(Lk 11:42;46) De jaj nektek, farizeusok! Mert tizedet adtok a mentából, a rutából és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságot és az Isten szeretetét. Ezt meg kell tenni, azt nem szabad elhagyni. Jaj nektek, farizeusok! Mert szeretitek a főhelyeket a zsinagógában, és a köszöntéseket a piacon. Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok, amelyek fölött emberek járnak, anélkül, hogy tudnának róla.’’ Erre a törvénytudók közül az egyik ezt mondta neki: ,,Mester! Ha ezt mondod, minket is gyalázol.’’ Ő ezt felelte neki: ,,Jaj nektek is, törvénytudók! Mert elviselhetetlen terheket raktok az emberekre, magatok pedig egy ujjatokkal sem érintitek a terheket.
Mostanában sokan beszélnek a szeretetről... Ez aféle divat lett. És gyakran hamisan beszélnek róla. Ilyenkor mindig arra gondolok: Hogyan is merészelnek beszélni a szeretetről, amikor tudják, hogy maga Isten a szeretet? (1Ján 4:8)...
(1Ján 4:8) Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet.
+Bálint Lajosérsek úrnak volt egy kis hitvédelmi füzete a szektákról, a Ne osszátok meg Krisztus köntösét!, Gyulafehérvár, 1993. Abban olvastam először arról, hogy nincs igaz szeretet, csakis az igazságban. Minden, amit szeretetnek neveznek, de az igazságon kívül helyezkedik, az csak hazugság...
A bevezető igerészben nyilvánvalóan megmutatkozik, hogy az igazságban való élet megelőzi a szeretetet. Mindenféle szeretetet... Az Isten iránti szeretet magába foglalja azt is, hogy szeresd Uradat Istenedet, és azt is, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat. A második szeretetparancs valójában Isten szeretete, mert hogyan szerethetnénk Istent, ha nem szeretjük felebarátunkat? És ha szeretjük Istent, akkor az Ő szeretete elvezet minket a felebaráti szeretetre is. És Isten szeretetének bizonyítéka pedig nem más, mint a felebaráti szeretet...
(Mk 12:30-31) Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből. Ez az első parancs. A második így szól: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ezeknél nagyobb parancs nincsen.”
(1Ján 4:20-21) Aki azt állítja: szeretem az Istent, de felebarátját gyűlöli, az hazug. Aki ugyanis nem szereti testvérét, akit lát, Istent, akit nem lát, hogyan szerethetné? Ezt a parancsot kaptuk tehát tőle: Aki szereti Istent, szeresse testvérét is.
(Gal 5:14) Mert az egész törvény egyetlen mondatban teljesedik be, mégpedig ebben: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”
Mi következik ezekből? Az, hogy egy dolog a mi szeretünk, és más dolog Isten szeretete. Ebből viszont három dologra jöhetünk rá:
1. Ha szeretjük Istent,
akkor rendeznünk kell életünket Isten igazsága szerint;
2. Az igazság meg kell előzze a mi emberi szeretetünket. De az igazságot bennünk Isten kegyelme munkálja ki, mert Ő előbb szeretett minket (1Ján 4:19). És az igazság az, ami elvezet minket a helyes szeretetre. Aztán ismét: a szeretetben
való tökéletesedés elmélyíti bennünk az Isten igazságát...
(1Ján 4:19) Szeressünk tehát, mert Isten előbb szeretett minket.
3. Nincs igaz szeretet igazság nélkül, és az igazságon kivüli szeretet csak hamis szeretet, vagyis bűn...
(1Ján 5:17) Minden igazságtalanság bűn, de van olyan bűn is, amely nem egyenlő a halállal.
Ilyen például a "szivárványos" szeretet és a humanizmus. Isten megteremtette az embert: férfinak és nőnek teremtette őket, és látta, hogy ez nagyon jó (Ter
1:31). De mit jelent az, hogy "jó"? Azt jelenti, hogy működőképes... És mit jelent az, hogy az
ember működőképes? Azt, hogy életképes, szaporodik, önálló és uralma alá tudja hajtani a földet...
(Ter 1:28) Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá.
(Ter 1:31) Isten látta mindazt, amit alkotott, és íme, nagyon jó volt. Azután este lett és reggel: hatodik nap.
Ha az óraműves órát alkot, akkor utána felhúzza, és megfigyeli hogyan működik. Megfigyeli, hogy ketyeg-e, hogy a mánusok jól járnak-e és, hogy az óra hosszútávon pontosan jelzi-e az időt... Összehasonlítja az óra járását egy etalon órával. Ha azok eléggé egyeznek, akkor azt mondja az órás, hogy az óra "jó". Így van ez az emberrel is, akinek etalonja maga az Úr Jézus Krisztus, a Mester...
A „szivárványos óra” nem jó... Nem életképes, nem termékeny, nem szaporodik, és csakis gyengeséget, kihalást von maga után. Ezért aztán nem is tudja uralma alá hajtani a földet... Az a nép, az a civilizáció, amelyben hamis szeretet uralkodik, amely Isten igazságán kívül helyezkedik, halálra van ítélve. Tehát itt elsősorban nem az erkölcsről van szó, hanem az Isten igazságában való életről...
Első az
igazság. A többi csak utána következik... Elhanyagoljátok az igazságot? Hát, ami Isten igazságán kivül helyezkedik, az pusztulásra van ítélve. Vagy
másképpen mondva: aki Isten igazságán kívül építi életét, az menthetetlenül romba dől, és el
fog veszni...
Uram Jézus, szeretem az igazságot, mert Te vagy az út, az igazság és az élet. Ámen.


