Ha valakinek jól megy a vállalkozása, akkor irigykedve mondják a háta mögött: Igen, mert közel ül a húsos fazékhoz... Ezt azt jelenti, hogy jó kapcsolatai vannak a minisztériumban, vagy a megyei tanácsnál, vagy a polgármesteri hivatalnál, vagy valamelyik jól fizető állami cégnél... A többiek meg panaszkodnak, hogy õket még a tányér széléhez sem engedik oda... Ha pedig a parlamenti vagy a helyi választások jönnek, akkor azt mondják az emberek: Lám, hogy marakodnak a csontért!...
Az egyiptomból való szabadulás és a keresztény ember lelki élete
1. Az Úr kihozta Izrael népét Egyiptomból, kiszabadította őket a fogságból, a szolgaságból, nagy jelek és csodák által. Megnyitotta a Vörös tengert (Kiv 14:22), átvitte népét a vízen száraz lábbal, miközben az úgy állt, mint a fal, és elpusztította az egyitomi hadsereget a visszazúduló vizekkel. Ugyanígy van a keresztény emberrel is. Amikor megérinti a segítő kegyelem, kihozza őt az Úr a bűn rabságából (Jn 8:32-36). A megtérés lelki folyamata által átvezeti a szabadulás szűk ösvényén, hogy eljusson a lelki élet pusztai vándorlásába (Oz 2:16)...
(Kiv 14:22) Erre Izrael fiai bementek a kiszáradt tenger közepébe, miközben a víz olyan volt jobbjuk és baljuk felől, mint a fal.
(Oz 2:16) Azért íme, én majd magamhoz édesgetem, és kiviszem a pusztába, hogy szívére beszéljek...
(Jn 8:32-36) ...megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.” Azok azt felelték neki: „Ábrahám utódai vagyunk, és soha senkinek nem szolgáltunk. Hogyan mondod hát te, hogy »szabadok lesztek«?” Jézus így szólt: „Bizony, bizony mondom nektek: Mindaz, aki bűnt cselekszik, szolga. De a szolga nem marad örökre a házban, csak a fiú marad ott mindörökké. Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.
2. Az egyiptomi rabságból való szabadulás után, elkezdődött Izrael népének pusztai vándorlása, Mózes és Áron vezetésével. A pusztában, Izrael népe sokszor hitetlenkedett és zúgolódott az Úr ellen, és ellenkezett Mózessel meg Áronnal. Nem becsülték szabadságukat, és kételkedtek az Úr ígéreteiben. Visszakívánkoztak az egyiptomi rabságba, a húsos fazakak mellé... Inkább választották volna a rabszolgaságot teli hassal, mint a szabadságot a pusztában. Ugyanígy van ma a keresztény ember is... Megtérése után, elkezdi élni a lelki, kegyelmi életét. Állhatatosan ki kellene tartania a hitben és az Úr Jézushoz való hűségben, de egy idő után elhomályosodik benne az első szeretet (Jel 2:4-5), és az élet gondjai között az ember visszakivánkozik a korábbi bűnös életmódjához (Lk 9:62). Akkor, megtérese előtt, a világias lelkülettel érvényesülhetett és biztosíthatta magának a biztonságot jelentő anyagiakat...
2. Az egyiptomi rabságból való szabadulás után, elkezdődött Izrael népének pusztai vándorlása, Mózes és Áron vezetésével. A pusztában, Izrael népe sokszor hitetlenkedett és zúgolódott az Úr ellen, és ellenkezett Mózessel meg Áronnal. Nem becsülték szabadságukat, és kételkedtek az Úr ígéreteiben. Visszakívánkoztak az egyiptomi rabságba, a húsos fazakak mellé... Inkább választották volna a rabszolgaságot teli hassal, mint a szabadságot a pusztában. Ugyanígy van ma a keresztény ember is... Megtérése után, elkezdi élni a lelki, kegyelmi életét. Állhatatosan ki kellene tartania a hitben és az Úr Jézushoz való hűségben, de egy idő után elhomályosodik benne az első szeretet (Jel 2:4-5), és az élet gondjai között az ember visszakivánkozik a korábbi bűnös életmódjához (Lk 9:62). Akkor, megtérese előtt, a világias lelkülettel érvényesülhetett és biztosíthatta magának a biztonságot jelentő anyagiakat...
(Lk 9:62) Jézus azt felelte neki: „Aki kezét az ekére teszi és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.”
(Jel 2:4-5) De kifogásom van ellened: az, hogy elhagytad első szeretetedet. Emlékezz tehát arra, honnan estél ki, térj meg, és tedd azt, amit korábban tettél; mert különben föllépek ellened, és elmozdítom gyertyatartódat helyéről, ha nem térsz meg.
3. A negyven éves pusztai vándorlás után, Jozsué vezetésével, Izrael népe belépett az ígéret földjére, ahol ki-ki letelepedett a maga örökrészére. A hívő keresztény ember is, a gyarló és tévelygésekkel teli élete után, meg a tisztítótűz lecsupaszító fogsága után, beléphet majd a nyugalom helyére (MTörv 12:9, Zsid 4:8-10), arra a helyre amelyet az Úr Jézus igért és készített nekünk (Jn 14:1-2)...
3. A negyven éves pusztai vándorlás után, Jozsué vezetésével, Izrael népe belépett az ígéret földjére, ahol ki-ki letelepedett a maga örökrészére. A hívő keresztény ember is, a gyarló és tévelygésekkel teli élete után, meg a tisztítótűz lecsupaszító fogsága után, beléphet majd a nyugalom helyére (MTörv 12:9, Zsid 4:8-10), arra a helyre amelyet az Úr Jézus igért és készített nekünk (Jn 14:1-2)...
(MTörv 12:9) Ez ideig ugyanis még nem jutottatok a nyugodalomhoz, s ahhoz a birtokhoz, amelyet nektek az Úr, a ti Istenetek adni fog.
(Jn 14:1-2) Ne nyugtalankodjék szívetek. Hisztek Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hajlék van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra?
(Zsid 8:10) Mert ha Józsue megszerezte volna nekik a nyugalmat, sohasem beszélt volna ezután más napról. Eszerint a szombati nyugalom Isten népe számára van fenntartva. Mert aki bement az ő nyugalmába, maga is elnyugodott tetteitől, mint Isten az övéitől.
Megszökés a pusztai vándorlásból
A pusztai vándorlás se volt könnyű dolog... Eleinte nagy volt az öröm, mert Izrael népe nagy dicsőséggel vonult ki Egyiptomból. Magukkal vihették az egyiptomiak aranyát, saját állataikat és egyéb javaikat. A nagy szabadulás öröme még napokig ott élt az emberek szívébe... De amikor eltelt néhány nap, és a puszta kezdte éreztetni a hatását, akkor elkezdtek aggódni és zúgolódni. Mi lesz velünk itt a pusztában? Merre menjünk? Mit fogunk enni és inni? Hová vezet bennünket Mózes? Hol van ennek a sivatagnak vége? Jó irányba megyünk? Mi vár bennünket odaát? Meg tudunk-e küzdeni az ottani a népekkel? Egyáltalán van-e ott valami jó?...
Ezek után jöttek a kishitüségek... Áááhhh!!!... Bolondság az egész!... Kijöttünk ide a pusztába, hogy itt pusztuljunk el... Igaz, hogy szolgaságban voltunk Egyiptomban, de azért nem volt ott annyira rossz dolgunk... A munka után volt pihenés, volt házunk és jókat ehettünk a húsos fazekak mellett... Mi kell még ennél több?... Nem értették meg az Úr tervét, és nem hittek Benne. Mózesben és Áronban sem bíztak, és gyakran majdnem megkövezték őket. Ezért aztán az Úrnak mindig valami nagy jellel vagy csapással kellett figyelmeztetnie és kordába tartania a hitetlen tömegeket. Minden csapás után mea culpa-zott a nép, és Mózes ismételten közbenjárt értük az Úrnál. De a nép kollektív emlékezete mindig csak rövid ideig tartott... Szívükben folyton a húsos fazekak mellé kívánkoztak vissza. Ha tehették volna, hát visszaszöktek volna Egyiptomba...
(Szám 14:4) Majd azt mondták egymásnak: „Állítsunk magunk fölé vezért és térjünk vissza Egyiptomba.”
A megtért keresztény ember élete is egy pusztai vándorlás, ahol megszűnik az ember önmagának és a hasának élni (Róm 16:18). Már nem önmagát és a hasát isteníti (Fil 3:19), hanem átformálódik felfogásában, gondolkodásában és életstílusában Krisztus képére és hasonlatosságára (Gal 3:27). De sok krisztuskövető egy idő után megszökik az evilági pusztai vándorlásból, és visszatér a húsos fazekak mellé...
(Róm 16:18) Az ilyenek ugyanis nem Krisztus Urunknak szolgálnak, hanem a hasuknak. Szenteskedő beszéddel és hízelgő szavakkal megtévesztik az ártatlanok szívét.
(Fil 3:19) Végük a pusztulás, istenük a hasuk, dicsekvésük az, ami a szégyenük, és a figyelmük földi dolgokra irányul.
(Gal 3:27) Hiszen mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusra, Krisztust öltöttétek magatokra.
Ez azért történhet meg, mert amikor a krisztuskövető megtért, valójában nem tért meg igazán... Az Úr Jézus egy szövetséget, egy szerződést kínál fel az embernek, de az nem olvassa el figyelmesen a szerződés feltételeit... Az ember nem veszi tudomásul az Úr Jézus szerződésének követelményeit, hanem szelektíven csak a jó igéreteket teszi magáévá, amelyek tetszenek neki. Így aztán, amikor eljön a szerződés alkalmazásának ideje, vagyis találkozik a próbatétellel, akkor az ember meghátrál, elbukik és megszegi a szerződést... Megszegi a parancsolatokat, és elfelejti a Hegyi beszédet...
Ezért van az, hogy egy korábban, látszólag tiszta életet élő krisztuskövető, elkezd vagyont gyűjeteni, kezdi a pénzt eltulajdonítani, kezd magának tisztességtelen módon emeletes házat építeni meg luxus autókat vásárolni, kezd parázna életet élni vadházassági kapcsolatban, stb. Mindezt persze úgy teszi, mintha semmi kivetnivaló se lenne az ő életében... És egy hamis sáfár mindig talál magának befogadó barátokat, akik azt mondják: Jó nekünk ez az ember! Ő a barátunk, mert miközülünk való...
Eljön és mindenkinek megfizet
A tolvaj sikeresen rabol, és utána éli az életét, mintha mi sem történt volna... A gyilkos is azt gondolja, hogy titka sosem derül ki... A parázna is megigazítja ruháját, megtörli száját és azt mondja, hogy semmi sem történt (Péld 30:20)... A bűnbe visszaeső ember lopva körültekint, és móhón marcangolja a bűnös húsokat az egyiptomi fazekak mellett... Mind azt gondolják, hogy Isten alszik és nem látja őket (Zsolt 94:7). A lelkiismeretük eltompul és a habituális bûn megszokott velejárója lesz életüknek. Nem tudni hol van a lejtõ alja és nem tudni ki hol kapaszkodik meg, hogy lejjebb ne csússzon...
Ez azért történhet meg, mert amikor a krisztuskövető megtért, valójában nem tért meg igazán... Az Úr Jézus egy szövetséget, egy szerződést kínál fel az embernek, de az nem olvassa el figyelmesen a szerződés feltételeit... Az ember nem veszi tudomásul az Úr Jézus szerződésének követelményeit, hanem szelektíven csak a jó igéreteket teszi magáévá, amelyek tetszenek neki. Így aztán, amikor eljön a szerződés alkalmazásának ideje, vagyis találkozik a próbatétellel, akkor az ember meghátrál, elbukik és megszegi a szerződést... Megszegi a parancsolatokat, és elfelejti a Hegyi beszédet...
Ezért van az, hogy egy korábban, látszólag tiszta életet élő krisztuskövető, elkezd vagyont gyűjeteni, kezdi a pénzt eltulajdonítani, kezd magának tisztességtelen módon emeletes házat építeni meg luxus autókat vásárolni, kezd parázna életet élni vadházassági kapcsolatban, stb. Mindezt persze úgy teszi, mintha semmi kivetnivaló se lenne az ő életében... És egy hamis sáfár mindig talál magának befogadó barátokat, akik azt mondják: Jó nekünk ez az ember! Ő a barátunk, mert miközülünk való...
Eljön és mindenkinek megfizet
A tolvaj sikeresen rabol, és utána éli az életét, mintha mi sem történt volna... A gyilkos is azt gondolja, hogy titka sosem derül ki... A parázna is megigazítja ruháját, megtörli száját és azt mondja, hogy semmi sem történt (Péld 30:20)... A bűnbe visszaeső ember lopva körültekint, és móhón marcangolja a bűnös húsokat az egyiptomi fazekak mellett... Mind azt gondolják, hogy Isten alszik és nem látja őket (Zsolt 94:7). A lelkiismeretük eltompul és a habituális bûn megszokott velejárója lesz életüknek. Nem tudni hol van a lejtõ alja és nem tudni ki hol kapaszkodik meg, hogy lejjebb ne csússzon...
(Péld 30:20) Ilyen még a házasságtörő asszony útja is; eszik, megtörli a száját, és azt mondja:„Semmi rosszat sem tettem.”
(Zsolt 94:7) Azt mondják: „Nem látja ezt az Úr, nem veszi észre Jákob Istene.”
(Jel 2:5) Gondold meg, honnan süllyedtél ide! Térj meg, és térj vissza korábbi cselekedeteidhez! Mert elmegyek és elmozdítom helyérõl gyertyatartódat, ha nem tartasz bûnbánatot.
De van második megtérés is... Van még bűnbánat... Azt hirdetik mind a magánkinyilatkoztatások: Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat!...
(Zsid 30-31) Mert ismerjük azt, aki így szólt: „Enyém a bosszú, én majd megfizetek!” És ismét: „Az Úr ítéletet tart népe felett." Rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni!
(Jel 2:21-23) Adtam neki idõt, hogy megtérjen, de nem akar megtérni paráznaságából. Ágynak döntöm, akik meg házasságot törnek vele, azokat nagy nyomorúságokba, hacsak meg nem térnek cselekedeteikbõl. Gyermekeit halálra adom, hadd tudja meg minden egyház, hogy én vagyok, aki a veséket és a szíveket vizsgálja, és megfizetek mindenkinek, kinek-kinek a tettei szerint.
Jó-e a lelkiismeretünk?... Bizalommal vagyunk-e az ítélet napja felől?... Ha nem, akkor gondoljuk meg, hogy a húsos fazekakot választjuk vagy az Élet Urát...
Uram Jézus, add nekem kérlek az istenfélelem lelkét, hogy soha ne fordítsak hátat Neked az evilági javakért és élvezetekért. Ámen.
(Jel 2:5) Gondold meg, honnan süllyedtél ide! Térj meg, és térj vissza korábbi cselekedeteidhez! Mert elmegyek és elmozdítom helyérõl gyertyatartódat, ha nem tartasz bûnbánatot.
De van második megtérés is... Van még bűnbánat... Azt hirdetik mind a magánkinyilatkoztatások: Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat!...
Gondold meg! Visszalopakodtál a húsos fazekak mellé? Ma még van irgalom... Nehogy ott találjon az Úr visszajövetele. Ő azt mondja: Eljövök hamarosan, és mindenkinek megfizetek tettei szerint. Rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni...
(Zsid 30-31) Mert ismerjük azt, aki így szólt: „Enyém a bosszú, én majd megfizetek!” És ismét: „Az Úr ítéletet tart népe felett." Rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni!
(Jel 2:21-23) Adtam neki idõt, hogy megtérjen, de nem akar megtérni paráznaságából. Ágynak döntöm, akik meg házasságot törnek vele, azokat nagy nyomorúságokba, hacsak meg nem térnek cselekedeteikbõl. Gyermekeit halálra adom, hadd tudja meg minden egyház, hogy én vagyok, aki a veséket és a szíveket vizsgálja, és megfizetek mindenkinek, kinek-kinek a tettei szerint.
Jó-e a lelkiismeretünk?... Bizalommal vagyunk-e az ítélet napja felől?... Ha nem, akkor gondoljuk meg, hogy a húsos fazekakot választjuk vagy az Élet Urát...
Uram Jézus, add nekem kérlek az istenfélelem lelkét, hogy soha ne fordítsak hátat Neked az evilági javakért és élvezetekért. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése