Mi emberek gyakran tévedünk és követünk el személyes bűnöket. Habár manapság nem illik kollektív bűnösséget emlegetni, de bizonyos értelemben a közösségek is lehetnek bűnösök. Nem az a legnagyobb baj, hogy megesnek a bűnök, hanem az, ha nincs belátás, és az ember, a közösség, tagadja tévedéseit. Az embernek az lenne a feladata, hogy belássa tévedését, és helyreállítsa az igazságot, úgy a saját életében, mint a közösség vagy a nemzetben életében. Mivel minden igazságtalanság bűn (1Ján 5:17), ezért a múltban elkövetett igazságtalaságok tagadása és helyre nem állítása, kétszeresen bűn...
Az Istentől elszakadt szeretet
Gyakori, hogy egyes emberek a szeretetről beszélnek, egymás iránt egyfajta szeretetet tanusítanak, annélkül, hogy ezt a szeretetet az igazsághoz szabnák. Aztán, amikor az igazságtalanságaik miatt konfliktusok keletkeznek, keresik társaikat, akikkel összebújhatnak, hogy egymást támogassák. Illik rájuk erre a mondás: Madarat tolláról és embert barátjáról. Az ilyenek összegyűlnek a hasonszőrűekkel, egymást támogatják és létrehoznak egyfajta "banda-szeretetet". Aki megfelel igazságtalanságaik mércéjének, az a banda tagja, és részesül a banda-szeretetben, aki pedig nem, azt kirekesztik. Ez a banda-szeretet, egy elszigetelődő hamis szeretet, egy Istentől elszakadt szeretet. Mivel az Istentől elszakadt szeretet nem táplálkozik Isten szeretetéből (1Ján 7-8), nincs megvilágítva Isten igazsága által (Jn 8:12), ezért csakis egy torz, beteges és bűnös szeretet lehet. Az ilyen bűnös szeretet aztán bűnre kötelez, és az ott lappangó, kimondatlan banda-eskű, banda-tagság, megkötözöttséget eredményez...
Az igazságtalanság többszintű hatása
Az igazságtalanság mindig az ember szívéből indul ki (Péld 4:23; Mt 15:19), és aztán eljut a közösség és társadalom életének különböző szintjeire. Ugyanakkor, a közösség és a társadalom különböző szintjeire eljutott igazságtalanság megfertőzi lélekben az embereket, és megosztja őket. Ennek nyomán, újabb egyéni igazságtalaságok és bűnök jönnek létre. Az igazságtalanságok körforgásának annál nagyobb az íve, és annál több embert érint, minél magasabban áll az igazságtalanságot elkövető, elindító ember a társadalom vagy az egyház ranglétráján...
Ha egy magas rangú vezető úgy védi közösségét, nemzetét, hogy egy nemzeti kisebbséget kirekesztő törvényt szorgalmaz, azzal még nem felelős közvetlenül a népirtásért, de igazságtalan eszméi eljutnak a közösség és a társadalom különböző szintjeire, és onnan visszaívelnek más emberek által a társadalomba. Azok nem csak az ő eszméit fogják megvalósítani, hanem hozzáteszik a saját igazságtalaságaikat, amelyek aztán végül a pályaudvarokra, a vagonokba és a kivégző osztagok elé vezetnek másokat. Az ilyen magas rangú embereknek mindig lesznek banda-szeretettel lelkesedő hűséges hívei, ezért aztán a személye mindig meg fogja osztani a társadalmat.
Ha egy tehetséges, nagyhatású író, egyeseknek szeretetet, másoknak gyűlöletet ír, azzal még nem felelős közvetlenül a társadalomban elszabadult gyűlölethullámért, de igazságtalan írásai eljutnak a társadalom különböző szintjeire, és onnan hatásukkal visszaívelnek az emberek által a társadalomba. Az olvasók is hozzáteszik maguk igazságtalanságaikat és ezek szerint, a maga fajtájúakat szeretni fogják, és a másfajtákat gyűlölni fogják. Később, amikor az indulatoktól elragadtatott tömeg megrohanja a szomszéd települést, telve bosszúvággyal, akkor már senki sem gondol arra, hogy ki ültette el az emberek szívébe a gyűlöletet. Ennek az írónak is, mindig lesznek banda-szeretettel lelkesedő hűséges hívei, és az ő személye is mindig meg fogja osztani a társadalmat.
Ha egy vitatott személyiség megosztja az embereket, a társadalmat, akkor azon nem érdemes vitatkozni. A megosztó hatásuk maga a bizonyíték arra, hogy nem voltak jó emberek, szentek és nem éltek Isten akarata szerint. Az Isten akarata szerint élő szent emberre az jellemző, hogy nem osztja meg az embereket, hanem mindenkinek befogja a száját, mert az élete feddhetetlen (2Pét 3:14)...
Állítsuk helyre az igazságot
Az egyházi előljáró vétkezik egy híve ellen. Lerombolja annak tisztességét, becsületét és hitelét igazságtalan rágalmakkal az egész közösség előtt. Később belátja, hogy tévedett, de nem tesz semmit, hogy helyreállítsa a másik becsületét. Azt gondolja, hogy az elegendő, ha másnaptól mosolyogva köszön neki. Nem. Állítsa helyre az igazságot. Kövesse meg nyilvánosan, a közösség előtt azt az embert és rehabilitálja őt. Állítsa vissza annak az embernek tisztességét a közösség előtt...
A közösségvezető vétkezik egy közösségi tag ellen. Összetöri a másik ember közösségi tevékenységét és érzelmeit. Később érzi, hogy tévedett, de nem tesz semmit. Azt gondolja, hogy a másik embernek kötelessége megbocsájtani neki és a közösségbe járni. A másik viszont lesérült, többé nem bír a közösségbe járni és a lelkivilága évekig darabokban hever. Nem. A közösségvezető állítsa helyre az igazságot. Kérjen bocsánatot, sőt kedveskedjen a sértettnek megtisztelő közösségi feladatokkal, megbízatásokkal, hogy kimutassa neki megváltozott hozzáállását...
A patron túlóráztatja munkásait, nem fizeti ki a túlórákat, nem engedi el őket szabadságra, alacsony bért fizet, és annak is egy részét feketén. Aztán karácsonykor kiszúrja az emberek szemét egy kis ajándékkal, bónusszal. Nem. Állítsa helyre az igazságot és tartsa be a törvényeket. Fizessen tisztességes bért, fizesse ki a járulékokat, fizesse ki a túlórákat, és adja meg az embernek a törvényes pihenési időt és a pihenési szabadságot...
Hasonlóképpen a politikusok is... De ugyan már, jöhet valami jó galileából, vagyis a parlamentből?...
A múlt század fergeteges eseményeiben sok tehetséges ember tévelyedett el és jutott az élete zsákutcába. Ezek pedig azok a vitatott személyiségek, akiket egyesek bűnösöknek kiáltanak ki, mások viszont apostolokká magasztalnak...
Állítsák helyre az igazságot. Nem lehet a bűnt magasztalni, és nem lehet az érdemeket elvitatni. A társadalom legnagyobb problémája a fel nem dolgozott múlt. Az embereknek nem volt idejük megtalálni a válaszokat a múlt század nehéz kérdéseire, és arra aztán végképp nem volt idejük, hogy feldolgozzák és elfogadják a kudarcokat. Szükség van a történészek, az egyházak és a civil társadalom képviselőinek tisztességes és őszinte munkájára, hogy helyreállítsák az igazságot. Amíg ez nem történik meg, addig az egyik ember szobrot emel, a másik meg ledönti. Az egyik ember ünnepel, a másik meg tüntet. Gyűlöli az egyik ember a másik ember ünnepét, amint az igében is áll...
(Ám 5:21) Gyűlölöm és elvetem ünnepeiteket, ünnepségeitek nem tetszenek nekem.
Miért gyűlöli? Azért, mert helyre kell állítani az igazságot. A legszomorúbb az egészben, hogy az igazságtalanság többszintű hatása által, a be nem látott múltbeli bűnök ismét visszagyűrűznek a társadalomba, és nagy valószínűséggel a történelem megismétli önmagát. És már ismétlődik is...
Ima: Uram Jézus, szabadíts meg minket az elfogultságtól, a rögeszméktől és a szélsőséges gondolkodástól. Add bölcsességedet, hogy mindig felismerjük az igazságot és az igaz szeretetet. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése