Hallgatják és megcselekszik

(Lk 8:19-21) Odajöttek hozzá az anyja és testvérei, de nem juthattak hozzá a sokaság miatt. Szóltak neki: ,,Anyád és testvéreid kinn állnak, látni akarnak téged.' Ő azonban ezt felelte nekik: ,,Azok az én anyám és testvéreim, akik Isten igéjét hallgatják és megcselekszik.'

Kezdetben, a Húsvéti események utáni évtizedekben, még nem volt írott evangélium. Az örömhír csak beszéd által terjedt. Aztán az evangelisták leírták az evangéliumokat, az apostolok a leveleiket, majd a későbbi tanítványok könyvekbe, kánonba rendezték azokat. Mára már sokféle formája van az evangelizációnak, de kezdetben csak az élő szó volt. Keresztelő Szent János előkészítette az utat, majd az Úr Jézus meghírdette Isten országának eljövetelét (Mt 3:2; Mt 4:17) és elkezdte működését. Halála és feltámadása után, felment a mennybe és elküldte a Szentlelket. A Szentlélek felvértezte az apostolokat, hogy továbbadják Isten igéjét és hirdessék Isten országának örömhírét a népek között...

(Mt 3:2) „Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa.”

(Mt 4:17) Ettől fogva Jézus hirdetni kezdte: „Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa.”

Már kezdettől fogva - tudjuk az apostolok leveleiből - egyesek csak hallgatták az igét, de azt nem cselekedték, nem élték meg (Jak 1:22-24). Ezt az Úr Jézus előre megmondta a magvető példázatával (Mt 13:3-6). Lesznek olyanok akiknek elmegy az ige a fülük mellett és lesznek olyanok, akik befogadják ugyan az igét, de egyhamar megbotránkoznak. Ezek hiába hallgatják az igét, mert nem cselekszik meg, nem élnek asszerint és nem is teremnek jó gyümölcsöket. Azóta is elhangzik Isten igéje minden nemzedéknek, és mindig vannak akik megcselekszik az igét és vannak olyanok, akik nem cselekszik meg. Sőt, vannak olyanok is, akik hivatásszerűen nemcsak hallgatják, hanem hirdetik is Isten igéjét, és mégsem váltják tettekre...

(Jak 1:22-24) Cselekedjetek az ige szerint, s ne csak hallgassátok, önmagatokat ámítva. Mert ha valaki hallgatja az igét és nem cselekszi, hasonlít ahhoz az emberhez, aki a saját arcát a tükörben szemléli; ha megnézte magát és elment, rögtön elfelejti, hogy milyen volt.

Ebben az igerészben úgy tűnik, mintha az Úr Jézus goromba lenne édesanyjához és rokonságához. Mintha azt mondaná nekik: Most munkaidőben vagyok, ne zavarjatok... vagy mintha a családi és a rokoni kapcsolatokat le akarná értékelni. De ez nem így van. Itt arról van szó, hogy habár testből születünk, és vér szerinti, rokonsági gyökereink vannak, egy újfajta és magasabb rendű rokonság felé tartunk. A vér szerinti kapcsolatok lassan elmúlnak, és helyükbe a lelki, magasabb rendű testvéri kapcsolatok lépnek. A nemzetségek, nemzetek ideje is lejár, és közeledik Isten országának és az Ő népének ideje (Jer 24:7; Jer 32:38). Akkor ott nem az fog számítani, hogy ki milyen családfához tartozik, hanem mindnyájan Isten gyermekei leszünk Krisztusban, mint a szentek közösségének és testvériségének tagjai. Szent Pál apostol is fájlalja, hogy a nemzetsége elutasítja az örömhírt (Róm 9:2; Gal 1:14), de vigasztalódik a származásilag görög testvéreivel, akiket az Úrban nyert (Róm 1:11-12). A régi, a test szerinti, "ádámi" testvériség elmúlik, és helyébe az új Ádám (Róm 5:14), a Krisztus általi testvériség lépik...

(Jer 24:7) Olyan szívet adok nekik, hogy megismerjenek engem, hogy én vagyok az Úr; az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek, mert megtérnek hozzám egész szívükkel.

(Jer 32:38) Az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek.

(Róm 1:11-12) Hiszen vágyódom az után, hogy lássalak titeket, és juttassak nektek némi lelki kegyelmet, hogy megerősítselek benneteket, és hogy közöttetek tartózkodva közösen megvigasztalódjunk egymás hite, a tiétek és az enyém által.

(Gal 1:14-16) A zsidó vallásosságban számos fajtámbeli kortársamat felülmúltam, mert fölöttébb buzgó követője voltam atyáim hagyományainak. De amikor úgy tetszett annak, aki már születésemtől fogva kiválasztott és kegyelmével meghívott, hogy kinyilatkoztassa bennem Fiát, hogy hirdessem a pogányoknak; nem hallgattam a testre és a vérre...

De vajon helyébe lépik-e az új testviriség? Mert ugyan sokan vannak meghívottak, de kevessen a választottak (Mt 22:14). Az embereket megkeresztelik az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, és ezáltal hivatalosan keresztények lesznek. Aztán talán hallgatják is az igét, de teljesen másként élnek, mint ahogy az igében hallják. Sokan jönnek a Csíksomlyói búcsúra is különbözõ újpogány jelmezekben, vagy szélsőjobboldali mozgalmak uniformisaiban és azok zászlói alatt. Ezek gyakran szörnyű eretnekségeket vallanak, vagy nyíltan fajgyülöletet és idegengyülöletet szítanak. „A Szûzanya hazavárja gyermekeit” – hírdeti a plakát. De vajon ők is a Szűzanya gyermekei, és ők is a mi testvéreink? Ha hinnének, ha megtérnek eretnekségeikből és gyűlölködéseikből, ha bűnbánatot tartanának, akkor talán...

(Mt 22:14) Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.

Másfelől, habár tudjuk, hogy a román ortodoxok hagymakupolás terjeszkedést visznek végbe már közel egy évszázada - ami persze egyáltalán nem testvéri magatartás - de mégis, amikor kerül egy lelkes kis román ortodox csoport, amely egy fakeresztet akar állíttani közterületre, akkor elkezdjük őket szidni, csakis azért, mert románok, anélkül, hogy megvizsgálnánk, hogy mit is akarnak és milyen szándékkal... Ők valójában meg akarják vallani nyilvánosan hitüket az Úr Jézus Krisztusban, és mi ahelyett, hogy örvendenénk, hogy valaki keresztet akar állíttatni közterületen, ellenük vagyunk, csakis azért, mert románok. Vajon kik a testvéreink Krisztusban? Az előbbiek, vagy az utóbbiak?...

Senkit sem lehet rákényszeríteni a jóra: a hitre, a reményre és a szeretetre. Mindenki maga dönti el hogyan él, hogy csak hallgatója lesz-e az igének, vagy meg is cselekszi azt. Ugyanakkor, mindenki maga építi vagy rombolja a saját lelki házát. Rajtad áll, hogy szép lelki házad lesz-e vagy csak egy romhalmazod (Mt 7:26-27)...

(Mt 7:26-27) Mindaz pedig, aki hallgatja e szavaimat, de nem váltja tettekre azokat, hasonlít a balga emberhez, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, jött az áradat, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. Az összedőlt, és nagy rommá lett.

 

 



Uram Jézus, add kérlek, hogy meglássam a testvért keresztény felebarátaimban. Ámen.