2011. október 21., péntek

Útközben

(Lk 12:54-59) Ezután a tömeghez is szólt: ,,Amikor látjátok, hogy nyugatról felhő támad, mindjárt azt mondjátok: ,,Jön az eső'', és úgy is lesz; amikor délről fúj a szél, azt mondjátok: ,,Forróság lesz'', és meglesz. Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni, ezt az időt miért nem tudjátok hát megítélni? Miért nem jöttök rá magatok, hogy mi az igazság? Mikor pedig ellenfeleddel az elöljáróhoz mész, útközben igyekezz megegyezni vele, nehogy a bíróhoz hurcoljon, s a bíró átadjon a börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vessen. Mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó fillért meg nem fizeted.'

Az emberi élet valóban hasonlít egy úthoz. Ezért mondja az Úr Jézus, hogy: Én vagyok az út, az igazság és az élet (Jn 14:6). Mivel az Úr Jézus valóságos Isten, ezért az Ő lényege azonos az Ő tulajdonságával. Ő nemcsak egy utat mutat nekünk, hanem Ő maga az út. Ő nemcsak igazat mond nekünk, hanem Ő maga az igazság. Ő nemcsak él közöttünk, hanem Ő maga az élet. Ő nemcsak szeret minket, hanem Ő maga a szeretet. Ő az út, amelyen igazságban tartunk az örök élet felé, ahol az örök szeretet...

Az emberi élet szó szerint is egy út... Képzeljük el milyen lenne, ha láthatnánk az összes lábnyomunkat, attól a perctől kezdve, ahogyan döcögve elindultunk, egésszen a mai napig, addig a helyig, ahol most állunk... Legyen minden lábnyomunk pl. piros színű. Így rátalálnánk lábunk nyomára az irodában, a folyosókon, az utcákon, a templomban, a kocsmában, vagy olyan helyeken is, amelyekről már rég meg szerettünk volna feledkezni. Igen, mert azokon a helyeken olyan dolgokat műveltünk, amelyekre nem vagyunk túl büszkék. Ezeket a lábnyomokat általában cipőnkkel (sarunkkal) hagytuk ott. A talpunk nem érte a földet, hanem a cipőnk talpán járt-kelt... Ezért a cipőnk, a mi életünket, munkánkat jelképezi, és ez az életút gyakran igencsak gyarló és bűnös. Ezért kellett lehúznia saruját Mózesnek is az égő csipkebokornál (Kiv 3:5). Nem léphetett saruival a szent helyre. Nem vihette be a bűnös életét Isten szentségébe, hanem csakis a lecsupaszított emberi lényét. Ezért van az, hogy nem vagyunk méltók megoldani az Úr Jézus saruszíját (Mk 1:7), mert Õ mindenben olyan lett mint mi, kivéve a bűnt (Zsid 4:15)...

(Kiv 3:5) Az Úr ekkor így szólt: „Ne lépj közelebb! Oldd le lábadról sarudat, mert a hely, amelyen állsz, szent föld!”

(Mk 1:7) Ezt hirdette: „Utánam jön az, aki erősebb nálam, és nem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam a saruszíját."

(Zsid 4:15) Mert nem olyan főpapunk van, aki nem tud részvéttel lenni gyöngeségeink iránt, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, de bűnt nem követett el.

Milyen a mi életútunk? Mondjuk, hogy a kék szín az eget, a lelkit és a szentet jelzi, míg a piros szín a vért, a testet és a bűnös életet. Milyen a mi lábunk nyoma? Inkább kék, vagy inkább vörös?... Vigyáztunk-e lábunk nyomaira, hogy azok helyesek legyenek?...

Az életben sokan nem a saját útjukat járják, hanem követnek valakit, pl. mentorokat, lelki vezetőket, különböző mestereket, gurukat, stb. Ez sajnálatos, mert az Úr Jézus világosan megmondta, hogy csakis Őt kövessük, hiszen csak Ő az út, az igazság és az élet (Jn 14:6). Ő a Mester, akit követnünk kell. Rajta kivül nincs más mester és nincs más szabadító. A legnagyobb szent is, még a legszentebb pápa is, csak testvér az Úrban és az Úr Jézus tanítványa (Mt 23:8). Ez nem jelenti azt, hogy nem szorulunk az Egyház anyai vezetésére, hanem azt, hogy van amikor nem hallgathatunk testre és vérre, amint Szent Pál sem tette (Gal 1:15-17)... Nem az a férfi aki keménykedik és macsó, hanem az, aki szilárdan megáll az élet viharaiban. Ezért aztán sok női szentről el lehet mondani, hogy: Micsoda férfi ez a nő…

(Mt 23:8) Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.

(Gal 1:15-17) De amikor úgy tetszett annak, aki már születésemtől fogva kiválasztott és kegyelmével meghívott, hogy kinyilatkoztassa bennem Fiát, hogy hirdessem a pogányoknak; nem hallgattam a testre és a vérre, és Jeruzsálembe sem mentem föl apostolelődeimhez, hanem elmentem Arábiába, majd ismét visszatértem Damaszkuszba.




Életútunk sokszor göröngyös és tele van ütközésekkel. Ennek egyik legnagyobb problémája a megbántódás és a harag. Mivel gyarlók vagyunk, ezért gyarkan vétünk embertársaink ellen, vagy mások vétenek ellenünk. Így aztán, az egyik legnagyobb ajándék az, ha nem sértődünk meg, ha nem haragszunk, ha nem ítélkezünk, hanem minden gyarlóságot irgalommal és azonnal megbocsájtunk...

Gyakran egy véleménykülönbség miatt is egy életre szóló harag születik. Sajnos… Gyakran az is baj, hogy az előljárók nem döntik el a vitás kérdéseket, és nem közvetítenek alárendeltjeik között. Ekkor megszakad a párbeszéd, és a párbeszéddel együtt a szeretet is. Ezután nem marad más, mint a harag és annak konzerválása. Nem haragszom rád, csak jól elraktam panaszaimat a mélyhűtőbe. Aztán majd, amikor eljön az ideje, kiolvasztom onnan azokat. Ha hamarabb nem, hát majd akkor, amikor különítéletre megyünk az Úr Jézus trónja elé. Mert a legnagyobb előljáró, Aki előtt mindenkinek meg kell jelennie, a nagy Király és Ítélőbíró, az Úr Jézus Krisztus (2Kor 5:10)...

(2Kor 5:10) Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy mindenki elvegye a bérét, aszerint, hogy jót vagy gonoszat cselekedett testében.

Ha bölcsek vagyunk, akkor minden vitás kérdésünket megoldjuk ebben az életben, és mindenkivel megbékélünk. Ismerek olyan embert, aki egy komoly vita után azzal vált el embertársától, hogy: Majd odaát elválik!… Micsoda vakmerőség!... A buta ember, vitás kérdését, vakmerően az isteni itélőszék elé meri vinni… Honnan veszi, hogy abban a perben nyerni fog és, hogy az ő javára fog ítélni az Úr? Hátha veszíteni fog? Akkor mi lesz?... Hát az lesz, hogy akkor majd meg fog fizetni az utolsó fillérig (Mt 5:25-26). És az nem más, mint a tisztítótűz...

(Mt 5:25-26) Egyezz meg ellenfeleddel gyorsan, amíg vele vagy az úton, nehogy ellenfeled átadjon téged a bírónak, a bíró pedig a törvényszolgának, és börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, amíg az utolsó fillért is meg nem fizeted.

Mivel Isten szentségébe nem lehet bevinni semilyen bűnt, sem vitát, sem haragot, ezért Isten, az Ő irgalmasságában és szeretetében, a tisztítótüzet adta nekünk. Ott már a célba értünk, csak még az ideigtartó szenvedés és tisztulás van hátra. Az emberek sokassága nem veszi komolyan a tisztítótüzet és a tisztulást. Nem engesztelődnek ki, nem gyónnak meg és nem részesülnek búcsúban sem. 

Az emberek nagy sokassága a tisztítótûz felé tart. Képzeljük el a mai embereket, hosszú-hosszú sorokban, mint amikor az szovjetek az emberek tízezreit terelték nyolcas-tízes oszlopokban Szibéria felé fogságba. Sokan hét év múlva tértek onnan vissza, lefogyva és legyengülve. Ehhez hasonló a tisztítótűz is. Vagy ott van a parajdi sóbánya legalsó fejtése. Olyan sötétség van ott, hogy még a vak is többet lát, mint egy lámpás nélkül maradt bányász. Ha a bennünk lévő világosság sötétség, akkor mekkora a sötétség (Mt 6:22-23)? Mekkora sötétség lehet az Isten boldogító világosságának a hiánya?...

(Mt 6:22-23) A test világossága a szem. Ha tehát a szemed jó, egész tested világos lesz, de ha a szemed rossz, az egész tested sötét lesz. Ha pedig a benned lévő fény sötétség, mekkora lesz akkor a sötétség!

Mit tegyünk? Ha valakinek vétettünk, kérjünk bocsánatot, és ha valaki duzmál ránk, kérdezzük meg, hogy mivel bántottuk meg. Béküljünk ki, amennyire csak rajtunk múlik. Legyünk jóakarattal ellenfeleinkkel szemben, és sose keményítsünk be. Mindig tartsuk fenn magunknak azt a lehetőséget, hogy hátha mi tévedtünk, és legyen mindenkihez egy jó szavunk. Egyszer hallottam egy kollegámtól egy jó román mondást: Sã lasi întotdeauna loc de bunã ziua... ami kb. annyit jelent, hogy: Mindig hagyj helyet a holnapi "jó napot" köszönésnek… Vagyis sose vesszél össze valakivel annyira, hogy másnap ne tudj neki köszönni... A békesség Ura őrizzen meg minket mindenféle haragtól...

Uram Jézus, őrizd meg utunkat, hogy tisztán és feddhetetlenül járuljunk szent színed elé. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése