Növeld bennünk a hitet

(Lk 17:5-6) Az apostolok kérték az Urat: "Növeld bennünk a hitet."  Az Úr ezt felelte: "Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki gyökerestül és verj gyökeret a tengerben! - megteszi nektek."

A hit az első és egyik legnagyobb kegyelmi ajándék, amit a kereszség szentségében kapunk meg. Szent Pál az isteni erényeket: a hit, a remény és a szeretetet erényeit nevezi a keresztény élet legnagyobb ajándékainak, és e három közül a szeretetet a legnagyobb...

(1Kor 13:13) Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.

Igaz, hogy a szeretet nagyobb a hitnél, de hit nélkül nem juthatunk Istenhez (Mt 16:16, Jn 14:6), nem lehetünk kedvesek előtte (Zsid 11:6), Aki pedig maga a szeretet (1Ján 4:16) és a szeretet forrása. Ezért a hit, a remény és a szeretet kiegészítik és erősítik egymást, így alkotva a lelki élet isteni háromszögét...

(Mt 16:16) Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.”

(Jn 14:6) Jézus azt felelte neki: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam.

(Zsid 11:6) Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni, mert aki Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza az őt keresőket.

A hit kegyelem, és ez az Úr Jézus Krisztusból, az Ősszentségből, a kegyelem kiapadhatatlan forrásából csörgedezik (Jn 1:16). A kegyelem akkor kezdett el kiáradni a világba, amikor a római katona kifakasztotta az Úr Jézus oldalát a lándzsával. A kegyelem nem csak víz által jön, hanem vér és víz által, ami az Úr Jézus szent testéből árad ki ránk...

(Jn 19:34) ...az egyik katona oldalába döfte a lándzsáját. Nyomban vér és víz folyt belőle.

(1Ján 5:6) Ő az, aki víz és vér által jött, Jézus Krisztus. Nem csupán víz által, hanem víz és vér által. És a Lélek tesz tanúságot róla, mert a Lélek az igazság.

Az Úr Jézus szent teste az Ősszentség, amelyből folyamatosan árad a kegyelem. Az Ő szent testében lévő teljességből részesülünk, ami nem más, mint az isteni természetéből való részesedés...

(Jn 1:16)  Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva.

Habár a hit Isten ingyenes ajándéka, azért nekünk is keresnünk, kérnünk és gyakorolnunk kell a hitet. Ezért aztán a hitnek több formája és fokozata van...

(Zsid 11:1) A hit a remélt dolgok szilárd alapja, meggyőződés arról, amit nem látunk.

 

A természetes hit

Hiszünk a természetes élet dolgaiban. Hisszünk abban, hogy ha átmegyünk egy hidon, az nem fog leszakadni, mert a hidakat azért tervezik és építik, hogy megbírják a terheket, és nem szoktak leszakadni. Van, aki házat épít, távol a falutól, mert hiszi, hogy lesz neki majd villanyárama és vízellátása egy bizonyos időn belül. Hiszünk abban, hogy az autó engedelmeskedni fog a kormánynak meg a féknek, és biztonságosan tudunk vezetni. Hiszünk a magunk erejében is, hogy meg tudunk küzdeni a problémákkal. Ezt a hitet természetes hitnek, vagy akár önbizalomnak is nevezhetjük. A természetes dolgokba vetett hit szükséges, és az önbizalom megrendülése félelemhez, szorongáshoz, depresszióhoz vezethet...

A távolról szemlélődő hit

Az élet dolgait vizsgáló ember, a természet szépségeiből, hatalmasságából, meg a halál kikerülhetetlen valóságából rájön, hogy kell létezzen Valaki odafönt, Aki mindezek fölött áll. Az ember szent rettegéssel, vagy vágyódó kiváncsisággal kezdi szemlélgetni a hit dolgait, és azokat, akik a természetfölötti hit tüzénél melegednek. Figyeli őket, és arra gondol, hogy jó lenne neki is odamenni és megmelegedni. Jó lenne beleugrani az élő hit tavába, vagy medencéjébe, megmártózni és úszkálni... Ezeket az embereket ily módon hívogatja a mennyei Atya a Fiúhoz ( Jn 6:65), és csak az ő igenjükre, az ő döntésükre vár Isten, hogy elvezesse őket az élő hitre...

(Jn 6:65) Majd hozzátette: „Ezért mondtam nektek: Senki nem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.”

Az élő hit

Az élő hit akkor kezdődik el, amikor az ember térdre borul a rejtekben (Mt 6:6), és teljes bizalommal tárja ki karjait az Úr felé. Az Úr ekkor nagy szeretettel válaszol imájára, és betölti őt szent tüzével, világosságával és drága olajával. Ekkor betölti a Szentlélek az ő szívét és lelkét. Ez fizikai érzésekkel, megtapasztalásokkal is párosulhat. Az ember keble kitágul és betelik forrósággal... Ugyanakkor az ember lelki erőt, békét és nagy örömet tapasztal meg. Az élő hittel rendelkező ember minden nap azt keresi, hogy életével válaszoljon az Úr Jézus szavaira. Az ilyen ember folyamatos párbeszédben van Urával: megcselekszi az Atya akaratát, és a Szentlélek kinyilatkoztatja neki a szentháromságos életet...

(Mt 6:6) Te, amikor imádkozol, menj be a szobádba, zárd be az ajtódat, és így imádkozz Atyádhoz, aki a rejtekben van; akkor Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet majd neked.

(Jn 14:21)  Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja. Én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki."

A belülről tanító hit

Az élő hittel rendelkező ember, a Szentlélek által, folyamatosan az Úr dolgaira gondol, figyel, és valóságosan átpárologtatja szívét, lelkét és értelmét az Úr Jézus tanításával, Isten igéjével. Miközben a hívő ember végzi a mindennapi teendőit, és Isten dolgait forgatja szívében, az ő morfondírozásaiba finoman belesímul a Szentlélek, és ott munkálkodik... A Szentlélek igazít el, és segít az ember gondolatain, sugallatokkal, a hitigazságok és a hit dolgai között lévő összefüggések és kapcsolatok megvilágításával. Ezáltal, egy idő után, a hívőnek rálátása lesz a hitigazságok egyre nagyobb területeire, megismerve a hit szélességét, hosszúságát, magásságát és mélységét...

(Ef 3:18) Akkor majd fel tudjátok fogni az összes szenttel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység...

A szellemi világ dolgaiban való hit

A hívő ember előbb-utóbb találkozik a szellemi dimenzióval is, az angyalokkal meg az ördögökkel... Megtapasztalja a szellemi világ valóságát. És sajnos, hamarabb tapasztalja meg a gonosz lelkeket, mint a segítő angyalokat. Ez azért van, mert az ördögök mindig ártani akarnak, és a bajt hamarabb észrevesszük, mint a jót...

(Ef 6:12) Nem annyira a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen.

A gonosszal való találkozás sokféle lehet: Lehet egy sötét árny, amit a szemed sarkából megpillantasz, de amikor ránézel eltűnik. Lehet egy tiszta látomás, amely egésszen közel megjelenik meg, vagy lehet egy megszállottság, amely egy másik emberben van... Van, akit hite és jámborsága miatt zaklat az ördög és van, aki ki van szolgáltatva az ördög zaklatásának, bizonyos átkos múlt miatt. A hivő ember képes parancsolni az ördögöknek, a saját védelmében, az Úr Jézus Krisztus szent nevében, és azok engedelmeskednek neki (Mk 16:17-18)...

(Mk 16:17-18) Azokat, akik hisznek, ezek a jelek fogják kísérni: a nevemben gonosz lelkeket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek a kezükbe, és ha halálos mérget isznak, nem árt nekik; ha pedig betegekre teszik kezüket, azok meggyógyulnak.

A hívő ember az angyalok jelenlétét is megtapasztalhatja, megláthatja vagy meghallhatja bizonyos formákban. Ez egy olyan ajándék, ami nagy örömet okoz az embernek. A Szentlélek megnyithatja az ember lelki szemeit, hogy belelásson a szellemi világba és meglássa az angyalokat...

(Szám 25:3-4) ... s ő szózatba kezdett, e szavakkal: „Így beszél Bileám, Beor fia, így beszél a mélyreható tekintetű ember. Így beszél, aki felfogja az Isten szavát, látja a Mindenható arcát – Istentől kap választ, a szeme megnyílik...

A karizmákban való hit

A Szentlélek Krisztus testébe olt bele (1Kor 12:4-6) és különböző adományokat, úgynevezett karizmákat ad. Ezeket a Szentlélek keresztség által, vagyis az Ő kegyelmei által kapjuk meg...

(ApCsel 8:15-17) Amikor megérkeztek, imádkoztak értük, hogy megkapják a Szentlelket. Mert még egyikükre sem szállt le, csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére.

(1Kor 12:4-6) A kegyelmi adományok ugyan különfélék, de a Lélek ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Az erőmegnyilvánulások is különfélék, de Isten, aki mindezt mindenkiben végbeviszi, ugyanaz.

A bérmálás szentségének elnyerése után, a Szentlélek keresztség által, megnyilvánulnak azok a lelki adományok, amelyeket az Úr Jézus ad a hívőknek, hogy azokkal használjanak a krisztusi közösségnek, vagyis Krisztus misztikus testének. A különböző lelki adományokat felsorolja Szent Pál (1Kor 12:7-11), és azokban hinni kell... Hit nélkül nem lehet a Lélek adományaival élni. A karizmákat pedig használni kell, kinek-kinek, ahogyan a Szentlélek adja, a közösség épülésére. Van akinek a nyelvek adománya adatik meg, van aki prófétál, van aki tanít, van aki gyógyít, van aki az ismeret szavát birtokolja, van akinek az erő adománya van meg, stb...

(1Kor 12:7-11) A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele. Az egyik a bölcsesség szavait kapja a Lélek által, a másik a tudományét ugyanattól a Lélektől. Másvalaki a hitet kapja ugyanabban a Lélekben, ismét más a gyógyítások adományát az egy Lélek által, vagy csodatévő hatalmat, prófétálást, a lelkek megkülönböztetését, a nyelveken való beszédet vagy a nyelveken való beszéd értelmezését. Ezt mind egy és ugyanaz a Lélek műveli, tetszése szerint osztva kinek-kinek.

A természetes világtól elszakadó hit

Olvastunk, hallottunk már olyan szentekről, akiknek akkora hitük volt Istenben, hogy fizikailag lehetetlen dolgokat kértek, illetve vágytak utánuk, és azokat meg is kapták. Ezek megtapasztalták már itt a földön a mennyei dicsőség előízét...

(Jn 16:24) Eddig nem kértetek semmit a nevemben. Kérjetek és kaptok, hogy örömötök teljes legyen.

Volt aki azt kérte, hogy egyszerre két helyen legyen jelen (bilokáció), és meg is lett neki. Volt, aki akták nélkül ment át a vámon, mert a vámos, különös módon, éppen tőle nem kérte a papírokat. Volt olyan, aki meg tudta mondani, hogy van-e Oltáriszentség a bezárt tabernákulum ajtója mögött. Volt aki részt kért az Úr Jézus megváltó művéből, teljesen átadta magát Neki, és be nem gyógyuló stigmákat kapott. Volt, aki erőssen vágyott arra, hogy felemelje szívét az Úrhoz, és levitációs állapotba került, sőt repült is a hívek feje fölött. Volt, aki az eledel megszaporítását kérte és megadatott neki, és volt, aki évekig nem táplálkozott csak az Oltáriszentséggel és nem halt éhen...

Mi, a mai rohanó világunkban, kérhetjük példáúl, hogy a tér zsugorodjon össze és az idő nyúljon meg, hogy jobban el tudjuk végezni a feladatainkat...

Uram Jézus Krisztus, növeld bennünk a hitet, hogy merjünk kérni, és ezáltal kapjunk kegyelmi ajándékokat, hogy örömünk teljes legyen. Ámen.

Szegény és nélkülöző

(MTörv 24:14-22) Szegény és nélkülöző munkás bérét, akár testvéreid közül való, akár azok közül az idegenek közül, akik országodban, városaidban élnek, ne tartsd vissza. Még aznap, mielőtt a nap lenyugodna fölötte, add meg a bérét. Mert szegény, és türelmetlenül várja. Különben az Urat hívja ellened, s bűn nehezedik rád. Az apák ne lakoljanak halállal a gyermekek miatt, s a gyermekek sem az apák miatt. Mindenki csak a maga bűnéért lakoljon halállal. Az idegent és az árvát ne csorbítsd jogában, és az özvegy ruháját ne vedd el zálogba. Emlékezz, magad is rabszolga voltál Egyiptom földjén, s az Úr, a te Istened kiszabadított onnan. Ezért parancsolom meg neked, hogy így tégy. Ha aratsz földeden s kint felejtesz ott egy kévét, ne menj vissza érte; legyen az idegené, az árváé és az özvegyé, hogy az Úr, a te Istened megáldja kezednek minden munkáját. Ha olajfáidat megszeded, utána ne keresgélj rajtuk. Maradjon az idegennek, az árvának és az özvegynek. Ha szőlődben szüretelsz, utána ne keresgélj szemeket. Maradjon az idegennek, az árvának és az özvegynek. Emlékezz, magad is rabszolga voltál Egyiptom földjén. Ezért parancsolom meg neked, hogy így tégy.

A hitét gyakorló keresztény ember lassan eljut arra a pontra, amikor megkérdezi önmagától, hogy miből is látszik meg az ő hite, az ő krisztuskövetése, és mi igaz az ő életében... Az ember, Isten kegyeleméből, eljut a hitre, megtér az Úrhoz, bűnbánatot tart, megtisztul a szentgyónásban, és megszabadul bűnös szokásaitól és cselekedeteitől. Elkezd imádkozni és szentmisére járni. Csatlakozik egy krisztusi közösséghez is, és aktív vallásos életet kezd élni... Majd megtapasztalja a Szentlélek kegyelmeit, ajándékait és adományait... És aztán?... Tovább?...

A keresztény ember ismertető jele

Amíg a megtért keresztény átmegy a fennebb leírt átalakuláson, van neki egy sor külső ismertető jele: keresztet visel a nyakában, sűrűn vet keresztet, rózsafűzért visel a csuklóján, az autóban, szentképeket, igekártyákat rak ki a lakásába, autójába, irodájába, vallásos rádiót vagy dicsőítő zenét hallgat, vallásos filmeket néz, lelki könyveket gyűjt és olvas, minden lelki találkozón részt vesz, és meglehet, hogy még a Szentlélek adományait, karizmáit is használja...

Ezek mind nagyon jó dolgok, mert ezek a tanúságtétel eszközei. Ugyanakkor szükségesek is, mert ezek a lelki növekedés fokozatai és az épülés eszközei. A kegytárgyak, az ájtatosságok, a lelki anyagok és gyakorlatok, közösségi tevékenységek, a karizmák, a személyes tanúságtételek, stb., mind, mind az Isten iránti tisztelet, ragaszkodás és szeretet megnyilvánulásának formái és szükségesek a lelki épüléshez. De vajon, ezek az igazi, hiteles ismertető jelei a keresztény embernek és az ő életének?... Vajon ez az, amire végső soron, el akar vezetni minket az Úr Jézus?... 

Mit mondott az Úr Jézus? Miről ismerje fel a világ a keresztény embert, az Ő tanítványait és követőjét?... A keresztény ember ismertető jele a felebaráti szeretet és a jócselekedetek...

(Mt 5:16) Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!

(Jn 13:35) Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt."

A lelki fejlődés legmagasabb iskolája és szintje a felebaráti és testvéri szeretet gyakorlása, ami a jótettekben és az emberszeretetben válik nyilvánvalóvá. Ez a krisztusi tanítványság lényege... 

A felebaráti szeretet az istenszeretet után következik, annak következménye és abból táplálkozik. Együtt alkotják az Úr nagy parancsolatát (Mt 22:37-39). De hogyan szeretheti valaki Istent, ha nem szereti felebarátját?...

(1Ján 4:20) Ha valaki azt állítja, hogy: "Szeretem az Istent", de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát.

Sokminden van, ami a keresztény élethez és a keresztény vallásossághoz tartozik, de a legfontosabb az istenszeretet és a felebaráti szeretet gyakorlása. Minekünk a legfontosabbra kell koncentrálnunk, de a többi dolgot sem szabad elhanyagolnunk...

 
(Mát. 23:23) Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert megdézsmáljátok a mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok a mik nehezebbek a törvényben, az ítéletet, az irgalmasságot és a hívséget: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.

Tehát végül, Krisztus tanítványának fő ismertető jele a felebaráti szeretet, a testvéri szeretet, és annak gyakorlása, ami a jócselekedetek által nyilvánul meg. Az a felebaráti vagy tesvéri szeretet, amely nem nyilvánul meg jótettekben, az csak ábrándozás és önámítás...

(1Ján 3:18) Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.

(Róm 12:9) Szeressetek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz.

(Jn 15:12) Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket

A felebaráti szeretet formái

A felebaráti szeretet igazságban és irgalmasságban nyilvánul meg. Az igazság megelőzi az irgalmasságot, és az igazságtalanul gyakorolt irgalmasság is csak igazságtalanság, vagyis bűn. Még a szegénynek se lehet kedvezni igazságtalanul...

(Kiv 23:3) A perben a szegényhez se légy részrehajló.

(1Ján 5:17) Minden igazságtalanság bűn, de van olyan bűn is, amely nem egyenlő a halállal.

A felebaráti szeretet az igazságban

Szeretet az igazságban: mindig igazat szólni, senkit meg ne csalni, a szegényebb és kisebb igazát el ne csűrni-csavarni, ne rágalmazni, más becsületében kárt ne tenni, más ember feleségét el ne kívánni,  más tulajdonát el ne venni, stb. Mindezek, a felebaráti szeretet megnyilvánulásai az igazságban, és ezeket megtalálhatjuk kibontva a Tízparancsolat és a lelkitükör pontjaiban...

A felebaráti szeretet az irgalmasságban

Az irgalmasság testi cselekedetei:

1. az éhezőknek ételt adni,
2. a szomjazóknak italt adni,
3. a szegényeket ruházni,
4. az utasoknak szállást adni,
5. a betegeket és
6. a börtönben levőket látogatni,
7. a halottakat eltemetni.

Az irgalmasság lelki cselekedetei:

1. a bűnösöket meginteni,
2. a tudatlanokat tanítani,
3. a kételkedőknek jó tanácsot adni,
4. a szomorúakat vigasztalni,
5. a bántalmakat békével tűrni,
6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani,
7. az élőkért és holtakért imádkozni.

A krisztuskövető élet kudarca

A krisztuskövetőknek, tömören, kettős feladatuk van: az evangélium hírdetése és a szegényekről való gondoskodás...

(Gal 2:9-10) Amikor Jakab, Kéfás és János, akiket oszlopoknak tekintettek, fölismerték az osztályrészemül jutott kegyelmet, az egyetértés jeléül kezüket nyújtották nekem és Barnabásnak: Mi apostolkodjunk a pogányok, ők meg a körülmetéltek körében. Csak legyen gondunk a szegényekre, ennek viszont igyekeztem is eleget tenni.

A mai keresztény élet kudarca a szegényekről való megfeledkezés és lemondás. Az olyan apostolkodás, amely anyagiassággal és a szegények iránti megvetéssel társul, a lehető legszomorúbb látvány... 

Ma, amikor krízisek sokfélesége egész országokat és népeket sújtanak, egyes keresztény egyházak előljárói, apostolutódai, elképesztő vagyonokat halmoznak fel és elképesztő luxusban élnek. Elég csak nézni a híreket, olvasni az újságokat, hogy hetente lássuk, miként és milyen eszközökkel gazdagítják magukat: Gyertya és kegytárgy kereskedelem; esketési, keresztelési és temetkezési dijjak; az alárendeltektől, alkalmazottaktól kikényszerített plusz befizetések; a borkereskedelem és a vallási turizmus; a földek, erdők és ingatlanok utáni hasznok; a szállódákból, bérbeadásokból származó jövedelmek; és nem utolsó sorban a tetemes állami támogatások, amelyek mind a dolgozó, adófizető állampolgárok adóiból folynak be a számláikra. És mindeközben ők nem fizetnek semmi adót a nyerészkedéseik után. Pedig hát a szolga, aki Istenért harcol, nem szabadna világi dolgokba bocsátkoznia...

(2Tim 2:4) Aki Istenért harcol, nem bocsátkozik világi dolgokba, mert annak akar tetszeni, akihez szegődött.

Nem az a baj, hogy egyesek anyagi bőségben élnek, nem az a baj, hogy az egyház támogatva van államilag, vagy más formákban... Az a baj, hogy miközben az evangéliumot hirdetik, mértéktelenül harácsolnak, és a szegény embert számba se veszik. Nemcsak, hogy nem veszik számba, hanem sokszor még ki is fosztják...

Gyakran kerül a hírekbe, hogy maffiózó eszközökkel, testi-lelki kényszerrel fosztják ki testvéreiket, alárendeltjeiket, alkalmazottjaikat, vagyis a szegényeket és a nélkülözőket. Persze, nem lehet általánosítani... Van sok igaz szolga is, aki megéli az evangéliumi szegénységet és jócselekedeteket visz végbe... De a rossz kovászok megrontják azt jót is, ami még van, és a mai szekularizált világ csak a rossz példákat látja. A rossz kovász, a gonoszság kovásza, károsan keleszti meg az egész közösséget (Mt 16:6; 1Kor 5:6; Gal 5:9)...

(Mt 16:6) Jézus így szólt hozzájuk: „Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok és a szaddúceusok kovászától!”

(1Kor 5:6) Dicsekvéstek nem helyes. Nem tudjátok, hogy egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti?

(Gal 5:9) Egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti.

Az Egyház nem emberi építmény, hanem isteni. Jézus Krisztus alapította, az Övé, Ő annak Feje és gondozója. Ezért aztán az egyes keresztény előljárók kudarca nem vezet az Egyház kudarcához. A hitben hajótöröttek (1Tim 1:18-19) nem sülyeszthetik el az Egyház hajóját (1Pét 3:20-21), de sajnos sokakat megbotránkoztatnak. Lehetetlen, hogy ne történjenek botránkozások, de jaj azoknak, akik által történnek ezek a botrányok (Mt 18:7; Lk 17:1)...

(Mt 18:7) Jaj a világnak a botrányok miatt! Mert szükséges ugyan, hogy botrányok legyenek, de jaj annak az embernek, aki által a botrány történik.

(Lk 17:1) Azután így szólt tanítványaihoz: „Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak, de jaj annak, aki okozza azokat."

(1Tim 1:18-19) Ezt a parancsot kötöm a lelkedre, Timóteus fiam, hivatkozva a rád vonatkozó, egykori jövendölésekre, hogy azokban bízva harcold a jó harcot, s tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet, amelyet egyesek elvetettek, s így hajótörést szenvedtek a hitben.

(1Pét 3:20-21) ...amikor Isten Noé korában türelmesen várt, míg a bárka föl nem épült. Ebben csak kevés, mégpedig nyolc lélek menekült meg a víz által. Titeket is megszabadít most az így jelképezett keresztség, nem mint a testi szenny levetése, hanem mint az Istenhez tiszta lélekért intézett könyörgés Jézus Krisztus föltámadása által.

A szegények és a nélkülözők iránti szeretet

A szegények és a nélkülözők iránti szeretet áldottá teszi a földet, az önzés és a harácsolás pedig átkozottá... Gyermekkoromban, bárhol jártam, szabadon szakíthattam egy gyümöcsfáról. Ma pedig, ha felveszed az almát a szomszéd fája alól, akkor megszólít, hogy miért veszed el. Akkor, ha kölykökként almát loptunk, nem megszidtak, hanem visszahívtak és még adtak egy marékkal. Ma meg feljelentek a rendőrségen, hogy loptál. Akkor a vándor ember megetethette a lovát bárki legelőjén. Ma meg ha rálépsz a szomszéd birtokára, beperel...

Az Úr azt akarja, hogy a szegény és a nélkülözõ találjon valamit a földön és csipegethessen a gazdagok nyomában. Mindig lesznek gazdagok és szegények. Mindig lesznek áldottabbak és kevésbé áldottak. Mindig lesznek tehetségesek és ügyefogyottak. Nem tudjuk a világot megváltoztatni, de az Úr azt akarja, hogy juttassunk a szegénynek és a nélkülözõnek is...

(Lev 19:9-10) Amikor földed terményeit aratod, ne arasd le egész a föld színéig és ne szedd össze az elmaradt kalászokat; szőlődben se szedd össze az elmaradt gerezdeket, s a lehullott szemeket: hadd szedjék össze a szegények és a jövevények – én, az Úr, vagyok a ti Istenetek.

Konkrét segítési formák

- Adjunk a kéregetőnek, de ne babonásan a lelki zsarolónak, aki Isten nevével zsarol. Az igazán szükséget szenvedő szegényt fel lehet ismerni. Ne azt nézzük, hogy mire költi az adományt, mert bármire is költi, az az ő testi szükséglete.

- Adjunk kölcsön, amikor kölcsön kérnek, lehetőségeink szerint, még akkor is ha nagy valószínüséggel nem adják vissza.

- Adjunk alamizsnát élelmiszer, ruha és pénz formájában, de okosan és célzottan.

- Adjunk bőségesen gyümölcs és zöldség termésünkből másoknak, mert Isten adta nekünk azokat.

- Hagyjuk hogy a szegények is csipegethessenek mezőinkből, termésünkből a tisztesség határán belül.

- Tegyünk ki minden feleleges de használható dolgot a kuka mellé, külön becsomagolva.

- Legyünk elnézők, türelmesek és megbocsájtók, amikor a szegények (az igazi szegények!) átlépik birtokaink határait. Stb.

(Péld 19:17) Aki megszánja a szegényt, az Úrnak ad kölcsön, és õ megfizeti a jótéteményét.

Aki akar szeretni, az szeretni is fog, és aki akar segíteni a szegényen és nélkülözőn, az meg is fogja találni módját és arányait, hogy miként segítsen...

Add Uram Jézus szereteted, hogy soha ne fogyjon ki belőlünk az irgalmasság és a felebaráti szeretet. Ámen.

Elhatároztatott a pusztulás

(Iz 10:22-23) Izrael, ha annyi volna is a néped, mint a tenger partján a fövény, csak a maradék tér meg belőle. Már elhatároztatott a pusztulás, és az igazságos ítélet elsöpör, mint az áradat. Igen, a pusztulást, amit elhatározott, végbeviszi a Seregek Ura az egész földön.

A múlt század elején divat volt a borulátó igehírdetés. Szokás volt ostorozni a modernizmust, a liberalizmust és gyakran apokaliptikus jövőképet hirdettek. Aztán, valamikor a II. Vatikáni Zsinat után, egyszer csak azt mondta valaki, hogy legyen már vége ennek a világvége hangulatnak, és a hívők legyenek optimisták. Az Egyház élt, él és élni is fog... Erre aztán beköszöntött a nagy optimista korszak, amelyben a remény dominált, és győzedelmes, pozitív hangulat uralkodott. Ennek következménye, hogy ma, miközben a nyugati keresztény egyházak dominóépítményként vagy kártyavárként omlanak össze, mindenki folyamatosan ünnepel és örvendezik. Most akkor borulátok legyünk, vagy optimisták?... Mi az Egyház valós helyzete? Mit tegyünk ebben a helyzetben?...

Próféciák az Egyház omladozásáról

A mai Egyház valós helyzetét nem az egyházi hírek vagy az emberi vélemények mutatják meg, sőt még csak nem is a hivatalos egyházi közlemények, hanem Isten igéje, a Szentírás, amely soha nem csal meg. A Szentlélek megvilágosít minket, hívőket, és felfedi az igazságokat és az idők jeleit a megfelelő időben. És ez nem valamiféle neoprotestns, önkényes szentírásértelmezés, mindent ráfogva a Szentlélek vezetésére, hanem egy hitben való ráhagyatkozás a Szentlélek sugallataira, amelyeket érzékeljük ugyan, de soha nem lehettünk teljesen biztosak bennük...

Az írásokban meg vannak írva mindazok a viszontagságok, amelyeken át kell mennie az Egyháznak utolsó időkben. Izajás könyve, Dániel könyve, stb. mind határozottan megjövendölik a lelki Izrael és Jeruzsálem pusztulását és romba dőlését az utolsó napokban. Ezek a jövendölések, lelki síkon, a keresztényekre és az Egyházra vonatkoznak. Az újszövetségi írásokban is megtaláljuk ezeket a jövendöléseket: az evangéliumokban, Szent Pál leveleiben és a Jelenések könyvében. Az a kérdés, hogy mikor fog bekövetkezni ez a pusztulás... Ennek felismerésében a Szentlélek segít, mert a Szentlélek munkája, hogy a jövőről szóljon és, hogy feltárja a hívőknek az idők jeleit. Isten kinyilatkoztatja övéinek az Ő tervét és az Ő igazságát. Az igazság Lelke tárja fel előttünk a bekövetkezendő eseményeket (Bölcs 8:8, Jn 16:13)...

(Bölcs 8:8) Ha meg valaki gazdag tudást kíván, akkor ő ismeri a régmúltat, és feltárja a jövendőt; ért a fordulatos beszédhez és a talányok megfejtéséhez; előre tud a jelekről és a csodákról, a korok és időszakok végéről.

(Jn 16:13) Amikor azonban eljön az igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra. Nem magától fog szólni, hanem azt mondja el, amit hall, és az eljövendő dolgokat hirdeti nektek.

Próféciák

1. 1997 táján, amikor imádkoztam a helyi egyhámegyei zsinatért, és kértem, az Urat, hogy a vilagiak is szavazhassanak, mint ahogy ezt más egyházaknál is teszik, a Szentlélek a következőt mutatta meg nekem egy álom által: 

Egy füves mezőn találtam magam és egy üres fürdőkádban álltam. Mellettem egy fehérköpenyes egészségűgyi nővér állt, mintha füröszteni akart volna engem. Az ég teljesen felhőtlen volt és gyönyörűen kék. Amint az eget néztem, egyszer csak egy nagy, méltóságteljesen lebegő, hasonlóan kék zeppelint láttam az égen. A látvány elképesztően szép volt. Amint figyelmesen néztem a zeppelint, azt vettem észre rajta, hogy a közepénél van egyfajta csatlakoztató. Ez a csatlakozás egy idő után elkezdett magától mozgolódni, és félő volt, hogy kiesik a csapszeg, és akkor a zeppelin kettéválik... Nemsokára ki is esett ez a csapszeg, és a zeppelin kettévált. A zeppelin első fele, ahol a kormányrúd is lehetett, eltávolodott balra, a hátsó fele pedig jobbra. Amikor a zeppelin kormányrúdas része elért az ég bal szélére, akkor áthatolt az égen. De amikor áthatolt, a hajórész körvonalai olyanok lettek formára, mint egy nagy cethal, amelynek körvonalai szikráztak és csillagokat szórtak. Ekkor ez a cethal fájdalmában akkorát bőgött, hogy az egész ég és föld beleremegett. A cethal bőgése, a borját elveszítő, vagy a megsebesített bálna fájdalmas és felbőszült bőgéséhez hasonlított. Miután ez elmúlt, a hajó jobb oldali része magára maradt, és éreztem, hogy jaj lesz ennek az elkövetkezendő napokban...

A prófécia értelme:

A zöld mező Isten ígéjének ismeretét jelképezi. A kád és a mosdató egészségűgyi nõvér pedig Isten kegyelmét, a Szentlélek mosdató és gyógyító művét életemben (1Kor 6:11; Tit 3:4-5). A zeppelin az Egyházat jelképezi, mint egy hajót (Lk 17:26-27, 1Pét 3:19-20), a kék színe pedig az isteni, égi jellegét. Tehát az Egyház valamiféle rettenetes szakadáson megy át. A bal felé haladó, kormányrúdas rész az, amely a krisztusi küldetést, a felhatalmazást, az igazságot és a kormányzási jogot birtokolja. Erről leszakad majd az Egyháznak mintegy fele, ami óriási veszteséget jelent. Tehát, ha a prófécia igaz, akkor a mi időnkben, ami alatt a Szentlélek megtanít engem Isten igéjére, megmosdat és meggyógyít lélekben, hogy alkalmas legyek Isten országáért munkálkodni, az Egyház egy eddig soha nem tapasztalt drámán fog keresztülmenni. Az Egyház egy nagy szakadást és pusztulást fog megélni, amely lehet egy látható egyházszakadás, vagy lehet aposztázia, de mindenképpen nagy lesz a veszteség. Feltételezhetően ez az a szakadás, amelyről Szent Pál írt, és amely megelőzi az Antikrisztus színre lépését...

(2Tessz 2:3-4) Semmiképpen meg ne tévesszen valaki titeket, hiszen előbb be kell következnie az elpártolásnak, és meg kell mutatkoznia a bűn emberének, a kárhozat fiának, az ellenségnek aki mindenek fölé emelkedik, amit Istennek és szentnek neveznek. Sőt, Isten templomában foglal majd helyet, és istennek akar látszani.

(1Kor 6:11) Bizony, ilyenek voltatok néhányan; de meg lettetek mosva, megszentelést nyertetek, és megigazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében, a mi Istenünk Lelke által.

(Tit 3:4-5) Mikor azonban Üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete megjelent, megmentett minket, nem a mi igaz cselekedeteinkért, amelyeket véghez vittünk, hanem az ő irgalmasságából, a Szentlélek újjáalkotó és megújító fürdője által.

(Lk 17:26-27) Ahogy Noé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfiának napjaiban is. Ettek, ittak, házasodtak s férjhez mentek addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába.

(1Pét 3:19-20) Így elment a börtönben sínylődő lelkekhez is, és hírt vitt azoknak, akik hitetlenek voltak akkor, amikor Isten Noé korában türelmesen várt, míg a bárka föl nem épült. Ebben csak kevés, mégpedig nyolc lélek menekült meg a víz által.

2. Valamikor 2014 táján, a feleségemnek rövid idő alatt kétszer is a következő álma volt: 

Sok emberrel együtt kint volt egy réten a sötétedő, félhomályos időben. Egyszer csak megjelent az égen egy óriási hajó. A hajó fekete volt és az alja lapos, mint egy teherszállító uszálynak. A hajó közeledett az égen, és az emberek feje fölé ért. Olyan nagy volt, hogy a lapos alja az egész eget eltakarta. Az emberek megrettenve nézték a hajót, és amint azt figyelték, egyszerre csak elkezdett a közepén keresztbe megrepedni. Majd lassan a hajó kettétörött... Mivel a hajó ereje az első felében volt, így a leszakadt hátsó része elkezdett darabokra szakadozni és a födre zuhanni. A töredező hajótest darabok fokozatosan, nagy darabokban zuhantak a földre, mindent maguk alá temetve és elsöpörve. Az emberek pedig rohantak és menekültek, hogy rájuk ne essenek a lehuló részek. Nagy volt a katasztrófa és a pusztulás...

A prófécia értelme:

Ez ugyanazt igazolja, kétszeresen is, amit jómagam is megkaptam álom átal: az Egyház szakadását és megpróbáltatását.

3. 2012 június 1-én a feleségem mondta, hogy ismét volt egy különös álma... Azt álmodta, hogy sok rangos egyházi személyt és a pápát, egy olyan helyen látta, mint a Milánói Scala. Az épületnek csak a falai voltak meg, amelyejen üres ablaküregek tátongtak... A falak is úgy lengedeztek, mintha omladozni ajartak volna, olyannyira, hogy már-már dőltek volna is le...

A prófécia értelme:

Azonnal ráéreztem, hogy itt egy próféciáról van szó, és mindjátt leültem a számítógép elé, hogy rákeressek, lám történik-e valami egyházi dolog éppen akkor a Milánói Scala körül... Megdöbbenésemre a Google egyből kidobta, hogy aznap este, XVI.Benedek pápa, a Milánói Scala vendége lesz, a tiszteletére adott koncerten. A prófécia azt jelezte, hogy XVI. Benedek pápa ideje alatt, valamiféleképpen nagy baj lesz az Egyházban, és nagy lesz annak romlása. II.János Pál pápának és XVI.Benedek pápáknak jutott a feladat, hogy kormányozzák az Egyházat ezekben a nehéz időkben. Az eseményekkel teli, látszólag pezsgő Egyház valójában, titokban, ott mélyen, életének egyik legnagyobb drámáját élte át... A kérdés az, hogy ki lesz a következő pápa, milyen lesz és mit fog tenni... A következő pápaválasztás fényt fog deríteni ezekre a dolgokra...

 

Az Egyház omladozása a hírekben

Kb. 2000 után kezdtek jelentkezni hangsúlyosan az egyház problémái. II. János Pál pápa összehívta a püspököket, imádkozott a harmadik évezredért, bezárta a jubileumi évet és becsukta a jubileumi szent kaput. Nemsokára elkezdtek bukni az USA-ban a püspökök... Először csak a pénzűgyi botrányok miatt, majd elkezdődtek a szexuális botrányok, főleg a bostoni egyházmegyében. Mint egy ragályos betegség, úgy terjedt ez a probléma, és végigsepert az USA-n és Európán. Európában különösen nehéz helyzet alakult ki, főleg Belgiumban és Írországban. Közben egyre érkeztek a hírek templomok, szemináriumok és plébániák felszámolásáról és eladásáról az USA-ból, az Egyesült Királyságból, Belgiumból, Németországból, és most legutóbb Ausztriából is. A Bécsi Fõegyházmegye 660 plébániájából mindössze csak 150 marad. És ezt csak így egyszerűen megjelentetik a hírekben, és senki nem hördül fel, nem szomorkodik el, senki nem sír és senki nem gyászol... Itt van tőlünk kb. 1200 km-re, és mi tudomásul se vesszük róla. 

De hogyan is vennénk tudomásul mindezeket, ha azt nem vesszük tudomásul, ami velünk történik... A hívek 99% nem tudja, hogy a Fõegyházmegyénk papjainak kb. egyharmada idõs, vagy nagyon idős. Van olyan fõespeseri kerület ahol kb. fele a papoknak 60 év fölött van. Sok pap 70 év fölött van, sőt, majdnem 80 éves és még mindig aktív plébános. A következõ tíz évben nálunk is bekövetkezhet az, ami a a Bécsi Fõegyházmegyében történt. Egy sor plébánia és templom fog pap nélkül maradni, és be kell majd azokat zárni. A gond az, hogy sok hívőknek erről fogalma sincs. Nem is gyanítják, hogy milyen idők jönnek. Sokan csak akkor fognak elcsodálkozni, amikor gond lesz egy misére elmenni, egy papot elhívni a beteghez, a haldoklóhoz, vagy a halottat eltemettetni...

(Lk 17,22) Ezután a tanítványokhoz fordult: "Jönnek napok, amikor szeretnétek látni az Emberfiának egyetlen napját, de nem fogjátok látni.

Tennivalók az omladozó egyházban

A rendkívüli idõk rendkivüli intézkedéseket igényelnek... De még a rendes, helyi zsinat által előírt rendekezéseket se nagyon léptetik életbe, nemhogy rendkívüli intézkedéseket hoznának... Ünneplés ünneplésre, találkozó találkozóra, majd ilyen évet hirdetünk, olyan évet hirdetünk, de a helyzet nem javul, hanem csak egyre romlik... Egy jól működő üzemben nem gyüléseznek állandóan, hanem dolgoznak... Csak akkor hívnak össze nagyobb gyűlést, ha valami nem működik jól. A keresztény közösségnek is csak élnie kellene hűségesen a keresztény életet egyénileg és közösségileg, nem pedig állandóan találkoznia, lelkigyakorlatoznia, ünnepelnie, miközben kihalás veszélye fenyegeti...

Milyen rendkívüli intézkedéseket lehetne hozni? Nem tudom... De a Szentlélek tudja... Megmutatná Ő, ha lenne kinek… Talán a papságnak szakállat kellene növesztenie, csuhában és mezítláb kellene járnia… Talán be kellene szüntetni a gyerekkeresztséget... Talán életközösségeket kellene alapítani és vagyonközösségeket... Talán meg kellene hívni a világiakat egy sor egyházi feladatra… Talán meg kellene változtatni az Egyházi Törvénykönyvet… Ki tudja?...

Imádkozni kell, és meg kell élni Krisztus tanítását, de tenni is kell Isten országáért, mert ha a hívők sem cselekednek, akkor ki fog cselekedni? Az hitetlenek? Az egyház ellenségei? Ők is cselekednek a maguk módján, de nem az Egyházért, hanem éppen ellene. Akinek van füle hallja meg, és akinek van szeme lássa meg... Hirdetni kell az evangéliumot, minden eszközzel, alkalmas és alkalmatlan idõben (2Tim 4:2) egyaránt. Építeni kell Isten országát éjjel és nappal. A világiak, akik sokan vannak és a hit élvonalában harcolnak, képesek kell legyenek használni az isteni fegyverzetet (Ef 6:13). A hit kegyelme által, a szentírás és a katekizmus bensőséges ismerete által, a Szentlélek tüzével, keményen kell dolgozniuk a szigetekért (Iz 42:4), azért a szent maradékért, akinek az Úr megkegyelmez...

(Iz 42:4) Nem lankad el, és nem roppan össze, míg igazságot nem tesz a földön. Az ő tanítására várnak a szigetek.

(2Tim 4:2) Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan! Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és sok tanítással.

(Ef 6:13) Vegyétek fel tehát Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, s megállhassatok, mert mindent megtettetek.

Uram Jézus, adj nejünk szilárd hitet a mai küzdelmes napokban, hogy osztatlan szívvel hirdethessük országodnak örömhírét. Ámen.

Átmenni a tű fokán

(Mk 10:17-30) Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdreesett előtte és megkérdezte: ,,Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?' Jézus erre azt mondta neki: ,,Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!' [Kiv 20,12-16; MTörv 5,16-20] Az illető azt felelte neki: ,,Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.' Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: ,,Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!' Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: ,,Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek nagy vagyonuk van!' A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: ,,Fiaim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába jutni azoknak, akik a vagyonban bíznak! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni Isten országába.' Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: ,,Akkor hát ki üdvözülhet?' Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: ,,Az embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges' [Ter 18,14; Jób 42,2]. Ekkor megszólalt Péter: ,,Íme, mi mindent elhagytunk és követtünk téged!' Jézus azt felelte: ,,Bizony, mondom nektek: mindaz, aki elhagyta házát vagy testvéreit, nővéreit vagy apját, anyját, a gyermekeit, vagy földjeit értem és az evangéliumért, százannyit kap már most, ebben a világban: házakat, testvéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és földeket, bár üldözések között; az eljövendő világban pedig az örök életet.

Vannak, akik az üdvösséget elérhetetlennek gondolják, mert tulságosan aggályosak, és folyton önmagukat vádolják és vannak, akik azt hiszik, hogy mindenki üdvözülhet, mert Istent valami jóságos, szenilis nagytatának gondolják, akinek az a dolga, hogy az emberek bűneit és gyarlóságait mindig elnézze. 

De hát akkor mi az igazság? "Akkor hát ki üdvözülhet?" - kérdezték az apostolok is...

Mi az üdvösség?

Az üdvösség az az állapot, amelyre minden ember meghívást kapott (1Tim 2:4), ahol az örök élet és örök boldogság vár ránk, Isten szent színe előtt, a mennyországban. Az üdvözültek már mentesek a bűntől és a kárhozat veszélyétől. Ők már révbe jutottak, a nyugalom és az örök béke honába (Zsid 4:9-10). Az üdvösség a keresztény ember hitének célja, és földi életének értelme, de az tulajdonképpen minden ember reménye is...

(1Tim 2:3-4) Ez jó és kedves a mi Üdvözítő Istenünk előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére.

(1Pét 1:9) ...mert eléritek hitetek célját: lelketek üdvösségét. 

(Zsid 4:9-10) Eszerint a szombati nyugalom Isten népe számára van fenntartva. Mert aki bement az ő nyugalmába, maga is elnyugodott tetteitől, mint Isten az övéitől.

Könnyű eljutni az üdvösségre?

Nem... Az üdvösségre való eljutás nem könnyű dolog. Az Úr Jézus azt mondja, hogy olyan nehéz bejutni az üdvösségre, mint amilyen nehéz átmenni a tű fokán. Szűk az út, és keskeny az ösvény az üdvösségre, és kevesen vannak, akik megtalálják. Péter apostol szerint, még az igazak is alig üdvözülnek, hát akkor a hitetlenek...

(Mt 7:13-14) A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz – sokan bemennek rajta. Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet – kevesen vannak, akik megtalálják.

(Mt 19:24)  Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába. (v.ö. Mk 10:25, Lk 18:25)

(1Pét 4:18) Ha az igaz is alig menekül meg, hol lesz maradása az istentelennek és a bűnösnek?

A tű foka a családban

Szükséges, hogy az ember egy családba és egy nemzetbe szülessen bele, mert ez az élet rendje, és mert szüksége van az embernek befogadó és támogató szeretetre. De ugyanakkor, ez a befogadó és támogató környezet, életének börtöne is lehet, mert ez a világ bűnben fetreng és velejéig romlott... 

A gyereket, a családja és a nemzete, saját szokásaihoz és hagyományaihoz akarja láncolni, amelyek gyakran bűnnel fertőzött emberi tanítások. Az Úr Jézus ezekből is ki akar minket szabadítani. Ezért a krisztuskövető embernek a családja és a nemzete fölé kell emelkednie lelkileg, és tekintetét csakis az Úr Jézusra kell szegeznie. Ez nem jelenti azt, hogy a családjától, vagy a nemzetétől el kellene szakadnia, idegenednie, vagy azokat meg kellene tagadnia, hanem azt, hogy a családot és a nemzetet nem helyezheti az Úr Jézus elé. 

A család és a nemzet szeretete nem előzheti meg az Úr Jézus Krisztus iránti szeretetet, az Ő parancsolatait, sőt még egyenrangúak sem lehetnek (Mt 10:35-37, Lk 14:26). Az Úr Jézus mindenek fölött lévő szeretetet és ragaszkodást kíván tőlünk, mert Ő Isten Fia, a Megváltó, és az Ő keresztáldozata mindenek fölött való. Ez viszont automatikusan konfliktusokhoz vezet a családban, mert a hitetlen családtag nem érti meg a hívő rokon szempontjait (Mik 7:5-6, Lk 12:52)...

(Mik 7:5-6) Ne bízzatok társatokban, ne reménykedjetek barátotokban! Ne nyisd meg a szádat az előtt sem, aki a kebleden pihen! Mert a fiú szidalmazza az apját, a lány anyja ellen támad, az új asszony meg anyósa ellen, ellensége az embernek saját háza népe. 

(Mt 10:35-37) Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.

(Lk 12:52) Ezentúl ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás közt: három kettő ellen, és kettő három ellen.

(Lk 14:26) Ha valaki hozzám jön, de nem gyűlöli apját és anyját, feleségét és gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom.

Ez az elszakadás a családtól és a nemzettől, miközben sehová sem távózunk el, hanem csak a magatartásunk változik meg, nagy nehézségekkel járhat. A családban értetlenség, elégedetlenség és féltékenység keletkezik, a közösségben meg elhidegülés és kitaszíttatás vár a krisztuskövetőre, mert az emberek nem értik meg és nem fogadják el, hogy az ő szívében már csak az Úr Jézus és az Ő igéi vannak az első helyen. Ezt a szorongattatást úgy éli meg a krisztuskövető, mint egy szűk járaton való átpréselődést, mely sok szorongatással, aggódással és lelki fájdalommal jár...

A tű foka a munkahelyen

Van aki azt gondolja, hogy bármilyen foglalkozás tisztességes és, hogy bármilyen szakmát lehet választani. Ha az ember dolgozik, akkor nem lop, és akkor már becsületes, tisztességes ember is... De az igazság az, hogy bizonyos foglalkozások vagy méltatlanok, vagy halmozottan kiteszik az embert a bűnöknek. Ilyen pl: a kereskedés, ahol az emberből egyhamar lelketlen csaló, árú és pénzszámoló automata lehet; ilyen az ügyvédi szakma, ahol az ember egyhamar hazudózó és csaló lesz, latrok, rablók és gyilkosok cinkosa; ilyen lehet pl. a bíró, aki de előbb-utóbb hamis ítéletet hoz, pedig jól tudja, hogy ő a nagy és igazságos Bírót kell képviselje a földön;  ilyen a bankári szakma, ahol az emberek pénzét becsületesen kellene kezelni, de egyhamar spekulációkra adják a fejüket, hogy ravasz módon kifosszák az embereket; de ott vannak a brókerek, a menedzserek, a színészek és énekesek, meg a politikusok… Persze, minden szakmával vissza lehet élni, de van ami jobban kiteszi az embert a kisértésnek. De ott van pl. a hóhér szakmája, aki törvényesen öl ugyan, de mégsincs se jó lelkiismerete, se megbecsülése, mivelhogy embert öl... Ahogy mondani szokták: A hóhér lánya a legszebb a városban, mégsem akarja senki feleségül venni... 

Az ember, az ő életben, a munkahelyen és a szakmájában meg kell küzdenie a becsületéért és az igaz útért. Az igaz embert a munkatársai bolondnak nézik, háta mögött kinevetik, csúfolják és kitaszítják a klikkből és a társaságból (Lk 6:22), mert ő szálka a szemükben, és akadályozza őket becstelenségeikben (Ám 8:5, Iz 28:15). Ez gyakran anyagi hátrányokkal jár, és az igaz ember emiatt szükséget is szenvedhet Krisztusért, mert Isten parancsolatai szerint akar élni. Az ilyenek nagy jutalmat kapnak Istentől, amikor eljön a utolsó ítélet...

(Ám 8:5) Azt mondjátok: "Mikor múlik már el az újhold, hogy eladhassuk a búzánkat? A szombat, hogy árulhassuk gabonánkat? Csökkentjük a mértéket, növeljük a sékelt, meghamisítjuk a mérleget…

(Bölcs 2:13-19) Dicsekszik, hogy ismeri az Istent, és az Úr gyermekének mondja magát.Vádol bennünket, amiért így gondolkodunk, még ránézni sem jó. Mert az életmódja elüt másokétól, és szokatlanok az útjai. Hamis pénznek néz bennünket, és mint szemetet, kerüli az útjainkat. Az igazak végső sorsát meg boldognak hirdeti, és pöffeszkedve atyjának nevezi az Istent. Lássuk hát, igazak-e a beszédei. Figyeljük meg, mi végre jut! Mert ha az igaz az Isten gyermeke, akkor az Isten pártjára kel, és kiszabadítja ellenségei kezéből. Tegyük próbára, gúnyoljuk és bántalmazzuk, hogy megismerjük szelídségét és kipróbáljuk türelmét!

(Iz 28:15) Ti ezt mondjátok: "Mi szövetséget kötöttünk a halállal, és szerződésre léptünk az alvilággal. Ha eljön a pusztító suhogó ostor, minket ugyan el nem érhet, mert a hazugságot választottuk menedékül, és a hamisság az oltalmazó várunk."

(Lk 6:22) Boldogok vagytok, ha gyűlölnek benneteket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot, elvetik az Emberfia miatt.

A munkahelyen elkövetett bűnöknek igen súlyos következményei lehetnek, különösen ha helyrehozhatatlan károkat okoznak a jogban és a tulajdonban. Az ezektől való óvakodás a szűk ösvény... Az igazságos és becsületes kenyérért az igaz embernek meg kell küzdenie, és gyakran szenvednie kell... Az ilyen embernek néha magához kell ölelnie a szegénységet és a magányt, mert nem nagyon szeretik társai. Az utolsó ítéletkor viszont sokan szeretnék majd, ha csak egyszerű pásztorok, utcaseprők, vagy szeméthordók lettek volna...

A tű foka az anyagiakban

Az embernek szüksége van az anyagiakra míg e világban él, hogy legyen neki otthona, testének melege, életének egyfajta biztonsága és nyugalma. Szükség van egy bizonyos anyagi háttérre, amely biztonságot nyújt a világgal szemben. De ez az anyagi háttér és ez a biztonság utáni vágy hamar bálvánnyá válhat, amelyhez mindenáron ragaszkodni akarunk. A hívő embernek szüksége van egyfajta szent hősiességre, hogy erről az anyagi biztonságról le tudjon mondani, és oda tudja adni magát teljesen az Úrnak. Az ember ezt a döntést, ezt a hősies elhatározást, csakis a Szentlélek által tudja meghozni. Isten kegyelme az, amely kimunkálja az emberben ezt a bízalmat, az Isten gondviselésébe vetett hitet. Mára már az apostolok missziós szegénysége csak egy legenda...

(Mt 10:10) Ne vigyetek magatokkal az útra tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot! A munkás ugyanis megérdemli a bérét.

(Lk 10:4) Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit ne üdvözöljetek.

Az apostolok utódai (tisztelet a kivételnek) világi diplomákat akarnak, doktorátust, nagy állami fizetést, majd később vagyont, nagy házakat és drága autókat. A szerzetek is nagy staférungot kívánnak az újonnan belépőtől, és sok anyagi támogatást a hívektől... De vajon lehet-e így az evangelizációjuk olyan erőteljes, mint az apostoloké volt?... Minden evangelizációnak és evangelizátornak ez fékezi lelki propellerét, és ettől zuhan lelki repülője a földre. Az anyagiak teszik tönkre, mert a pénz minden rossz gyökere. Amikor elkezdik hajszolni a pénzt, akkor a dolgok megromlanak, mert a pénz mindennek a megrontója...

(1Tim 6:10) Minden baj gyökere ugyanis a pénz utáni sóvárgás. Így néhányan, akik törik magukat utána, már elpártoltak a hittől, és sok bajba keveredtek.

A tű szoros foka az anyagiaknál, az anyagi biztonságról való lemondás. Egy életre szóló kisértés ez, és a hit egyik legnagyobb próbája. Mindenről lemondani, és csakis az Úr gondviselésére bízni magunkat. Itt érhetjük tetten hitünket vagy hitetlenségünket...

A tű foka az egészség kérdésében

Az ember legnagyobb értéke a saját élete. Ebből következik, hogy az ember egészsége valóban nagy kincs. Az embernek kötelessége, hogy vigyázzon egészségére, és egészségének felelőtlen kockáztatása bűn. De az ember végül is nem élhet örökké a földön, és egyszer csak meg kell halnia. Ezért aztán az egészség sem érhet annyit, mint az örökkévaló kincs.

Az emberek ésszerűtlenek... Előbb addig rohannak az anyagiak után, míg meg nem betegednek, aztán amit kerestek, az orvosokra költik. Az ember megbetegedik, és mindenáron meg akar gyógyulni. Annyira meg akar gyógyulni, hogy még az üdvösségét is felajánlaná cserébe a testi gyógyulásáért... Azért a pár esztendőért, amit még itt élhetnének a földön, feladnák az örök életet is. Odaállnak az Úr elé és testi gyógyulásért könyörögnek, miközben a bűneik miatt a kárhozat szakadéka fölött csüngnek. Mindez a hitetlenség következménye... Nem ismerik Istent és nem hisznek Istenben, sőt, gyakran még abban is kételkednek, hogy értük is eljön egyszer a halál angyala. Ezzel ellentétben, a hívő ember szüntelenül az égre emeli tekintetét, lelke eltávolodik a testiektől, a világtól, és készen áll lemondani testi életéről is.

A lelki ember nem tiltakozik ha gyógyíthatatlan betegsége lett, és nem akar mindenáron meggyógyulni, hanem belenyugszik Isten akaratába. A hitetlen ember tiltakozik, szitkozódik, zúgolódik, mindenkit hibáztat, és még az ükunokája örökségét is magára költené, csakhogy még egy-két nappal meghosszabbíthassa életét...

(Mt 16:25) Aki meg akarja menteni életét, elveszíti, aki azonban értem elveszíti, az megtalálja.

(Mk 8:35) Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti. Aki elveszíti értem és az evangéliumért, az megmenti életét.

(Lk 9:24) Mert aki életét meg akarja menteni, elveszíti. Aki meg elveszíti értem az életét, az megmenti.

(Lk 17:33) Aki folyvást azon fáradozik, hogy életét megmentse, elveszíti, aki ellenben elveszíti, az megmenti.

(Jn 12:25) Aki szereti életét, az elveszíti, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti az örök életre.

Ezek az ígék az ember teljes életét célozzák, de itt most csak a fizikai létre gondoljunk. Ez a tűfok talán a legnehezebb, mert itt már nem a családról, nem a karrierről, nem a vagyonról kell lemondani, hanem magáról az evilági életről... Amint az Úr Jézus letette életét az mennyei Atya kezébe, úgy nekünk is meg kell tanulnunk letenni életünket az Úr Jézus lábaihoz...

(Lk 23:46) Jézus ekkor hangosan felkiáltott: „Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet!” E szavakkal kilehelte a lelkét.

Uram Jézus! Add nekem Assisi Szent Ferenc hitét, aki lemondott a családjáról, az anyagiakról és a világról, hogy egyedül a Tiéd lehessen. Add nekem Szent Mónika hitét, aki annyira elhagyta lélekben ezt a világot, hogy egy pillanat alatt átszenderült Tehozzád. Ámen.