szeretet, de van helyette nagyravágyás, versengés, önzés, önmagunk keresése és mások fölötti hatalomvágy. A Szűzanya példát mutatott nekünk földi élete során, hogy követhessük az ő példáját. Ezért törekedjünk minél kisebbek lenni, olyan kicsinyek, hogy felülhessünk az ő karjára, oda, ahol a kis Jézus is űlt. Sőt, lelki értelemben, csecsemőkké kell változnunk, hogy anyatejjel táplálhasson minket. Csakis így sajátíthatjuk el helyesen a krisztuskövetés alapjait. Ez nagyon fontos, mert ha a jó alapok elsajátítása nélkül magasra hágunk, akkor nagyot eshetünk. A kisgyerek viszont soha sem tud akkorát esni, hogy komoly kárt tegyen magában...

A szeretet      
   
A szeretet a legnagyobb isteni ajándék, de ugyanakkor ez a mi akaratunktól is függ. Isten adja szívünkba a szeretetet, de nekünk döntenünk kell, hogy azt másokra sugározzuk. Döntenünk kell, hogy a szeretetet választjuk, és nem a gyűlöletet. A Szűzanya megtanít szeretni, mert ő kegyelemmel teljes. A Jézus Szívéhez vezető út, Mária szívén keresztül a legrövidebb.

A bízalom és a ráhagyatkozás

Mária tökéletesen bízott Istenben, tudatosan vállalta igen-jét, az istenanyaságát, a szigorú mózesi törvények ellenére. Ugyanakkor, Isten is teljesen megbízott Máriában, mert rá merte bízni egyszülött Fiát. Akire Isten rá merte bízni egyszülött Fiát, arra mi is bátran rábízhatjuk magunkat. A Szűzanya megtanít a tökéletes bízalomra és a ráhagyatkozásra...

(Zsolt 131:2) “… megnyugtattam és elcsöndösitettem lelkemet; mint a kis gyermek az anyja ölén,”...

Az engedelmesség, a hűség és az egység
          
A mai kor nagy betegsége az engedetlenség. Ma sokan akarják Jézus Krisztust, de nem akarják az Egyházat. Nem akarnak engedelmeskedni az Egyházának, az apostolutódoknak, azaz a püspököknek és a papságnak. Szidják, vádolják, és nyíltan vagy burkoltan támadják a papságot, miközben saját lelki sebeiket szaggatják és nyalogatják. Ez azért van, mert hiányzik belőlük az engedelmeség. 

Engedelmesség nélkül nincs kegyelmi élet. De az engedelmesség nem arra való, hogy az előljáró bűnre vagy hittagadásra vezessen minket. "Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek" (ApCsel 5:29). Az Úr Jézus, a Golgotán, megmutatta nekünk az igazi engedelmességet. Ő egedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. A Krisztus iránti hűség, az Egyház iránti hűségben mutatkozik meg. Hű vagyok-e az Egyházhoz, a hitemhez, a Tanító Hívatalhoz, a szent pápákhoz, a püspökeimhez, a papjaimhoz, vagy amint meglátom hibáikat, bírálva hátat fordítok az Egyháznak. Az Úr Jézus mindhalálig hű maradt hozzánk, gonosz emberekhez, mi pedig akár a legkissebb bántalomnál is hátat fordítunk előljáróinknak...

Az egység azt jelenti, hogy szorosan felzárkozok testvéreim mellé, a plébánosomat követve, a püspököm mögé. Az egység azt jelenti, hogy mi a hívek, védőbástyát alkotunk előljáróink köré. Ma ez különösen fontos. De az egység nem a bűnben és a hitehagyásban való egységet jelenti, mert az ilyentől távol kell maradni...

Gyakran nem evangelizációra van szükség, hanem engedelmességre, hűségre és az egység felmutatására. Nincs kevésbé hiteles dolog a világ szemében, mint amikor a krisztuskövetők egymástól elszakadva, egymás ellen fordulnak. A Szűzanya ezt a három erényt szorgalmazza minden üzenetében, erre kéri gyermekeit. Sajnos ma azt tapasztaljuk, hogy az egyház engedetlenségektől, hűtlenségektől, szakadásoktól (hitehagyásoktól) szenved. Ezért kell jó példát mutatni...

A józanság
          
Manapság sokan elszakadnak a józan hitélettől, ezért aztán, amikor az élet realitása földhöz vágja őket, akkor kiábrándulnak és elveszítik hitüket. Óvakodjunk minden elrugaszkodott megnyilvánulástól, és álljunk lábainkkal szilárdan a valóság talaján. De ez nem jelentheti azt, hogy elvetjük a hitet a rácionalitás javára. A hit és a ráció harmonikus egységben kell legyen, mint ahogy a madár is két szárny segítségével emelkedik a magasságba. A Szűzanya segít abban, hogy józanul és helyesen higgyünk, reméljünk és szeressünk. Rávezet minket arra, hogyan gondolkodjunk, hogyan ne essünk rendetlen túlzásokba és szélsőségekbe...

Az ima és a böjt
          
Sokan írtóznak az önmegtartoztatástól. Az emberek igencsak szeretik a vidám, felemelő együttléteket, még a templomban is, de vonakodnak az ima és böjt vállalásától. A Szűzanya, az ő buzdításaival, gyakran imára, böjtre és engesztelésre hív minket.

Hogyan remélhetjük magunkénak a Szűzanya gyümölcseit? Úgy, hogyha felajánljuk magunkat a Szűzanya Fájdalmas és Szeplőtelen Szívének és megéljük felajánlásunkat...

Történelmi tények  

      
- 1982 május 13-án II. János Pál pápa felajánlja magát Fatimában a Szűzanyának;

- 1984 március 25-én II. János Pál pápa felajánlotta Oroszországot a Szűzanyának;

- 2000 október 8-án II. János Pál pápa, az egyház püspökei jelenlétében felajánlotta az egész világot és a harmadik évezredet a Szűzanyának.

Vannak akik vitatják ezeket a felajánlásokat, főleg Oroszország felajánlását, nerthogy nem úgy történt, ahogy kérve volt...

A felajánlást meg kell élni
          
Ez a megélés nem más, mint Krisztus követése. A Szűzanya nem az ő követését kéri, hanem az ő Szent Fia követését. A napi szentírás olvasás és annak megélése, a rózsafűzér imádkozása, a heti böjt, az alamizsna, a szentmisén való buzgó részvétel, a gyakori szentgyónáshoz való járulás, az apostolkodás jócselekedetekkel, hitvallással, tanuságtétellel, mind eszközei a megszentelődésnek. Ha ezeket megtesszük, akkor létrejön bennünk is a kegyelmi átalakulás, amely elvezet Mária által, a Krisztushoz való hasonulás állapotához. Akkor megvalósul bennünk is az, amiről Szent Pál beszélt...

(Rom 8:29) ”Mert akiket eleve ismert, azokat eleve arra is rendelte, hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, s igy õ elsõszülött legyen sok testvér között.”
          
Mindezek után megérthetjük, hogy miért nevezte II. János Pál pápa a Szűzanyát az evangelizáció Csillagának. Mária segítségével érhetjük el azt a kegyelmet, hogy magunkban hordozzuk Istent, az Ő élő evangéliumát, Krisztushoz hasonulva, belsőleg és külsőleg. Így válhatunk hű, igaz és cáfolhatatlan tanúi Jézus Krisztusnak.

Úr Jézus Krisztus, kérünk Téged áldd meg törekvéseinket! Édes jó Szűzanyánk, segítsd és oltalmazd lépteinket, hogy célba érjünk és elnyerjük hervadhatatlan koszorunkat. Ámen.         

Tegyétek meg

(Jn 2:5) Tegyetek meg mindent, amit csak mond!...

A kánai menyegzőn a Szűzanya megmondta, hogy miként változhat életünkben a víz borrá és a Szentlélek kegyelme örömmé. Az öröm pedig a Lélek gyümölcse (Gal 5:22). Jakab apostol is hasonlóképpen buzdít levelében. Arra int, hogy váltsuk tettekre az Úr Jézus tanítását...

(Jak 1:22) A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok meg.

Íme 100 ige Máté evangéliumából, amelyek tettekre, azok megélésére sarkallnak bennünket:

1. Az őszinte bűnbánat: (Mt 4:17) „Tartsatok bûnbánatot - hirdette -, mert közel van a mennyek országa!”
2. Táplálkozzunk naponta Isten igéjével: (Mt 4:4) Azt felelte: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden tanítással is, amely az Isten szájából származik.”
3. Nem szabad Istent kisérteni: (Mt 4:7) Jézus így válaszolt: „Az is meg van írva: Ne kísértsd Uradat, Istenedet.”
4. Csakis Istent szabad szolgálni, és minden egyéb szolgálatnak ebből kell kiindulnia: (Mt 4:10) Jézus elutasította: „Távozz sátán! Meg van írva: Uradat, Istenedet imádd, s csak neki szolgálj!”
5. Törekedni kell a lelki szegénységre: (Mt 5:3) „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
6. Óvakodni kell a túlzott világi örömektől, és nem szabad félni a lelki szomorúságtól: (Mt 5:4) Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
7. Törekedni kell a szelídségre és az alázatra: (Mt 5:5) Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. (Mt 11:29) Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tõlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívû, s megtaláljátok lelketek nyugalmát.
8. Vágyódni kell az igazság után: (Mt 5:6) Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
9. Irgalmasságot kell gyakorolni: (Mt 5:7) Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. (Mt 12:7) Ha tudnátok, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem pedig áldozatot, nem ítélnétek el az ártatlanokat.
10. Szívünket tisztán kell tartani: (Mt 5:8) Boldogok a tiszta szívûek, mert meglátják az Istent.
11. Békességre kell törekedni: (Mt 5:9) Boldogok a békességben élõk, mert Isten fiainak hívják majd õket. (Mt 26:52) Jézus rászólt: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Aki kardot ragad, az kard által vész el.
12. Vállani kell az igazságot, üldöztetések árán is: (Mt 5:10) Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
13. Vállani kell Krisztust az üldöztetések idején: (Mt 5:11) Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam.
14. Az isteni szeretet jó izét magunkban meg kell őrizni: (Mt 5:13) Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, s az emberek eltapossák.
15. Jócselekedetekkel kell világítani az emberek között: (Mt 5:16) Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsõítsék mennyei Atyátokat!
16. Isten törvényeit és a parancsolatokat meg kell tartani, és nem szabad azokat megváltoztatni: (Mt 5:19) Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt igen kicsinek fogják hívni a mennyek országában. Aki viszont megtartja és tanítja õket, az nagy lesz a mennyek országában.
17. Az ismert isteni igazságot maradéktalanul tettekre kell váltani : (Mt 5:20) Ezért mondom nektek: ha igazságotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába.
18. Ne járuljunk szentáldozáshoz míg haragot tartunk a szívünkben, hanem előbb béküljünk ki: (Mt 5:23) Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy embertársadnak valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár elõtt, s menj, elõbb békülj ki embertársaddal, aztán térj vissza és ajánld fel ajándékodat.
19. A harag elvetése és a békülékenység : (Mt 5:25) Ellenfeleddel szemben légy békülékeny idejében, amikor még az úton vagy vele, nehogy átadjon ellenfeled a bírónak, a bíró pedig a poroszlónak, és börtönbe kerülj.
20. Tiszta életet kell élni és nem szabad házasságot törni: (Mt 5:28) Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az õ szívében. (Mt 19:6) Most már többé nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.
21. Nem szabad esküdni semmire: (Mt 5:37) Így beszéljetek inkább: az igen igen, a nem nem. Ami ezenfelül van, a gonosztól való.
22. Nem szabad bosszút állni és ne forduljunk el ellenfelünktől: (Mt 5:39) Én pedig azt mondom nektek, ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is!
23. Nem szabad pereskedni: (Mt 5:40) Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is!
24. Nem szabad ellenkezni, csakis ha bűnre kényszerítenek: (Mt 5:41) S ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira!
25. Ha kérnek vagy kölcsönkérnek nem szabad elfordulni: (Mt 5:42) Aki kér, annak adj, s attól, aki kölcsönt akar tõled, ne tagadd meg!
26. Szeretni kell ellenségeinket: (Mt 5:44) Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért!
27. Nem szabad átkozódni hanem mindenki áldani kell: (Mt 5:44) Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyûlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket. (Róm 12:14) Ádjátok azokat, a kik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok. 
28. Törekedni kell a tökéletességre (az életszentségre): (Mt 5:48) Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!
29. Alamizsnát titokban kell adni: (Mt 6:3) Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb.
30. Rejtekben kell imádkozni, szószaporítás nélkül: (Mt 6:6 –7) Te amikor imádkozol, menj be a szobába, zárd be az ajtót, s imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz! S mennyei Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz. Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy ha ömlik belõlük a szó, nyomban meghallgatásra találnak!
31. Szívből meg kell bocsájtani embertársainknak: (Mt 6:15) De ha nem bocsáttok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket. (Mt 18:35) Így tesz majd mennyei Atyám is veletek, ha szívből meg nem bocsátotok egymásnak.
32. Böjtölni kell, de úgy hogy az emberek ne lássák: (Mt 6:17) Te, amikor böjtölsz, kend meg fejedet és mosd meg arcodat, hogy ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a rejtekben is ott van! Akkor Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.
33. Óvakodni kell a világias lelkülettől és a vagyongyüjtéstől: (Mt 6:19) Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! (Mt 16:26) Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja? Mit is adhatna az ember cserébe a lelkéért?
34. Mindenek előtt Isten országát és az Ő igazságát keressük: (Mt 6:33) Ezért ti elsõsorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá!
35. Ne szolgáljunk a Mammonnak, vagyis a vagyonnak, hanem csakis Istennek: (Mt 6:24) Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyûlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is.
36. Törekedni kell arra, hogy ne aggódjunk a földi dolgokért: (Mt 6:25) Azt mondom ezért nektek: Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! Nem több az élet az eledelnél s a test a ruhánál? (Mt 6:34) Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.
37. Nem szabad ítélkezni: (Mt 7:1) Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek!
38. Előbb magunkat kell rendre tanítsuk, csak azután másokat: (Mt 7:5) Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedbõl, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!
39. Lelki kincseinket, igaz hitünket, ne erőltessük hitetlen, durva lelkű, világias felfogású emberekre, hogy ne gyalázzanak minket és a szentek hitét: (Mt 7:6) Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé, különben még eltapossák lábukkal, és megfordulva széttépnek benneteket!
40. Kérni, keresni és zörgetni kell az Úrnál: (Mt 7:7) Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek!
41. A felebaráti szeretet mércéje az aranyszabály: (Mt 7:12) Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták.
42. Keresni kell a szűk útat, vagyis, mindig a nehezebbet kell választani: (Mt 7:13) A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz - sokan bemennek rajta.
43. Óvakodni kell a hamis prófétáktól, akik hamis isteneket kínálnak fel: (Mt 7:15) Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.
44. Meg kell vizsgálni az embereket és azok tetteit, gyümölcseik szerint: (Mt 7:17) Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt.
45. Az Úr Jézus tanítását tettekre kell váltani, ez a lelki élet sikere és az üdvösség útja: (Mt 7:26) Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette.
46. A tanitványnak mindent és mindenkit el kell hagynia: (Mt 8:20; 23) Jézus így válaszolt: „A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.” Jézus azonban ezt felelte: „Kövess engem, hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat!”
47. Nem szabad magunkban gonoszakat gondolni: (Mt 9:4) Jézus belelátott gondolataikba, ezért megkérdezte: „Miért gondoltok magatokban rosszat?
48. Tanuságot kell tegyünk, amikor Jézus meggyógyít testi vagy lelki betegségeinkbõl: (Mt 9:6) Ezzel a bénához fordult: „Kelj föl, fogd ágyadat és menj haza!”
49. Fel kell vállalni a közösséget a megtérő bünösökkel: (Mt 9:13) Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bûnösöket.”
50. Mindig nyitottak kell legyünk a megújulásra, hogy az Úr használni tudjon: (Mt 9:17) Új bort sem töltenek régi tömlõkbe. De ha mégis, kiszakadnak a tömlõk, a bor kiömlik, s a tömlõk tönkremennek. Az új bort új tömlõbe öntik, így ez is, az is megmarad.
51. Hinni kell az Úr Jézus gyógyító hatalmában: (Mt 9:29) Erre megérintette a szemüket, és így szólt: „Legyen hitetek szerint!” (Mt 15:28) Erre így szólt Jézus: „Asszony, nagy a hited. Legyen hát akaratod szerint.” Még abban az órában meggyógyult a leánya.
52. Az evangelizációs munkára nem kell pénzt szerezni, és nem szabad azt pénzért végezni: (Mt 10:8-9) Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok. Övetekbe ne szerezzetek se arany-, se ezüst-, se rézpénzt!
53. Az evangelizációs munkában mindig az egyesek vendégszeretetére kell hagyatkozni: (Mt 10:11) Ha egy városba vagy faluba betértek, érdeklõdjetek, hogy ki az, aki méltó és maradjatok nála, míg tovább nem mentek!
54. Okosan kell eljárni, és az emberekkel óvatosnak kell lenni: (Mt 10:16-17) Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé! Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerûek, mint a galambok! Az emberekkel szemben legyetek óvatosak, mert bíróság elé állítanak, zsinagógáikban pedig megostoroztatnak benneteket!
55. A megpróbáltatás idején nem kell beszéddel készülni: (Mt 10:19) Amikor átadnak benneteket a bíróságnak, ne töprengjetek, hogyan és mit mondjatok! Abban az órában megadatik nektek, hogyan beszéljetek.
56. A halálig hűségesen ki kell tartani az Úr Jézus szeretetében: (Mt 10:22) Mindenki szemében gyûlöletesek lesztek nevemért. Aki azonban mindvégig kitart, az üdvözül.
57. Nem szabad félni és küzdeni kell a félelem ellen: (Mt 10:26) Ne féljetek hát tõlük! Hiszen semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s olyan titok sincs, ami ki ne tudódnék. (Mt 10:28) Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!
58. Az Úr Jézust meg kell vallani az emberek előtt, és semmiképpen sem szabad Őt megtagadni: (Mt 10:32-33) Azokat, akik megvallanak engem az emberek elõtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt. De aki megtagad az emberek előtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám elõtt.
59. Nem szabad egy hamis békességre törekednünk, egyetértve a bűnnel, még a családunkkal is szembe kell szálljunk: (Mt 10:34) Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. (Mt 10:35 -36) Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége.
60. Senkit, még a családtagjainkat sem szabad az Úr Jézusnál jobban szeretni: (Mt 10:37) Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.
61. A keresztet vállalni kell: (Mt 10:38) Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám. (Mt 16:24) Ezután Jézus így szólt tanítványaihoz: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye keresztjét és kövessen.
62. El kell vetnünk az evilági érvényesülést: (Mt 10:39) Aki meg akarja találni életét, elveszíti, aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja.
63. Isten emberét, az Úr Jézus tanítványát, be kell fogadni és segíteni kell: (Mt 10:41) Aki prófétát fogad be azért, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad be azért, mert igaz, az igaz ember jutalmában részesül. S ha csak egy pohár friss vizet ad is valaki egynek, akár a legkisebbnek is azért, mert az én tanítványom, bizony mondom nektek, nem marad el jutalma.
64. Nem szabad soha sem megbotránkozni az Úr Jézusban és a szent életben: (Mt 11:6) Boldog, aki nem botránkozik rajtam.
65. Az élet nehézségeivel az Úr Jézushoz kell fordulni: (Mt 11:28) Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok - én megkönnyítlek titeket.
66. A Szentlélek ellen nem szabad káromlóan szólni: (Mt 12:32) Ha valaki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, de ha a Lélek ellen beszél, nem nyer bocsánatot sem ezen, sem a másvilágon.
67. Féken kell tartanunk szánkat, és csakis áldást kell mondanunk: (Mt 12:36-37) Mondom nektek: az emberek az ítélet napján minden fölösleges szóról számot adnak, amit kiejtenek a szájukon. Szavaid alapján igazulsz meg, és szavaid alapján vonsz magadra ítéletet.
68. Nem szabad kételkedni: (Mt 14:31) Jézus kinyújtotta a kezét és megfogta. „Te kishitû - vonta kérdõre -, miért kételkedtél?...
69. Nem szabad Isten parancsolatait meggyengíteni, érvényteleníteni emberi hagyományokkal: (Mt 15:3) Így felelt nekik: Hát ti miért szegitek meg Isten parancsát hagyományotok kedvéért?
70. Nem szabad megbízhatatlan lelki vezetőt követni: (Mt 15:14) Hagyjátok őket! Vakoknak vak vezetõi! De ha vak vezet világtalant, mind a kettő gödörbe esik.
71. Vigyázni kell a szívünkre, mert az lehet minden gonoszságnak a forrása: (Mt 15:19) A szívből törnek elõ a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás.
72. Óvakodni kell a képmutatástól: (Mt 16:6) Jézus figyelmeztette őket: „Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok és szadduceusok kovászától!”
73. Hinni kell Jézus Krisztus Egyházában és a primátusban: (Mt 16:18) Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt.
74. Hinni kell az Egyház kötöző és oldozó hatalmában: (Mt 16:19) Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva.
75. Törekednünk kell a gyermeki lelkületre: (Mt 18:3-4) Bizony mondom nektek, ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát megalázza magát, mint ez a gyerek, az a legnagyobb a mennyek országában.
76. A kicsinyeket és a gyerekeket be kell fogadni: (Mt 18:5) Aki befogad egy ilyen gyereket a nevemben, engem fogad be.
77. Óvakodni kell, hogy nehogy valakit megbotránkoztassunk: (Mt 18:6) De aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a kicsik közül, akik hisznek bennem, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakába és a tenger fenekére vetnék.
78. Senkit sem szabad megvetni: (Mt 18:10) Vigyázzatok, ne vessetek meg egyet se e kicsik közül! Mondom nektek: angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát.
79. A testvérekre és az Egyházra hallgatni kell: (Mt 18:17) Ha ezekre sem hallgat, jelentsd az egyháznak. Ha az egyházra sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.
80. Keresni kell az egyetértést: (Mt 18:19) Azt is mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól.
81. Mindig meg kell bocsájtani: (Mt 18:21-22) Akkor odalépett hozzá Péter és megkérdezte: „Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer?” „Mondom neked - felelte Jézus -, nem hétszer, hanem hetvenhétszer. (Mt 18:35) Így tesz mennyei Atyátok is veletek, ha mindegyitek meg nem bocsát szívbõl felebarátjának.
82. Óvakodni kell a világi gazdagságtól: (Mt 19:24) Újra azt mondom: Könnyebb a tevének átmenni a tû fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.
83. Az Úr Jézusért készen kell lenni mindent elhagyni: (Mt 19:29) Aki nevemért elhagyja otthonát, testvéreit, nõvéreit, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy a földjét, százannyit kap, s az örök élet lesz az öröksége.
84. Nem szabad hatalomra vágyni, hatalmaskodni, hanem mindenkit szolgálni kell szeretettel: (Mt 20:26 -27) A ti körötökben ne így legyen. Aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok, s aki elsõ akar lenni, legyen a cselédetek.
85. Törekednünk kell, hogy mindig legyenek meg bennünk a Lélek jó gyümölcsei, hogy nehogy kivágattassunk: (Mt 21:19) Az út mentén látott egy fügefát. Odament, de nem talált rajta egyebet, csak levelet. Erre így szólt: „Ne teremjen rajtad gyümölcs soha többé!” A fügefa azon nyomban kiszáradt.
86. Hittel kell imádkozni: (Mt 21:22) Bármit kértek hittel az imádságban, megkapjátok.
87. Inkább legyünk megtérő bünösök, mint képmutató vallásosok: (Mt 21:31) Melyik tett eleget a kettõ közül apja kívánságának?” „Az elsõ” - válaszolták. Erre Jézus így szólt hozzájuk: „Bizony mondom nektek, hogy a vámosok és a cédák megelõznek benneteket az Isten országában.
88. Meg kell őrizni a kegyelmi állapotot és a lelki ruházat szépséget: (Mt 22:12) Megszólította: Barátom, hogy kerültél ide, amikor nem vagy menyegzõre öltözve? Az elnémult, a király pedig megparancsolta a szolgáknak: Kötözzétek meg kezét-lábát, s dobjátok ki a külsõ sötétségre. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.
89. Eleget kell tenni Istennek is, meg az evilági kötelezettségeinknek is: (Mt 22:21) Erre azt mondta nekik: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!”
90. Szeretni kell Istent és a felebarátunkat: (Mt 22:37-39) Jézus ezt felelte: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes elmédbõl. Ez a legnagyobb, az elsõ parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.
91. A papságot tisztelni kell a hivatásukért, tisztségükért, és meg kell tartani tanításukat, de a rossz cselekedeteiket nem szabad követni: (Mt 23:2-3) Az írástudók és a farizeusok Mózes tanítói székében ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert bár tanítják, de tetté nem váltják.
92. Mindig az utolsó helyre kell ülni: (Mt 23:6) Szívesen elfoglalják a lakomákon a fõhelyeket és a zsinagógában az elsõ székeket... (Lk 14:10) Ha tehát hivatalos vagy valahova, menj el, és foglald el az utolsó helyet, hogy amikor a házigazda fogad, ezt mondja neked: Barátom, menj följebb! Így megtiszteltetésben lesz részed az egész vendégsereg előtt.
93. Nem szabad magunkat sem mesternek, sem tanítónak hívatni: (Mt 23:8-10) Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Atyának se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Tanítónak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, Krisztus.
94. Meg kell magunkat mindig aláznunk: (Mt 23:12) Aki felmagasztalja magát, azt megalázzák, aki megalázza magát, azt felmagasztalják.
95. A sok gonoszság láttán vigyázzunk, hogy ki nem hüljön bennünk a szeretet: (Mt 24:12-13) A gonoszság megsokasodása miatt sokakban kihűl a szeretet, de aki mindvégig kitart, az üdvözül.
96. Ne higyünk hamis krisztusokban (felkentekben), akik imitt-amott megjelennek: (Mt 24:23) Akkor ha valaki azt mondja: Íme, itt a Krisztus vagy amott! ne higgyétek.
97. Legyünk figyelmesek az idők jeleire: (Mt 24:32) Vegyetek példát a fügefáról. Amikor hajtása már zsendül és a levelei kibontakoznak, tudjátok, hogy közel van a nyár.
98. Bizzuk életünket az Úr igéjére, mert nincs annál szilárdabb támasz: (Mt 5:18) Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, hanem minden beteljesedik. (Mt 24:35) Ég és föld elmúlik, de az én igéim el nem múlnak.
99. Meneküljünk az Egyház bárkájába: (Mt 24:38-39) A vízözön elõtti napokban ettek-ittak, nősültek, férjhez mentek egészen addig, amíg Noé be nem ment a bárkába, s jött a vízözön, és el nem ragadta mindnyájukat. Ugyanígy lesz az Emberfiának megjelenésekor is.
100. Krisztust kell látnunk minden nélkülözőben és szenvedőben: (Mt 25:35) Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek.

Uram Jézus, add kegyelmedet, hogy mindezeket az igéket tettekre is tudjuk váltani. Ámen.

Tanuságtétel, kereszthordozás, meghalás

(Mk 8:34-38) Összehívta a népet és tanítványait, s így szólt hozzájuk: „Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti. Aki elveszíti értem és az evangéliumért, az megmenti életét. Mit ér az embernek, hogy megszerzi az egész világot, ha a lélek kárát vallja? Mert mit adhat cserébe az, hogy megszerzi az egész világot, ha a lélek kárát vallja? Mert mit adhat cserébe az ember a lelkéért? Aki ez elõtt a házasságtörõ, bûnös nemzedék elõtt szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsõségében a szent angyalokkal.”

Azt mondják, hogy manapság sok a tanító és kevés a tanuságtevő. Tehát inkább lenne szükség tanuságtételre, mint tanításra...

A tanúságtétel

Szükséges a tanúságtétel, szükéges az Úr Jézus Krisztus megvallása a világban. Aki megvallja Jézus Krisztust a világ előtt, azt Ő is megvallja majd a mennyei Atya előtt. És forditva: aki megtagadja Őt a világ előtt, azt Ő is megtagadja majd a mennyei Atya előtt...

(Mt 10:32-33) Azokat, akik megvallanak engem az emberek elõtt, én is megvallom majd mennyei Atyám elõtt. De aki megtagad az emberek elõtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám elõtt.

Az Úr Jézus Krisztus megvallásának egyenes következménye a világ részéréről való megvetés, kirekesztetés és az érvényesülési esélyek elvesztése. Ebből a megfosztottságból származik a kereszthordozás...

Amint elkezdjük megvallani Jézust Krisztust, és elkezdünk tanítása szerint élni, az emberek először bolondnak nyilvánítanak (na persze csak a hátunk mögött), majd kizárnak baráti körükből, végül pedig kirekesztenek minden egyezségükből, klikkjeikből. Ha Isten akarata szerint akarunk élni, akkor fel kell készülnünk a megpróbáltatásokra...

(Sir 2:1) Fiam, ha Istennek szeretnél szolgálni, készülj fel igen sok megpróbáltatásra.

Idővel a tanúságtételünk elhalványul a félelem meg a kishitüség miatt. Úgy járunk mint a hamis sáfár (Lk 16:1-16.) Lassacskán hajlamosak vagyunk engedni a huszonegyből, és megalkuszunk a világgal. Sokszor félelmünkben, ha nem is tagadjuk meg Jézust, de részben egyetértünk felebarátunk bűneivel, hogy ne kerüljünk konfliktuális helyzetbe, hogy ne "veszélyeztessük életünket". Ilyenkor elszégyeljük magunkat, ha az Úr Jézus szavaira gondolunk. Gyakran azzal a igével takarozunk, hogy "ne vessétek gyöngyeiteket a disznók elé, nehogy megtaposság és nektek rontva nehogy megszaggassanak titeket"...

(Mt 7:6) Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé, különben még eltapossák lábukkal, és megfordulva széttépnek benneteket!

...de valójában, itt egy picit a gyávaságról, a hűtlenségről is szó van. 

Vigyázzunk! Maradjunk erősek, legyünk hűségesek az Úr Jézushoz, az Ő tanításához és tegyünk tanuságot.

A kereszthordozás

Az Úr Jézus magára vette és hordozta keresztjét...

(Jn 19:17) Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak.

Miből fakad a kereszthordozás? A kereszthordozás nem az a nehézség, amit a saját bűneinkel okozunk magunknak. A kereszthordozás az a nehézség és megpróbáltatás, ami Istennek és az Ő parancsolatainak megvallása és megélése miatt ér bennünket a világ részéről. Amint megéljük hitünket, bizonyos üldöztetés és megvetés zúdul ránk az emberek részéről. Ez a gonosz lélek ösztönzésére történik, de jön magától a gonosz lélektől is, aki a krisztuskövető ember esküdt ellensége...

A kereszthordozás megnyilvánulásának formái a következők lehetnek:

- A családban nem fogadják el a megtérő családtag hitét és az abból fakadó megtért életformáját. Ezért aztán, még a legszűkebb rokoni körben is megvetik...

(Lk 12:52) Ezentúl ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás közt: három kettõ ellen, és kettõ három ellen.

- A munkahelyen, a hívő embert bolondnak tartják, értetlenül néznek rá, nyíltan megvetik, mert nem akar csalni, és mert fizetéséért megprobál tisztességesen és becsülettel dolgozni.

- Még a testvérek között is akad megvetés, és ez a kereszt a legkeservesebb. A szentek mindig szenvedtek testvéreik értetlensége és szeretetlensége miatt.

- Van, aki azért vet meg, mert nem vagyunk elég gazdagok, más meg azért, mert nem küzdünk minden áron jogainkért, vagy mert nem vagyunk elég tekintélyesek, vagy mert hűek vagyunk az egyházunkhoz és a hitünkhöz.

- Aztán ott vannak a gonosz lélek közvetlen támadásai az evangelizáció és Isten szavának hirdetése miatt, lelki vagy akár fizikai formában is.

Sokféle kereszt létezik, de ne féljünk a keresztektől, ne mondjuk azt, hogy Isten mentsen, mint egykor Péter apostol mondta...

 (Mt 16:22) Péter félrevonta, és szemrehányást tett neki ezekkel a szavakkal: "Isten mentsen, Uram! Ilyesmi nem történhet veled."

(Lk 9.23) Amikor az egész néphez szólt, ezt mondta: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap és úgy kövessen.

Meg kell változtassuk a felfogásunkat, hogy megszeressük a keresztet és szivesen vállaljuk azt...

A meghalás

Amíg a megtérés friss öröme tart, addig minden oly könnyű. Aztán, amint az évek telnek, mintha Isten vigasztalása is visszavonulna. Takán jön a lelki szárazság hosszú időszaka és a kisértő:

Nézd, a kortársaid, a kollegáid, hogy elhúztak melleted. Mindeniknek van már cége, érvényesültek, több autót cseréltek, házat építettek, stb. Te meg ugyanott tartasz, ahol voltál, vagy még ott sem. Ugyanolyan szegény vagy, egy semmi és egy tehetetlen. Sőt, így csak egyre gyengébb leszel… Gyerekeid vannak... Hogyan gondoskodsz majd róluk?... Hogyan indítod el őket az életben?... 

De az Úr Jézus azt mondja...

(Mt 10:37) Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.

Igen... Az Úr Jézust kell szeretni a legjobban. Őt kell szolgálni, és rá kell bízni a családot is, meg a gyerekeket is. A krisztuskövető életcélja az Úr Jézust szolgálni, hirdetni Isten országát tettel és szóval. Evangelizálni, imádkozni, jót cselekedni, tanúságot tenni az Úr Jézusról minden eszközzel. Ez azzal jár, hogy egyre inkább elsorvad evilági életünk, de az Úr Jézus megígérte, hogy ha meghalunk ennek az életnek, megnyerjük lelkünket az örök életre...

Merjünk hinni, merjük vállalni evilági életünk elvesztését. Merjük odaajándékozni időnket Jézus Krisztusnak és az Ő szolgálatának. Buzdítsunk másokat is erre. Tegyünk tanúságot, és mondjuk el az embereknek, hogy ne akarják magukat megvalósítani ebben az életben, hanem inkább gyűjtsenek kincset a mennyben.

A tanúságtétel, a kereszthordozás és a meghalás, életünk elvesztése egy olyan folyamat, amelyben e három dolog szorosan összefonódik. Ehez istenszeretetre és nagy lelki erőre van szükség, amelyet a kegyelem által, a hit, a remény és a szeretet isteni erényei adnak meg. Mindez pedig az Úr Jézustól van, mert Ő a kegyelem abszolut forrása (Jn 1:16).

Uram Jézus, Te vagy minden kegyelem forrása. Add meg nekünk a lelki erősség ajándékát. Ámen.

Szeressétek egymást

(Jn 15:12-17) Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért. Ha megteszitek, amit parancsolok nektek, a barátaim vagytok. Nem nevezlek többé szolgának benneteket, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tõle.

Ki tudna méltó módon beszélni ezekről az igékről? Melyik ember szólhatna hitelesen a szeretetről? Talán Szent Maximilian Kolbe atya... Mi néha megpróbálunk valamennyire szeretni, de valójában, nem igazán jön ez össze nekünk...

Mi is a szeretet? Hát, az Úr Jézus, Ő megmutatta nekünk az alatt a három év alatt, hogy mi a szeretet... 

A szeretet fokozatosan bontakozik ki. A szeretet első foka a kommunikáció, és utolsó foka az önfeláldozás. Ezért az Úr Jézus először tanított, mígnem kinyilatkoztatta nekünk a Szentháromság benső életét, majd végül felment a Golgotára, és meghalt értünk a kereszten... A szeretet fokozatai pedig a következők:

1. A kommunikáció

Ha a feleség megharagszik férjére, akkor napokig duzzog, hallgat és mosolyszünetet van. Ha a szomszéd megharagszik, akkor megesik, hogy másnap már nem köszön. Ha esetleg más politikai nézetünk van, akkor a polgártársunk többé nem áll szóba velünk. Egyszerűen kitörüli nevünket a mobiltelefonja névjegyzékéből...

A szeretet visszaállításának első fokozata a köszönés és a párbeszéd helyreállítása, vagyis a kommunikáció. Az Úr Jézus úgy szeretett minket, hogy mindent elmondott nekünk, amit a mennyei Atyától hallott...

(Jn 15:15) Nem nevezlek többé szolgának benneteket, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek.

2. Az egyetértés

A kommunikáció, a beszélgetés, vélemények kifejtésére ad lehetõséget. Innen lehet aztán továbblépni, ha megtaláljuk az egyetértést. Ha a beszélgetésből nem születik egyetértés, akkor a beszélgetés meddő marad. Akkor csak egymás mellett való elbeszélés van és a süketek párbeszédje. De ha akár csak két ember is teljesen egyetért valami jóban, akkor a mennyei Atya megadja azt nekik...

(Mt 18:19) Azt is mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól.

3. A közösség

A beszégetés és az egyetértés öröme közösségi életre vezet. A szomszédasszonyok előbb együtt kávéznak és beszélgetnek, majd együtt főznek, majd kölcsönkérik egymás edényeit, konyhaeszközeit. A komák egymásnak segítenek, egymás szekerét, ekéjét, vagy lovait használják. Ennek következménye a kölcsönös tisztelet. Ha megszegik a kölcsönös tiszteletet, akkor megromlik az egyetértés, és minden visszaesik a bizalmatlanságba. Ahol közösség jön létre az Úr Jézus nevében, ott Ő valóságosan megjelenik...

(Mt 18:20)  Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.

4. A türelem

A közösség hétköznapjai szükségképpen hoznak nehézségeket az együttélésben, félreértéseket, mert az ember gyarló, és egymás természeti hibáit türelemmel el kell viselni. Ha ez a türelem nem alakul ki, a közösséget elkerülhetetlenül viszályok dúlják fel...

(Ef 4:32) Inkább legyetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.

5. Az őszinteség

A türelem után az őszinteség a legfontosabb. A képmutatás, az álnokság és a csúsztatás, előbb-utóbb megrontja a kapcsolatokat. Ilyenkor legfeljebb csak az érdek kapcsolatok maradnak, de semmi esetre sem lesz ott már szeretetkapcsolat...

(Róm 12:9) Szeressetek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz.

(Kol 3:9) Ne hazudjatok egymásnak. Vessétek le a régi embert szokásaival együtt...

6. Az engedelmesség

Az engedelemességből fakadó szolgálat a legkedvesebb Istennek, és a leghitelesebb az emberek szemében. Ha engedünk embertársunk jó akaratának, kezdeményezésének, akkor megnyerjük őt magunknak. A saját kezdeményezésből, akaratból fakadó szolgálat bármennyire is dicséretes, bármekkora áldozatokkal is jár, mégiscsak egyfajta önfejüség, és a dicsőségvágy veszélyét hordozza magában...

(Zsid 13:17) Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, kövessétek õket, mert õk vigyáznak rátok, abban a tudatban, hogy számot adnak lelketekrõl. Bárcsak örömmel tehetnék, nem sóhajtozva, mert hisz az nem válnék javatokra.

(Ef 5:21) Legyetek egymásnak alárendeltjei Krisztus iránti tiszteletbõl.

7. Az állhatatosság

Nem elég csak egy ideig türelmesnek lenni testvérünkhöz, hanem hosszú távon is fel kell őt vállalni, jó és rossz tulajdonságaival. Ez a tűrés a hosszantűrés testvéreink iránt. Ha ezt nem tudom felvállalni, akkor előbb-utóbb felbomlik a közösség...

(Ef 4:2-3) Viseljétek el egymást szeretettel. Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet.

8. A kereszthordozás

A hosszantűrés a közösségi életben, az emberi gyarlóságok miatt, kemény kereszthordozássá válhat. Vállalni a közösséget egy olyan emberrel, aki nap mint nap megbánt, megaláz, stb. És ha netán, ráadásul a testvér a krisztusi közösség szolgálatának nevében is teszi ezt, akkor bizony nem könnyű elviselni...

(Mt 11.29) Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tõlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívû, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, és az én terhem könnyû.

9. Az önfeláldozás

A kereszthordozás, a teher tudatos hordozása, bizonyos formában az emberi életünk feláldozása is. Ez eljuthat akár a fehér mártíromságig...

(Jn 15:13) Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.

(Mt 10,39)  Aki meg akarja találni életét, elveszíti, aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja.

Ne féljünk az önfeláldozástól, mert ez a végső cél felé vezető út utolsó szakasza, ami a lelkünk üdvössége (1Pét 1:9)...

A szeretet fokozatait nem a magunk erejéből kell végigjárjuk, hanem Isten Lelke vezérel minket, és megerősít a feladatunkban. Az önfeláldozás által nyerjük el Isten tetszését és az igazi lelki kincseket...

(Fil 3.8) Sõt annakfelette most is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: a kiért mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem...

Ha Krisztust megnyertemmagamnak, akkor mindent elnyertem...

Uram Jézus, add kegyelmedet, hogy tudjak szeretni és legyen bátorságom végigjárni a szeretet fokozatait. Ámen.

A nagy parancsolat

(Mk 12:30-31) Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második így szól: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat! Ezeknél nincs nagyobb parancs.

Ezekenél nincs nagyobb parancs... De hogyan lehet parancsra szeretni? Emberileg mi úgy gondoljuk, hogy szeretni valakit csakis érzelem dolga. Valami, ami szívből jön, amit nem lehet erőltetni. De valójában, az igazi szeretet, az értelem, az érzelem és az akarat közreműködése által nyilvánul meg...

Az Isten szeretete

Először értelmünkkel találjuk meg Isten szeretetének az okát. Amit megértünk, azt  kezdjük szeretni is... Ezt nem tudjuk megtalálni önmagunktól, hanem Isten mutatja meg nekünk, egy személyreszabott kegyelem által. Miután értelmünk megnyílt Isten szeretetére, érzelmeink utána indulnak, formálódnak és lángra lobbannak. Harmadjára, Isten szeretetének értelmi és érzelmi megélése, az akaratunkat is Isten viszontszeretére irányítja. Örömmel és szeretettel tölt el bennünket az a tudat, hogy Isten szeret minket. Ezért aztán már mi is akarjuk Őt viszontszeretni, mély érzelemekkel és értő szívvel...

De mindehez nélkülözhetetlen Isten segítő kegyelme, a mennyei Atya vonzó segítsége. Ha Isten segítő kegyeleme nem lenne, saját erőnkből soha nem tudnánk eljutni az Úr Jézushoz. Ugyanígy, ha a Fiú nem vezethetne el az Atyához, nem is ismerhetnénk meg, és nem is szerethenénk Őt...

(Jn 6:65) Azért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha az Atya meg nem adja neki.

(Jn 14:6) Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet - válaszolta Jézus. - Senki sem juthat el az Atyához, csak általam.

(1Ján 4:19) Azért szeretjük (az Istent), mert ő előbb szeretett minket.

Tehát Isten szeretetében és a annak tökéletesedésében, az értelem, az érzelem és az akarat kölcsönösen támogatják egymást.

Értem Isten szeretetét:

Értelmem Isten szeretetére irányítom, és így érzelmeim hozzá emelkednek, a megerősödött, szent akaratban. Értelmemet mindig Isten akaratának és parancsolatainak megértésére irányítom...

(Ef 5:17) Ne legyetek értetlenek, hanem értsétek meg az Úr akaratát.

Teljes értelmi képességünkkel kezdjük szolgálni az Urat, és így, egyre inkább megértjük az Ő művét...

(Ef 3:17-18) ...hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s gyökeret verjetek és alapot vessetek a szeretetben. Akkor majd fel tudjátok fogni az összes szenttel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység,...

Érzem az Isten iránti szeretetet:

Érzelmileg, az igaz szeretet érzése tölti el szívemet az Úr iránt, mert értelmem felfogja az Ő nagy jóságát, örök tervét, és akaratom közreműködik ezzel a jó tervvel. Isten ingyenes szeretete és kegyelme örömmel és hálával tölti el szívemet...

(Zsolt 61:9) Akkor majd folyvást dicsőítem neved, és mindennap beváltom fogadalmamat.

Ugyanakkor, Isten szeretete bűnbánatra is indít. Látva az Ő nagy jóságát, irgalmasságát és szeretetét, benső tűkör képződik lelki szemeink előtt, amelyben világosan átérezzük a bűnre hajló természetünk gyengeségét és bűneink sokasságát...

(Róm 2:4) Avagy semmibe veszed, hogy Isten végtelenül jó, türelmes és elnéző, s nem jut eszedbe, hogy irgalma bűnbánatra akar vezetni?

Tehát Isten szeretete átjárja szívünket, lelkünket, mély érzelmekre vezet és viszontszeretetre sarkall...

Akarom szeretni Istent:

Akarom szeretni Istent, mert az értelmemmel felfogom, érzelmeimben átérzem, hogy Isten előbb szeretett engem, mindent értem teremtett, és mindent neki köszönhetek. A Nap, a Hold és a csillagok nekünk lettek az égre helyezve, és az időt nekünk mérik (Ter 1:15). Meghatározzák az ünnepeket, a napokat és az éveket. Az ember a teremtés koronája, és Isten mindent neki adott a földön (Ter 1:28). És Isten megáldotta az első emberpárt...

(Ter 1:28) „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.” 

És végül, az idők teljességében, Isten elküldte Szent Fiát, és egyszülött Fiát adta a bűnbeesett emberért...

(Jn 3:16) Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.

A felebaráti szeretet

Az önzetlen felebaráti szeretet Isten szeretetéből fakad, a belénk áradó, megszentelő kegyelem által (Jn 1:16). Létezik egyfajta emberi, magunknakvaló testi szeretet is. Mi emberek, gonosz létünkre is tudunk egyféleképpen szeretni. Szeressük azt, aki szeret minket és gyűlöljük azt, aki gyűlöl minket... De az igazi szeretet Isten kegyelméből van. Isten kegyelme az, ami kiűzi belőlünk a sötétséget, az önzést, a félelmet, hogy a szent szeretet legyen bennünk. Csak így lehetünk képesek igazán szeretni...

(Mt 7:11) Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, akkor mennyivel inkább ad jót mennyei Atyátok azoknak, akik kérik.

(1Ján 4:18) A szeretetben nincs félelem. A tökéletes szeretet kizárja a félelmet, mert a félelemnek köze van a büntetéshez. Aki tehát fél, abban nem tökéletes a szeretet.

Aki tehát igazán szereti Istent, az szereti embertársát is, és aki nem szereti embertársát, az Istent sem szereti...

(1Ján 4:20) Ha valaki azt állítja, hogy: „Szeretem az Istent”, de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát.

A felebaráti szeretet nem érzelgősségből, nyájaskodásokból, nem minden áron való megfelelésből és bekésségből áll, hanem Istenhez való ragaszkodásból és emberek iránti jócselekedetekből. Akarom szeretni, szolgálni testvérem javát, hogy ő is eljusson az üdvösségre...

(1Ján 3:18) Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan.

(1Tessz 5:14) Kérünk továbbá benneteket, testvérek, feddjétek meg a nyughatatlanokat, bátorítsátok a kislelkűeket, gondozzátok a betegeket, tanúsítsatok mindenki iránt türelmet.

(Júd 1:23) “másokat mentsetek meg, kiragadva őket a tűzből; a többieket pedig rettegve szánjátok, s még a testük megfertőzte ruhát is gyűlöljétek.”

Az ószövetségben, Izrael népe megkapta a Törvényt és a Tízparancsolatot. Az ember nem tudta saját erejéből megtartani a Törvényt, de az Úr Jézus eljött és beteljesítette azt...

(Mt 5:17) Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni.

Az Emberfia megváltotta a bűn rabságában élő embert, és mennybemenetele után elküldte a Szentlelket. A Szentlélek megtanít és segít minket a nagy parancsolat megélésében. Általa részesülünk a kegyelemben, amely segít minket életutunkon...

(Jn 1:16) Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva.

Nekünk már nem a saját képességeink által kell erőlködnünk a törvény betű szerinti betartására, mert az Úr Jézus új parancsolatot adott, amely az egész törvényt átfogja...

(Jn 13:34) Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást.
 
De milyen is valójában az Úr Jézus szeretete? Nézzünk fel a Golgotára, az Ő Szent Keresztjére. Ott megláthatjuk, hogy milyen az igazi szeretet, amely halálig képes szeretni. Ez az etalon... Szent Pál a kegyelem által és saját tapasztalatából írta meg a szeretethimnuszt. Részletes receptet adott nekünk a szeretet parancsolatának megélésére (1Kor 13). 

Minden hiábavaló ha nincs bennünk szeretet. A szeretet jóságos, a szeretet tűrelmes, nem féltékeny, nem kérkedik, nem kevély, nem tappintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel, nem örül a gonoszságnak...

Urunk Jézus, bevalljuk, hogy távol állunk még az igaz szeretettől. Kérünk Téged és a Szűzanyát, hogy vezessetek minket a nagy parancsolat beteljesítésének tökéletességére. Ámen.

A tíz szűz

(Mt 25:1-13) Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé. Öt közülük ostoba volt, öt pedig okos. Az ostobák ugyanis, amikor fölvették lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat. Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben. Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. Éjfélkor aztán kiáltás támadt: ,,Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!'' Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbehozták lámpásaikat. Az ostobák ekkor így szóltak az okosakhoz: ,,Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.'' Az okosak ezt válaszolták: ,,Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.'' Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták. Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: ,,Uram, uram! Nyiss ki nekünk!'' De ő így válaszolt: ,,Bizony, mondom nektek: nem ismerlek titeket.,, Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.

Sokszor hallgattam, olvastam magyarázatokat erről a példabeszédről, de mindig azzal az érzéssel maradtam, hogy a példabeszédet maga a magyarázó sem érti, és ezért hiányosan, rosszul magyarázza. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy majd én leszek az, aki megadja a helyes értelemezést, hanem csak meg szeretném fogalmazni a saját értelmezésemet...

A szimbólumok magyarázata:

A szüzek

Isten már az ószövetségben kijelenti prófétái által, hogy úgy szereti népét, mint ahogyan a vőlegény szereti menyasszonyát, vagy a férj a feleségét. Izrael Isten iránti hűtlensége és más istenekhez való pártolása, a bálványimádás, a parázna és házasságtörő feleség képével van szemléltetve. Szent Pál a házasságról úgy beszél, mint Krisztus és az Egyház kapcsolatáról. Ebben az értelemben, csak annyi nem hasonlít a szerelmespár kapcsolatához, hogy míg az emberi kapcsolatoknál a férfi (vagyis a vőlegény) udvarol, azaz környékezi meg a lányt (a menyasszonyt), addig az Istennnel való kapcsolatban ez fordítva van. A lány, vagyis a Menyasszony, vagyis az Egyház udvarol a Vőlegénynek...

(Jer 31:22) Meddig tétovázol még, te szófogadatlan leány? Mert valami újat teremt az ÚR a földön: a nő jár a férfi után!

(Jn 3:29) A menyasszony a vőlegényé. A võlegény barátja csak ott áll mellette, és szívbõl örül a võlegény hangját hallva. Ez az örömöm most teljes lett.

(Ef 5:32-33) Nagy titok ez, én Krisztusra és az Egyházra vonatkoztatom. Szeresse hát mindegyiktek a feleségét, mint önmagát, az asszonyok meg tiszteljék férjüket.

A szüzek tehát az Egyház tagjai, a megváltottak, akik várják találkozásukat a Vőlegénnyel, a mi Urunk Jézus Krisztussal.

A lámpás, az olaj és a tűz

A lámpás, vagy a gyertya, olyan eszköz, amelyet ha meggyújtunk, megvilágítja környezetünket és így láthatunk. Lelki értelemben ez nem más, mint az élő hit. A hit által van betekintésünk a lelki dimenzióba, a szellemi világba. De honnan van az élő hit? Az élő hit Istentől van, és Isten ingyenes kegyelme által születik meg az ember szívében. Isten segítő és megszentelő kegyelme nélkül nem tudnánk hinni.

Amint a lámpás nem tud égni, ha nem táplálják olajjal, úgy az ember sem tud hinni, megmaradni a hitben, ha nem táplálkozik a kegyelem forrásából. Ezért aztán az okos szüzek, vagyis a hívő emberek, odajárulnak a kegyelem forrásához. De hol van a kegyelem forrása? A kegyelem forrása maga az Úr Jézus Krisztus, Aki az Ősszentség (Jn 1:16). Mivel Szent Pál szerint, Krisztus azonosítja magát a Menyasszonyával, az Egyházzal, vagyis Krisztus misztikus testével, ezért a kegyelem forrását az Egyházban találjuk meg. De hol és hogyan találjuk meg? Hát a szentségekben, amelyekközvetítik a megváltás gyümölcseit. És persze az imában is...

A lámpás lángja nem más, mint az istenes szeretetet, amely a kegyelemből táplálkozva, a hit által lobog a Vőlegényért, amelyet habár nem láttunk, mégis szeretünk...

(Jn 1:16) Mindannyian az õ teljességébõl részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva.

(1Kor 12:27) Ti Krisztusnak teste vagytok, s egyenként tagjai.

(1Pét 1:8) Akit noha nem láttatok, mégis szerettek; bár most sem látjátok, mégis hisztek benne.

Az Úr Jézus Krisztus csorgatja kegyelmét (malasztját) mindazok szívébe, akik hisznek Őbenne, akik keresik, mert Ő előbb szeret minket, mint ahogy mi viszontszerethetnénk Őt...

(1Ján 4:19) Azért szeretjük (az Istent), mert õ elõbb szeretett minket.

Ezért aztán a tűz, amely az ember szívében lobog, csupán csak válasz Isten szeretetére. Nem mi vagyunk a szeretet kezdeményezői, hanem Isten. 

Ugyanakkor, a szüzek lámpásai másoknak is világítanak...

(Mt 5:16) Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsõítsék mennyei Atyátokat!

(Mk 4:21) Ezután így folytatta: „Vajon azért gyújtanak lámpát, hogy a véka vagy az ágy alá rejtsék? Nem azért, hogy a lámpatartóra tegyék?

Az elalvás

Az elalvás, szellemi értelemben véve, azt jelenti, hogy az élő hit látásának szemhéja lecsukódik. Leejtjük lelki szemhélyainkat és elszenderedünk lelkileg. Ekkor elfordultunk az istenes dolgoktól, és elvefyülünk a világi dolgokban. Ez a mindennapi életben akarva-akaratlanul megtörténik. Kevés embernek van meg az a lelki ébersége, hogy mindig, mindent, Krisztusban és Krisztus által tegyen. Az ember legtöbbször csak teszi a maga dolgát, a maga feje, akarata és ereje szerint, és alig juttat naponta néhány percet Istennek, hogy hitre ébredjen és Isten jelenlétébe helyezze magát.

Az ébredés, az ébren maradás, nem más mint a lelki szemeink hit által való nyitva tartása. Ez a virrasztás. De milyen nehéz szemeinket nyitva tartani... Mennyire nehezek a szemhéjaink, és milyen hamar lecsukódnak... Belealszunk a lelki dolgok szemlélésébe is, és visszazuhanunk az evilági kötöttségeinkhez. 

A szellemi értelemben vett elalvás nem jelent kimondottan bűnös lelki állapotot, mert azt inkább a betegség és a halál szimbolizálja, hanem inkább egy gyengeséget a szellemi világgal való kapcsolattartásra: gyengeség, mely az eredeti bűn következménye...

(Lk 22:45-46) Aztán abbahagyta az imát, és visszament a tanítványokhoz. Azok közben elaludtak bánatukban. Rájuk szólt: „Miért alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek!”

Az éjfél

Az Úr Jézus gyakran szemléltet egy bizonyos időt a nap óráival. Ez lehetett egy emberi élet időtartalma, vagy akár az egész üdvtörténet ideje. Reggel, dél, este, éjfél, ez vagy az az őrváltás, stb... De mi ebben a lényeg? Nem az a lényeg, hogy mikor van az éjfél, hanem az, hogy az éjfél a Vőlegénnyel való találkozásnak ideje. Ebből a szempontból, az éjfél lehet bármikor. Lehet akkor, amikor egy szegény vagy egy beteg emberben találkozunk az Úr Jézussal, lehet akkor, amikor egy sorsdöntő pillanatban vagyunk az Úr Jézussal, vagy amikor meghalunk és az Úr Jézussal ítélőszéke elé kerülünk. A kérdés az, hogy felismerjük-e a pillanatot, felismerjük-e, hogy itt az éjfél ideje?...

(Mk 13:35-37) Legyetek hát éberek! Nem tudjátok ugyanis, mikor érkezik meg a ház ura: lehet, hogy este, lehet, hogy éjfélkor, vagy kakasszóra, vagy reggel. Ne találjon alva, ha váratlanul megérkezik! Amit nektek mondok, mindenkinek mondom: Legyetek éberek!"

A kiáltó

A kiáltó nem más, mint a Vőlegény barátja és szolgája. Ez lehet egy szent, egy angyal, vagy lehet a lelkiismeretünk hangja. Egy király érkezését mindig meghírdetik. Kérdés az, hogy mi meghalljuk-e a kiáltó szót, vagy lelkünk annyira tele van mindenféle világi zajjal, hogy képtelenek vagyunk meghallani a kiáltást...

(Mt 3:3) Ő az, akire Izajás próféta utal, amikor ezeket mondja: "A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!"

(Jel 14:15) A templomból egy másik angyal jött ki, és nagy szóval kiáltott a felhőn ülőnek: "Ereszd neki sarlódat és arass, mert eljött az aratás ideje, és a vetés már érett a földön."

Az ajtó

Az ajtó nem más mint a menyország ajtaja, az üdvösség és az örök boldogság kapuja. Az Úr Jézus azonosítja magát ezzel a kapuval. Ezt csakis Ő nyítja vagy zárja, mert neki adta a mennyei Atya a kulcsokat...

(Jn 10:9) Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelõt talál.

(Jel 3:7) A filadelfiai egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél Dávid kulcsa van, aki ha valamit kinyit, senki be nem zárja, s ha valamit bezár, senki ki nem nyitja…

A menyegző
           
A menyegző nem más mint a mennyek országa, az üdvözültek, a szentek közössége. Ezek örök boldogsága Isten szent színe előtt hasonlatos a menyegzőhöz...

(Mt 22:2-10) „A mennyek országa hasonlít a királyhoz, aki menyegzõt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzõre! Azok nem akartak jönni. Erre más szolgákat küldött: Mondjátok meg a meghívottaknak, hogy a lakomát elõkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat leölettem, minden készen van, gyertek a menyegzõre!Azok nem törõdtek vele, az egyik a földjére ment, a másik meg az üzlete után nézett. A többiek a szolgáknak estek, összeverték, sõt meg is ölték õket. A király ennek hallatára haragra lobbant. Elküldte csapatait, a gyilkosokat felkoncoltatta, városaikat pedig fölégette. Aztán így szólt szolgáihoz: A menyegzõ ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek ezért ki az útkeresztezõdésekre, s akit csak találtok, hívjátok meg a menyegzõre! A szolgák ki is mentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, jókat, gonoszokat egyaránt. A menyegzõs terem megtelt vendégekkel.

Bejutunk-e mi az ajtón?

A tanulság az, hogy nem szabad belefáradnuk a hitéletbe, a szentmise látogatásba, a szentségekkel való táplálkozásba, az imába, a szeretet és az irgalmasság jócselekedetek általi gyakorlásába. Ez erős elhatározás és akarat kérdése. Ezek által fakad nap mint nap a kegyelem és az istenes szeretet. Akarnunk kell szüntelenül szeretni Istent, akarnunk kell szüntelenül imádkozni, virrasztani, lelkileg ébernek lenni, akarnunk kell szüntelenül Istent parancsolatait megtartani, akarnunk kell felebarátunkat szeretni. Az életben lehet, hogy több éjfél is van, és többször is kinyílik az ajtó. Ezek probatételek... Ne szalasszuk el az ajtók kinyílásait. Ha életünk sorozatos ajtó kinyílásait elszalasztjuk, akkor hogyan leszünk készen a végső ajtón való bejutásra?...

Uram Jézus, oly nehéz a szemhéjam, nem tudom nyitva tartani. Segíts ébren maradni, virrasztani és imádkozni. Add, hogy mindig legyen elegendő tartalék olajam. Ámen.

A tíz szűz - ismétlés