2013. január 10., csütörtök

Szellemeteket, lelketeket és testeteket

(1Tessz 5:23) A békesség Istene szenteljen meg benneteket, hogy tökéletesek legyetek. Őrizze meg szellemeteket, lelketeket és testeteket feddhetetlenül Urunk, Jézus Krisztus eljöveteléig.

Az ember, élete során, lassan rájön, hogy nemcsak az agyából, csontokból, inakból, izmokból, erekből, vérből és belső szervekből áll, hanem hozzátartozik lényéhez valami más is, ami benne van, és a természetfölöttire vágyakozik. A XIX. század spiritisztái megpróbálták ezt tudományosan is kimutatni. Mérlegre tették a haldokló embert és kiegyensúlyozták a mérleget. A halál beálltakor ellenőrizték, hogy a mérleg elmozdul-e. Hát bizony nem mozdult el... Mi az, ami az ember testében van, de nem mutatható ki tudományos módszerekkel?...

Az embernek teremtett lelke van

Az Egyház tanítása szerint (KEK 366), Isten minden egyes ember szellemi-lelkét közvetlenül teremti, és nem csak a szülők „hozzák elő” azt, a reprodukció aktusa által. A szülők csak „munkatársai” a teremtő Istennek, hozzáadva magukból testi-lelki hozzájárulásukat. A szülők testi-lelki közremüködése által, Isten egy új lelket teremt, amely a szülőkből szakíttatik ugyan, de egy új szellemi-lelki és testi teremtménnyé, egy új személlyé válik az anyaméhben. Az így megteremtett, létrejött magzat, fogantatása pillanatától valóságos emberi személy, aki képes érzni, képes befogadni Isten és a szülők szeretetét, vagy elszenvedni a szülők elutasítását és az ellene irányuló abortáló szándékot...

Az emberi léleknek, vagy szellemi-léleknek, formája van, amely úgy tűnik hogy, azonos az ember Istentől kapott testi formájával, oly módon, hogy a szellemi-lélekben felismerhető az ember személye. Az Úr Jézus többször is bizonyította az apostoloknak a jelenései alkalmával, hogy nem szellem, hanem hús-vér test. Ez arra utal, hogy az ember szellemi-lelke hasonlatos az ember testéhez...

(Lk 24:37) Ijedtükben és félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak.

(Lk 24:39) Nézzétek meg a kezem és a lábam! Én vagyok. Tapogassatok meg és lássatok! A szellemnek nincs húsa és csontja, de mint látjátok, nekem van.

Az emberi lelket, szellemi-léleknek is nevezik, míg mások külön szellemről és külön lélekről beszélnek. Az ember teste és lelke szétválaszthatatlan egységet alkotnak, mint a vizes szivacsban a szivacs meg a víz. Az emberi természet egy teljes egységben lévő testi és szellemi-lelki alkotás. Ez az egység annyira szoros, hogy az ember szellemi-lelkét nem lehet különállónak gondolni, csakis a halál után, amikor a lélek elhagyta a testet. Ez hasonlatos a vizes szivacshoz. A szivacs és a víz két különálló dolog, de távolról szemlélve a vizes szivacs is olyan, mint a száraz szivacs. Amikor a víz elpárolog, akkor a víz különválik a szivacstól. Ugyanígy, a halálkor, a lélek is elhagyja a testet. 
Az üdvözült ember lelke ismét egyesül testével a feltámadáskor, de ekkor már a megdicsőült szellemi testével (1Kor 14:44). Tehát az emberi természet, az új életben is csak akkor lesz kiteljesedett és megállapodott, amikor a feltámadásban újból egyesül a megdicsőült testével, és egy egységes test és szellemi-lélek teremtmény lesz. Ezért aztán az is misztérium, hogy a meghalt ember üdvözült lelke miként tud boldog lenni a halál által bekövetkezett testétől különvált állapotában...

A szellem és a lélek nem két különálló része az emberi szellemi-lelkének, hanem az emberi lélek két különböző jellege. A szellem azt jelenti, hogy minden emberi lélek egyedi és megismételhetetlen, míg a lélek azt jelenti, hogy az ember lelke képes egyesülni Istennel, hogy részesüljön Isten életében. Vannak akik megint külön beszélnek a pszihéről, mint az emberi lélek egy bizonyos részéről. A pszihé nem egy külön része az emberi léleknek, hanem az ember szellemi-lelkének, személyiségének, szellemi müködésének egyik sajátossága...




Az ember szellemi-lelkének autonomiája

Az ember lelkét, azaz szellemi-lelkét, amely egységes az emberi testtel, és amely különválik a halál által az emberi testtől, tekinthetjük úgy is, mint egy „testet”. Ebben a kontextusban, értsük úgy a „testet”, mint egy tehetetlen szubsztanciát, amelynek nincs önálló mozgása és autonomiája korlátozott. Istennek élete van önmagában és az Ő egyszülött Fiának is megadta, hogy élete legyen önmagában...
 
(Jn 5:26) Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában...

Habár az emberi lélek halhatatlan, mégsem rendelkezik önálló élettel, autonómiával, hanem csakis Istenben van élete. Ezért, az Istentől való elszakadás tulajdonképpen az élettől való elszakadást jelenti. Az embernek, mint testi és szellemi-lelki teremtménynek, csak annyi élete van, amennyit a Teremtője ad neki, és szellemi-lelke is csak addig él, amíg Isten Lelke élteti életerejével és kegyelmével...

(1Sám 1:26) És mondá Anna: Kérlek, uram, él a te lelked, uram! én vagyok amaz asszony, ki előtted állottam, itt imádkozván az Úrhoz...

(Jn 10:10) Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen.

A szellemi-lélek „testének” felépítése és müködése

A szellemi-léleknek, mint szellemi „testnek”, szervei vannak. Van annak szeme, füle, szíve, veséje...

(Mk 8:18) Van szemetek és nem láttok, van fületek és nem hallottok? Nem emlékeztek rá...

(Péld 4:23) Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet.

(Péld 7:25) Szíved ne hajoljon az útjaik felé, és ne tévelyedj az ösvényeikre!

(Jób 19:27) Látni fogom, s ő a pártomon lesz, kit szemem lát, az nem lesz majd idegen, vágyódás tölti el veséimet.

(Zsolt 139:13) Te alkottad veséimet, anyám méhében te szőtted a testem.

(Zsolt 26:2) Tégy próbára, Uram, és vizsgálj meg engem, próbáld meg tűzzel vesémet és szívemet!

(Zsolt 73:21) Mert keserűség fogta el szívemet, fájdalom hasogatta vesémet;

(Jer 17:10) Én, az Úr, aki a szíveket vizsgálom, és próbának vetem alá a veséket, hogy megfizessek kinek-kinek életmódja és tetteinek gyümölcse szerint.

(Jel 2:23) Gyermekeit halálra adom, hadd tudja meg minden egyház, hogy én vagyok, aki a veséket és a szíveket vizsgálja, és megfizetek mindenkinek, kinek-kinek a tettei szerint.

A szellemi test szervei a különböző lelki funkciókat látnak el:

A lelki szemek

Ez a szellemi-lélek azon képessége, amely által az ember meglátja Isten dolgait, Isten akaratát és belelát Isten országának titkaiba...

A lelki fülek

Ez a szellemi-lélek azon képessége, amely által az ember meghallja Isten szavát, suggallatát, üzenetét...

A lelki szív

Ez a szellemi-lélek központi része, világító tűzhelye, amely az emberi "én" és személy legbensőbb kamrája. Ez minden gondolatának, érzésének, akaratának kiindulópontja...

A lelki vese

Ez a szellemi-lélek azon tulajdonsága, amely által a lélek megszűri a szívéből származó gondolatokat, érzéseket és szándékokat, hogy értékelje, szabályozza és megszürje azokat...

A szellemi-lélek betegségei és azok hatásai

Az ember lelke megbetegedhet. Mivel az ember szellemi-lelke és teste teljes egységet alkotnak, ezért a lelki betegségek testi betegségeket okozhatnak, és a testi betegségek is megbetegíthetik a lelket...

Az ember lelkét megsebezhetik és megbetegíthetik:
 
- A kivülről jövő bántalmak: az el nem fogadás, a szülők abortáló szándéka, a sértések, a kicsúfolások, a kirekesztések, a fizikai bántalmazások, a szexuális bántalamzások, stb...

- A személyesen elkövetett bűnök...

- Az örökölt, generációs bűnök a családban: Isten első parancsolatának megszegése, az ördöghöz való elpártolás, sátánizmus, varázslások, boszorkányság, természetimádás, 
okkultizmus, stb...

Ezek a lelki betegségek depresszióhoz, tudathasadáshoz, elmezevarodottsaghoz vezethetnek, amelyek aztán kihathatnak a testre is. Pl. a természetimádás komoly testi elváltozásokat okoz a pogányok körében. Mivel fákat és patkányokat imádnak, vannak faemberek és patkányemberek...

A pszihés betegségeknek, a testi betegségeknek: az agy, a szív, vese, látás, hallás, beszéd, gyomor, vastagbél, szexualitás, stb. problémáinak okai gyakran a bűnök és lelki betegségek. A test betegségei viszont kihatnak a szellemi-lélekre és eltunyítják, eltorzítják azt. Egy sánta, fogyatékos ember gondolkodása, érzelmi világa, pszihés állapota, lehet igencsak sérült, pontosan a testének fizikai állapota miatt. Ugyanakkor, ha bizonyos anyagok bejutnak a testbe, hatnak az idegrendszerre és azon keresztül a lélekre. A nyugtatók, a zsibbasztók, az altatók, az alkohol, a drogok és más hasonlók, az idegrendszerén keresztül hatnak az emberi lélekre is. Így, olyan függőségek alakulhatnak ki, amelyek szétrombolják az ember lelkét, amit aztán a testi leépülés követ.

A test gyógyulását, a szellemi-lélek gyógyulásának kell megelőznie. Ha a szellemi-lélek bűnbocsánatot nyer, akkor az Úr Jézus szabadítása által meggyógyul, és az a test gyógyulásához vezet...

(Mk 2:9-11) Mi könnyebb? Azt mondani a bénának: Bűneid bocsánatot nyertek - vagy azt mondani: Kelj föl, fogd az ágyadat és menj? Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!" Ezzel odafordult a bénához: "Mondom neked, kelj fel, fogd az ágyadat és menj haza!" Az felkelt, fogta a hordágyat és mindenki szeme láttára elment.

Ima: Teremtő Uram, köszönöm, hogy csodálatosan megteremtettél, megalkottál és formáltál engem. Köszönöm, hogy mielőtt megszülettem volna, Neked már terved volt velem. Ámen.


Részlet a Katolikus Egyház Katekizmusából

II. "Test és lélek tekintetében egy"

362 Is Az Isten képmására teremtett emberi személy egyszerre testi és szellemi lény. A bibliai elbeszélés szimbolikus nyelve ezt fejezi ki, amikor azt mondja: "Isten a föld porából alkotta meg az embert; és orrába lehelte az élet leheletét; így lett az ember élőlénnyé" (Ter 2,7). Isten tehát az egész embert akarta.

363 A lélek szó a Szentírásban gyakran az emberi életet [226] vagy az egész emberi személyt [227] jelenti. De jelenti az ember bensőjét is, [228] azt, ami benne a legdrágább, [229] azt, ami által a leginkább Isten képmása: a "lélek" az emberben a szellemi principiumot jelenti.

364 Az ember teste részesedik "Isten képmásának" méltóságában; pontosan azért emberi test, mert szellemi lélek élteti, és az emberi személy mint egész van arra rendelve, hogy Krisztus testében a Szentlélek temploma legyen. [230]

"Az ember, aki a test és lélek tekintetében egy, testi mivoltánál fogva magába gyűjti az anyagvilág elemeit úgy, hogy általa elérjék céljukat és fölemeljék hangjukat a Teremtő szabad dicséretére. Az embernek tehát nem szabad lenéznie a testi életet, épp ellenkezőleg, testét mint Istentől teremtett és az utolsó napon föltámadó valóságot jónak és tiszteletreméltónak kell tartania." [231]

365 A lélek és a test egysége olyan mély, hogy a lelket a test "formájának" kell tekinteni; [232] azaz az anyagból alkotott test a szellemi lélek miatt emberi és élő test; a szellem és az anyag az emberben nem két egyesült természet, hanem egységük egyetlen természetet alkot.

366 Az Egyház tanítja, hogy minden egyes szellemi lelket Isten közvetlenül teremt [233] -- nem a szülők "hozzák elő" --; azt is tanítja, hogy a lélek halhatatlan; [234] nem vész el, amikor a halálban elválik a testtől, és a végső föltámadásban újra egyesülni fog a testtel.

367 Olykor megkülönböztetik a lelket a szellemtől. Így Szent Pál azért imádkozik, hogy "a békesség Istene szenteljen meg titeket, hogy tökéletesek legyetek, őrizze meg szellemeteket, lelketeket és a testeteket feddhetetlenül Urunk Jézus Krisztus eljöveteléig" (1Tesz 5,23). Az Egyház tanítja, hogy e különbségtétel nem vezet be kettőséget a lélekbe. [235] A "szellem" azt jelenti, hogy az ember teremtésétől fogva természetfölötti céljára van rendelve, [236] és lelke képes arra, hogy ingyenes ajándékként fölemeltessék az Istennel való közösségre. [237]

368 Az Egyház spirituális hagyománya a szívet is hangsúlyozza, biblikus értelemben a "benső mélységét" (Jer 31,33-ban "in visceribus"), ahol a személy elkötelezi magát Isten mellett, vagy ellene dönt. [238]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése