Nem alkalmas Isten országára... ő... valaki ott... akinek akkor szólt az Úr Jézus... Mi igen!... Isten ments, hogy rólunk legyen szó... Vajon? Tényleg nem rólunk van szó?
Mit is jelent Isten országa? Isten országa, ebben a világban, egy olyan ország, amelyet nem lehet behatárolni, nem lehet helyileg beazonosítani. Nincs rajta a térképen, nincsenek határai, nincs zászlója, nincs himnusza, nincs elnöke és miniszterelnöke, nincs kormánya és nincs parlamentje. Sőt, Isten országa néha még egyházi tisztségekből és szolgálatokból sem áll...
Isten országa köztetek és bennetek van – mondja az Úr Jézus...
(Lk 17:21) Nem lehet azt mondani: Nézzétek, itt van, vagy amott! Mert az Isten országa közöttetek van.
Szent Pál arra int, hogy ne a testieket keressük, mert Isten országa a lelkiekben való bővelkedésben áll (Róm 8:5; 14:17, 1Kor 3:1). Isten országa egy olyan valami, ami a Szentlélek működése által bontakozik ki a Megváltást elfogadó hívőkben, akik hivatástudattal kapcsolódnak bele Krisztus testébe és a krisztusi közösségbe...
Vajon a földön zarándokló Egyház és Isten országa azonosak? Nem teljesen... Isten országa azok által valósul meg, akik befogadják az örömhírt, elfogadják az Úr Jézus uralmát életükben és megcselekszik a mennyei Atya akaratát. Hogy megvalósulhasson Isten országa, ennek lett eszköze az Egyház, amelynek a feje Jézus Krisztus. De az Egyház misztérium, és nincs egy egésszen kimerítő meghatározása. Ezért Isten országát talán leginkább Szent Pál Krisztus teste hasonlatával lehet szemléltetni...
(1Kor 12:12-27) A test ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test. Így Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel: akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akár szabadok. Mindannyiunkat egy Lélek itatott át. Mert a test nem egyetlen tagból áll, hanem sokból. Ha a láb azt mondaná is: "Nem vagyok kéz, tehát nem tartozom a testhez", azért a testhez tartozik. Ha pedig a fül azt mondaná: "Nem vagyok szem, tehát nem tartozom a testhez", azért a testhez tartozik. Ha a test csupa szem volna, hol maradna a hallás? Ha meg csupa hallás, hol volna a szaglás? Isten határozta meg minden egyes tag feladatát a testben, tetszése szerint. Ha valamennyi egy tag volna, hol volna a test? Így azonban sok a tag, de a test csak egy. A szem nem mondhatja a kéznek: "Nincs rád szükségem" vagy a fej a lábnak: "Nincs rád szükségem." Ellenkezőleg, a gyöngébbnek látszó tagok sokkal szükségesebbek. Sőt a test alacsonyabb rendű tagjait nagyobb gonddal vesszük körül, és a tisztességtelen tagok nagyobb tisztességben részesülnek, a tisztességes tagoknak ugyanis nincs erre szükségük. De Isten alkotta így a testet, és azért részesítette az alacsonyabb rendű tagot nagyobb tisztességben, hogy a testben ne támadjon meghasonlás, hanem a tagok törődjenek egymással. Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele. Ti Krisztusnak teste vagytok, s egyenként tagjai.
(Lk 17:21) Nem lehet azt mondani: Nézzétek, itt van, vagy amott! Mert az Isten országa közöttetek van.
(Lk 17:21, Károli) Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
(Róm 8:5) Akik ugyanis test szerint élnek, azok a testiekre törekszenek, akik azonban a Lélek szerint, a lelkiekre törekszenek.
(Róm 14:17) Hiszen az Isten országa nem eszem-iszom, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben.
(1Kor 3:1) Hozzátok azonban, testvérek, nem szólhattam úgy, mint lelki emberekhez, hanem csak mint testiekhez, mint akik még nem nőttetek fel Krisztusban.
Nem az egyenként hitre eljutott emberek hivatástudata hozza létre a hitközösséget, hanem a hitközösség, az Egyház szüli önmagába a hivőket. A hitközösség pedig az Egyház része, amely mint forrás, az Ősszentségbõl csordult ki, amikor a római katona megnyította lándzsával az Úr Jézus Krisztus megfeszített testét. Az Ő szent oldalsebből vér és víz csordult ki (Jn 19:34) és akkor megnyílt a kegyelem kiapadhatatlan forrása (Jn 1:16). Ekkor buggyant ki a kegyelem által az Egyház a világba, ami aztán megszületett Pünkösdkor, a Szentlélek eljövetele által...
(Jn 1:16) Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva.
(Jn 19:34) ...az egyik katona oldalába döfte a lándzsáját. Nyomban vér és víz folyt belőle.
Vajon a földön zarándokló Egyház és Isten országa azonosak? Nem teljesen... Isten országa azok által valósul meg, akik befogadják az örömhírt, elfogadják az Úr Jézus uralmát életükben és megcselekszik a mennyei Atya akaratát. Hogy megvalósulhasson Isten országa, ennek lett eszköze az Egyház, amelynek a feje Jézus Krisztus. De az Egyház misztérium, és nincs egy egésszen kimerítő meghatározása. Ezért Isten országát talán leginkább Szent Pál Krisztus teste hasonlatával lehet szemléltetni...
