Nem a test, hanem a lélek szerint

(Róm 8:1-17) Nincs semmi elmarasztaló ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban élnek. Hiszen a lélek törvénye, ami a Krisztus Jézusban való élet folyománya, megszabadított téged a bûn és a halál törvényétõl. Amire ugyanis a törvény nem volt képes, mert a test miatt erõtlenné vált, azt Isten véghezvitte: elküldte tulajdon fiát a bûn miatt a bûn testének hasonlóságában, hogy elítélje a testben levõ bûnt, és hogy a törvény beteljesedjék rajtunk, akik már nem a test, hanem a lélek szerint élünk. A testi ember bizony testiekre vágyik, a lelki ember ellenben lelkiekre törekszik. De a test kívánsága a halálba vezet, a lélek vágyódása ellenben élet és béke. A test vágya ellene mond Istennek, nem veti alá magát Isten törvényének, sõt nem is képes rá. Ezért aki test szerint él, nem nyerheti el Isten tetszését. De ti nem test, hanem lélek szerint éltek, ha valóban Isten Lelke lakik bennetek. Akikben nem lakik Krisztus Lelke, azok nem az övéi. Ha Krisztus bennetek van, jóllehet a test a bûn miatt halott, a lélek a megigazulás következtében él. Ha pedig bennetek lakik annak Lelke, aki feltámasztotta Jézust a halálból, õ, aki Krisztus (Jézust) feltámasztotta a halottak közül, halandó testeteket is életre kelti bennetek lakó Lelke által. Így tehát, testvérek, nem vagyunk a testnek lekötelezve, hogy a test szerint éljünk. Mert ha test szerint éltek, biztosan meghaltok, de ha lélekkel megölitek a test szerinti tetteket, élni fogtok. Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.  Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét nyertétek el, általa kiáltjuk: Abba, Atya! A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekei, akkor örökösei is: Istennek örökösei, Krisztusnak társörökösei. Elõbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsõüljünk.

Olofsson Placid bencés szerzetespap, akit 2003-ban a Hit Pajzsa-dijjal tüntették ki, az egyik előadásában kb. így magyarázta az ember testi és a lelki életét: Amikor az ember megszületik, akkor elkezdődik a biológiai élete. Amikor megkeresztelik, akkor megszületik benne az ő lelki, vagyis a kegyelmi élete. Az emberben, a földi élete során, a biológiai élet és a lelki, kegyelmi élet, párhúzamosan haladnak egymás mellett. A halál pillanatában a biológiai élet véget ér, de a lelki élet tovább halad Istenhez, az örök boldogságba...

A testi élet

Az ember nem csak hús-vér testből és gondolatokból áll, ahogyan azt az ateista materialisták állítják, nem is csak hús-vér testből és Isten éltető erejéből (Ter 2:7), ahogyan azt egyes adventisták állítják, hanem hús-vér testből és az ember halhatatlan szellemi lelkéből. Az ember hús-vér teste és szellemi-lelke nem alkotnak valamiféle kettősséget az emberben, nem két különálló dolog, hanem szétválaszthatatlan egységet alkotnak. 

Az élő ember hasonlatos a vizes szivacshoz. Se nem szivacs, se nem víz, hanem vizes szivacs. A halott ember olyan, mint a megszáradt szivacs. A víz elpárolgott már belőle. A vizes szivacsban a víz teljesen felveszi a szivacs alakját. Ugyanúgy, az ember szellemi-lelke is hasonlít az ember testi ábrázathoz. Amikor az ember meghal, akkor a szellemi-lelke különválik a testtől, ezért aztán természetes módon visszakívánkozik a testbe, amellyel összetartozik. Ezért a feltámadás egy természetes szükséglet, amely bele van "kódolva" az ember lelkébe...

A "test" szó alatt hajlamosak vagyunk minden esetben hús-vér testet érteni. A test szó azonban sokkal többet jelent... A test szó azt jelenti, hogy valami teremtett, véges, korlátozott autonómiájú, ami egy mozgatót ígényel. Ebben az értelemben az ember szellemi lelke is csak egy test. Sőt, az angyalok is, akik tisztán szellemi teremtmények, csak testek, azaz “égi testek”.  Csak az nem test, akinek élete van önmagában, és nincs szüksége egy elsődleges mozgatóra. Ebben az értelemben, csak egyedül Isten nem test. Az Úr Jézus, amikor megvallja, hogy az Atya megadta neki, hogy élete legyen önmagában, amint az Atyának élete van önmagában, kinyilatkoztatta az Ő Istenségét...

(Ter 6:3) Ekkor az Úr így szólt: „Nem marad éltetõ lelkem az emberben örökké, mivel test. Életkora csak 120 év legyen.”

(Iz 31:3) Egyiptom ember és nem isten, lova csak test és nem lélek.

(Jn 5:26) Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában…

Az ember hús-vér testét és szellemi lelkét egyaránt Isten Lelke élteti. Az embernek van biológiai élete és van lelki élete. Minkettőt Isten tartja fenn az Ő gondviselő és éltető erejével, és segíti kegyelmével. Azonban, az ember szellemi lelke.valami nagyobbra van hívatva mintsem, hogy önmagának és az evilági, anyagi dolgoknak éljen. Az ember szellemi lelke arra van rendelve, hogy elteljen Isten Lelkével és egyesüljön Vele. Ezt nevezzük Isten kegyelmének. Isten Lelke átjárja az ember szellemi lelkét, betölti azt, megvilágosítja, élteti, erősíti, felmelegíti szeretetével, felruházza különböző képességekkel, ajándékokkal és a jóra serkenti.

Az ember embertől születik, vagyis test a testből. Ádámot Isten teremtette az Ő képére és hasonlatosságára, de Ádám már Séthet a saját képmására nemzette (Ter 1:26; Ter 5:3). Mivel az eredeti bűn által Ádám elszakadt Istentől, az éltető Lélektől, és meghalt, ezért csakis halott lelkű utódokat tudott nemzeni, test szerint. Mivel minden test testből születik, ezért minden ember lelkileg halottnak születik, és szűkölködik Isten dicsőségében...

(Ter 1:26) Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.”

(Ter 5:3) Amikor Ádám 130 esztendős volt, magához hasonló, saját képmása szerinti fiút nemzett, akit Szetnek hívott.

(Jn 3:6) Ami a testbõl születik, az test, ami a Lélekbõl születik, az lélek.

(Róm 3:23) Mert mindnyájan vétkeztek, és nélkülözik az Isten dicsõségét.
 
De Isten már az eredeti bűn esete után megígérte, hogy nem hagyja az embert a test halálában, hanem megváltja, és újra felemeli magához. Ezt az ígéretét Ábrahámmal kezdte el megvalósítani, majd utódaival, Izsákkal és Jákóbbal folytatta. Majd később, Mózes által adta át a Törvényt Izraelnek. 

A Törvény nem egyéb, mint a Lélek isteni karakterének evilági kicüvekelése a test számára, ennek a világnak pusztájában. De lényegében, a Lélek isteni karaktere nem más, mint a szeretet. A Törvény abban állt, hogy a test saját erejéből próbálta követni a Lélek isteni karakterét, a Törvény cüvekei nyomán. De a test sohasem tudta a saját erejéből egésszen magára ölteni a Lélek karakterét, ezért aztán mindenki vétkezett, mert senki sem tudta betartani a Törvényt. A test és a Törvény olyanok, mint amikor két, ugyanazon pólusú mágnes végét akarjuk összeilleszeni. Csakis erővel lehet azokat egymáshoz illeszteni, de amint elengedjük, azonnal eltávolodnak egymástól...

Habár a Törvény ószövetségi áldozatai megszüntek, a Törvény, ami teljességében a Lélek isteni karaktere, vagyis a szeretet, nem szűnik meg soha, hanem Krisztusban beteljesedik. Krisztus megváltó műve által, az újszövetségben, az ember szíve megváltozik a kegyelem által, és alkalmassá válik a Törvény beteljesítésére. Ezért mondja az Úr Jézus, hogy nem azért jött, hogy a Törvényt megszüntesse, hanem, hogy betöltse (Mt 5:17). Ezért jövendölte meg már Jeremiás próféta, hogy a Törvény nem kőtáblákra lesz vésve, hanem emberi szívek hústáblájára (Jer 31:33). A megváltás által, Isten életének részesei lettünk. A Lélek által, a Törvény most már a szívünkbe van írva. A Lélek által megváltozik a szívünk polaritása, és odatapad a Törvényhez, ami a Lélek isteni karaktere, vagyis a szeretet...

(Jer 31:33) Ez lesz az a szövetség, amelyet majd Izrael házával kötök, ha elérkeznek azok a napok - mondja az Úr: Bensejükbe adom törvényemet, és a szívükbe írom. Én Istenük leszek, õk meg az én népem lesznek.

(Mt 5:17) Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni.

(Gal 3:3) Ennyire értelmetlenek vagytok, hogy amit lélekben kezdtetek, most testben akarjátok bevégezni?

(Gal 6:8) Aki tehát test szerint vet, testébõl is arat majd romlást. Aki ellenben a lélek szerint vet, lelkébõl arat örök életet.

 
A lelki élet

Isten elküldte Szent Fiát, az Úr Jézus Krisztust, hogy megváltson minket. A Megváltás megtörtént a kereszten, egyszer s mindenkorra, 2000 évvel ezelőtt. Mindenki, aki hisz és megkeresztelkedik, részesül a megváltásban, beleoltatik a keresztség által Isten szentháromságos életébe, és részesül Isten Lelkéből. Aki megkeresztelkedik víz és a Szentlélek által, az újjászületik lélekben és a Lélek szerint él...

(Jn 3:3-8) Jézus azt felelte neki: „Bizony, bizony, mondom neked: aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát.” Nikodémus megkérdezte: „Hogy születhet valaki, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe azért, hogy újra szülessék?” Erre Jézus azt mondta: „Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízbõl és (Szent)lélekbõl születik, az nem megy be az Isten országába. Ami a testbõl születik, az test, ami a Lélekbõl születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek. A szél ott fúj, ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy. Így van vele mindenki, aki a Lélekbõl született.”

Csakis az üdvözülhet, aki a Lélek szerint él (Jn 6:63), vagy legalábbis vágyik erre, amint a jobb lator is tette (Lk 23:42-43). Nem a bűnre hajló teste és szellemi lelke szerint, hanem Isten szent és éltető Lelke szerint. Az él a Lélek szerint, aki a lélek cselekedeteit cselekszi, és nem a test cselekedeteit. Az ilyen ember megfeszíti önmagát, megfékezi bűnös vágyait ebben a világban, amint Krisztust is megfeszítették a Golgotán (Gal 5:24). A lélek cselekedetei életszentségre és örök életre vezetnek. A test cselekedetei viszont bűnre meg kárhozatra vezetnek (Gal 5:19-21)...

(Lk 23:42-43) Aztán hozzá fordult: „Jézus, emlékezzél meg rólam országodban.” Ezt válaszolta neki: „Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.”

(Jn 6:63) A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Hozzátok intézett szavaim lélek és élet...

(Gal 5:19-21) A test cselekedetei nyilvánvalók: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már elõbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket mûvelnek, nem öröklik Isten országát.

(Gal 5:22-24) A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hûség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény. Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt. 

(Kol 3:1-6) Ha tehát Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre. Hiszen meghaltatok, és életetek Krisztussal el van rejtve az Istenben. Amikor majd Krisztus, a mi életünk megjelenik, vele együtt ti is megjelentek dicsőségesen. Öljétek meg tagjaitokban azt, ami földies: az erkölcstelenséget, a tisztátalanságot, az érzéki vágyakat, a bűnös kívánságokat és a kapzsiságot, ami nem más, mint bálványimádás. Ezek miatt sújtja Isten haragja a hitetlenség fiait.

A test és a Lélek egymás ellen tusakodnak ebben az életben (Gal 5:17), és testi mindaz, ami az ember bűnre hajló természetéből fakad. A Lélek Istentől származik és Istenhez emel. Ez két különböző irány és út… Az első a halálba, a kárhozatba vezet, a második pedig felfele ível, az örök életbe... 

(Gal 5:17) A test ugyanis a Lélek ellen tusakodik, a Lélek meg a test ellen. Ellentétben állnak egymással, s így nem azt teszitek, amit szeretnétek.

(Gal 6:8) ...hiszen aki testének vet, a testből arat majd romlást, aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből arat majd örök életet.

A leki ember elhagyja a bűnt, megfékezi a testet, és ellenáll a kísértéseknek. A testi ember lerombolja az életszentséget, csapodár és nem tud ellenállni a kísértéseknek. A test szolgaságban tart, a bűn szolgaságában, de a Lélek szabadságra vezet Krisztusban, az istengyermeki szabadságra (Jn 8:32). Mi a szabad asszony gyermekei vagyunk, vagyis az Egyházé (Gal 4:31). Ha a Lélek szerint élünk, akkor a mi szellemi lelkünk Istenhez emelkedik, és nem jut a testtel az ítéletre...

(Mt 26:41) Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek. A lélek ugyan készséges, a test azonban erõtlen.

(Jn 8:32) ...megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.

(Gal 4:29-31) De ahogy akkor a test szerint született üldözte a lélek szerint valót, úgy van most is. De mit mond az Írás? „Ûzd el a szolgálót és fiát, mert a szolgáló fia nem örököl a szabad asszony fiával.” Mi tehát, testvérek, nem a szolgáló fiai vagyunk, hanem a szabad asszonyéi.

(Gal 5:16-17) Kérlek tehát benneteket, hogy lélek szerint éljetek, s akkor majd nem teljesítitek a test kívánságait. A test ugyanis a lélek ellen tusakodik, a lélek meg a test ellen. Ellentétben állnak egymással, s így nem azt teszitek, amit szeretnétek.

(1Pét 2:11) Szeretteim, kérlek benneteket, hogy mint idegenek és zarándokok, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, mert ezek a lélek ellen törnek.

(1Pét 3:18) Mert Krisztus is meghalt egyszer a bûnökért, az Igaz a bûnösökért, hogy az Istenhez vezessen minket. A test szerint ugyan megölték, de a lélek szerint életre kelt.

(1Pét 4:6) Mert azért hirdették az evangéliumot a halottaknak is, hogy ha mint emberek testben ítélet alá estek is, lélekben éljenek az Isten által.

A lelki élet útja gyakorlatban, a Nursziai Szent Benedek útja: “Ora et labora” (vagy Ora et labora et lege), azaz “Imádkozzál és dolgozzál" ( vagy Imádkozzál, dolgozzál és olvass)... Az első, a legfontosabb és a legszükségesebb: Isten imádata. De mivel az egész föld átok alatt áll (Ter 3:17), ezért nekünk dolgoznunk kell a megélhetésért (2Tessz 3:10)...

(Ter 3:17) Az embernek ezt mondta: „Mivel hallgattál az asszony szavára, és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján.

(2Tessz 3:10) Már amikor nálatok voltunk, meghagytuk nektek, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyék.

Ez az átok azonban áldás lett számunkra, mert amíg dolgozunk, addig nincs időnk vétkezni a bűnre hajló természetünkkel. Ha mindig felajánljuk Istennek a becsületes, mindennapi munkánkat, akkor a munkánk is imádsággá válhat. Így az egész életünk lelkivé és Istent dicsőítővé válhat...

Megváltottság és bűnhődés

Paradox helyzetnek tűnik, hogy megváltottak vagyunk, de mégis bűnhődünk kell. Meg vagyunk váltva, Isten gyermekei lettünk, de a bűnre hajló természetünk nem tűnik el, hanem végig megmarad ebben az életben. Isten megbocsátotta bűneinket, de mégis, a személyes bűneinknek, vagy elődeink bűneinek következményei ott maradnak életünkben. Miért?... Mert a testi életünkre kihat a bűn következménye, de lelki életünk Krisztusban nyer kifutást az örök haza felé. Ezért ott van az életünkben a szenvedés, a betegség és a nyomorúság is, test szerint, de ugyanakkor ott van a lekünk öröme és boldogsága is a Lélek szerint. Így teljesedik be minden í betű, vagy vesző a Törvényből (Mt 5:18)...

(Kiv 20:5) Ne borulj le ilyen képek elõtt és ne tiszteld õket, mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok. Azoknak a vétkét, akik gyûlölnek engem, megtorlom fiaikon, unokáikon és dédunokáikon.

(Kiv 34:7) Kegyelmét megtartja ezrek számára, megbocsátja a vétket, a hibát, a bûnt, de nem hagyja egészen büntetés nélkül, hanem az atyák vétkét számon kéri fiaiktól és unokáiktól harmad- és negyedízig.

(Jer 31:29-30) Azokban a napokban nem mondják többé: Az apák ették az éretlen szõlõt, és fiaik foga vásott el tõle. Mert ki-ki a maga gonoszságáért hal meg; csak annak vásik el a foga, aki az éretlen szõlõt eszi.

(Jer 32:18) Te irgalmas vagy ezrek iránt, de az apák gonoszságáért még fiaik ölébe is fizetsz. Nagy és fölséges Isten vagy; a Seregek Urának hívnak.

(Mt 5:18) Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, hanem minden beteljesedik.

Hogyan éljünk?

Hát a Lélek szerint… De mit jelentsen ez konkrétan?...  Először is azt, hogy óvakodjunk a test cselekedeteitől...

(Gal 5:19-21) A test cselekedetei nyilvánvalók: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már elõbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket mûvelnek, nem öröklik Isten országát.

Általános szabály az, hogy ne azt nézzük mit nem szabad tenni, hanem azt, hogy mit kell tenni... Ne azt nézzük, hogy mi tilos, hanem azt, hogy mi a jó és hasznos (1Kor 10:23). Ne az ördögöt és a kárhozatot firtassuk, hanem Krisztusra és az Ő keresztjére tekintsünk, Aki a mi üdvösségünk (Jn 3:14-15). Nem a gonosszal való csatározásokkal kell töltenünk az időnket, hanem Krisztus oltalama alá kell futunk, és Ő majd megvéd bennünket. És így a dolgok leegyszerűsödnek... 

(Jn 3:14-15) Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.

(1Kor 10:23) „Minden szabad”, de nem minden használ. „Minden szabad”, de nem minden szolgál javunkra."

Krisztus Szent Vérének oltalma alá kell futnunk, és minden nap Őt kell szemlélnünk és imádnunk. A munkánkat is, meg a pihenésünket is fel kell ajánlanunk Krisztusnak, és így mindent Őbenne élünk meg. Ha ezt tesszük, akkor hamar letisztul az életünk, és valóban krisztusivá válik...

 

Kerülni kell a testieket, a bűnre vezető dolgokat és foglalatosságokat. Ilyenek a rossz tartalmú filmek, az érzékies zenék, a kívánatos képek, a rendetlen olvasmányok, a gátlástalan internetezés, a szociális hálózatok helytelen használata, a rossz társaságok, a mulatozások, a haszontalan sportok, testépítések, a divat, stb. Óvakodnunk kell a bálványimádástól, ami a babonaságban, okkultizmusban, ezoteriában, jóslásokban, anyagiasságban, pénzimádásban, önmegvalósításban, vagy más ördögi dolgokban áll. Óvakodjunk a haragtól, az indulatosságtól, a bosszútól, a viszálykodástól, a versengésektől, a nagyravágyástól, a karrierizmustól, a megszólásoktól, az ítélkezésektől, a rágalmaktól, stb. Nagyon óvakodjunk a szentségtöréstől, a káromlástól, a szent dolgok iránti tiszteletlenségtől és az átkozódástól... 

Kérjük minden nap Isten Lelkét, a Szentlélek Úristent, hogy halmozzon el minket ajándékaival, és teremjük meg a Lélek gyümölcseit (Gal 5:22-23). Legyünk tökéletesek, amint a mennyei Atyánk is tökéletes (Mt 5:48)...

(Mt 5:48) Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!

(Gal 5:22-23) A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény.

Uram Jézus Krisztus! Csak Terád akarunk tekinteni, és mindent Tebenned akarunk tenni. Akár élünk, akár halunk, Tieid akarunk lenni. Ámen.