(1Kor 12:12-27) A test ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test. Így Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel: akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akár szabadok. Mindannyiunkat egy Lélek itatott át. Mert a test nem egyetlen tagból áll, hanem sokból. Ha a láb azt mondaná is: "Nem vagyok kéz, tehát nem tartozom a testhez", azért a testhez tartozik. Ha pedig a fül azt mondaná: "Nem vagyok szem, tehát nem tartozom a testhez", azért a testhez tartozik. Ha a test csupa szem volna, hol maradna a hallás? Ha meg csupa hallás, hol volna a szaglás? Isten határozta meg minden egyes tag feladatát a testben, tetszése szerint. Ha valamennyi egy tag volna, hol volna a test? Így azonban sok a tag, de a test csak egy. A szem nem mondhatja a kéznek: "Nincs rád szükségem" vagy a fej a lábnak: "Nincs rád szükségem." Ellenkezőleg, a gyöngébbnek látszó tagok sokkal szükségesebbek. Sőt a test alacsonyabb rendű tagjait nagyobb gonddal vesszük körül, és a tisztességtelen tagok nagyobb tisztességben részesülnek, a tisztességes tagoknak ugyanis nincs erre szükségük. De Isten alkotta így a testet, és azért részesítette az alacsonyabb rendű tagot nagyobb tisztességben, hogy a testben ne támadjon meghasonlás, hanem a tagok törődjenek egymással. Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele. Ti Krisztusnak teste vagytok, s egyenként tagjai.
De az egy kenyér hasonlata is segít megérteni, hogy akik összetartoznak Krisztusban, azokat a Szentlélek egybeszerkeszti...
(1Kor 10:17) Mert egy kenyér, és egy test vagyunk sokan, hiszen mindnyájan egy kenyérből részesülünk.
Meglátjuk, hogy miben áll Isten országa, és talán vágyakoztunk is utána, de vajon alkalmasok vagyunk rá, hogy részesei legyünk? Az Úr Jézus több esetben is erőteljesen kijelenti, hogy van, aki nem méltó Őhozzá, vagyis nem alkalmas Isten országára...
(Mt 10:37) Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.
(Mt 10:38) Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám.
Összegezzük a dolgokat... Mekyek lehetnek azok az akadályok, amelyek elzárnak bennünket az Úr Jézustól, Isten országától, Krisztus követésétől és szolgálatától, és végül talán még az üdvösségtől is...
- Ha valaki nem hisz Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, nem tart bűnbánatot és nem akar megtérni;
- Ha valaki, miután megtért, elkezdi visszasajnálni korábbi bűnös életét, és visszatér a hitetlen, testi életformához: az önmegvalósításhoz, az anyagiassághoz, a parázna és bűnös életmódhoz;
- Ha valaki jobban szereti saját életét, családját, mint az Úr Jézust, és döntéseiben, prioritásaiban mindig önmagát, családját, saját életét helyezi előbbre és Isten dolgait elhanyagolja;
- Ha valaki nem vállalja fel, hogy a korábbi barátai, a munkatársai, üzlettársai, ismerősei és még a családja is, megvetik és elfordulnak tőle az Úr Jézusba vetett hite miatt;
- Ha valaki, a társadalmi nyomás hatására, megbotránkozik és megtagadja az Úr Jézust, azért, hogy jobban haladhasson az életben, hogy inkább elfogadott, gazdagabb és sikeresebb legyen.
Az Úr Jézus, Isten létére, megalázta önmagát, és szegényebb lett, mint egy róka, amelynek legalább egy odúja van, vagy mint egy madár, amelynek fészke van...
(Mt 10:38) Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám.
Összegezzük a dolgokat... Mekyek lehetnek azok az akadályok, amelyek elzárnak bennünket az Úr Jézustól, Isten országától, Krisztus követésétől és szolgálatától, és végül talán még az üdvösségtől is...
- Ha valaki nem hisz Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, nem tart bűnbánatot és nem akar megtérni;
- Ha valaki, miután megtért, elkezdi visszasajnálni korábbi bűnös életét, és visszatér a hitetlen, testi életformához: az önmegvalósításhoz, az anyagiassághoz, a parázna és bűnös életmódhoz;
- Ha valaki jobban szereti saját életét, családját, mint az Úr Jézust, és döntéseiben, prioritásaiban mindig önmagát, családját, saját életét helyezi előbbre és Isten dolgait elhanyagolja;
- Ha valaki nem vállalja fel, hogy a korábbi barátai, a munkatársai, üzlettársai, ismerősei és még a családja is, megvetik és elfordulnak tőle az Úr Jézusba vetett hite miatt;
- Ha valaki, a társadalmi nyomás hatására, megbotránkozik és megtagadja az Úr Jézust, azért, hogy jobban haladhasson az életben, hogy inkább elfogadott, gazdagabb és sikeresebb legyen.
Az Úr Jézus, Isten létére, megalázta önmagát, és szegényebb lett, mint egy róka, amelynek legalább egy odúja van, vagy mint egy madár, amelynek fészke van...
(Mt 8:20) Jézus így válaszolt: „A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.”
Ő vállalta mindezt, hogy nekünk életünk legyen és bőségben legyen. Mi pedig egy falat kenyérért, egy élettelen kőépíményért, vagy egy csillogó bádog-autóért szégyeljük és megtagadjuk Őt?...
Jöjj Szentlélek Úristen, jöjj bátorság lelke és töltsd be szívünket. Adj nekünk erőt Uram hitünk megvallására. Ámen.
Jöjj Szentlélek Úristen, jöjj bátorság lelke és töltsd be szívünket. Adj nekünk erőt Uram hitünk megvallására. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése