2015. április 28., kedd

Menjetek ki

(Jel 18:2-5) Hangos szóval így kiáltott: „Elesett, elesett a nagy Babilon, démonok lakóhelyévé lett, és minden tisztátalan szellem tanyájává, minden tisztátalan és gyűlöletes állat lakóhelyévé. Mert féktelen paráznasága borából ivott minden nemzet; s a föld királyai paráználkodtak vele, a föld kereskedői az ő gyönyörűségeinek bőségéből lettek gazdagokká!” Aztán egy másik hangot hallottam az égből, amely így szólt: „Menjetek ki onnan, én népem, hogy részesei ne legyetek az ő gonoszságainak, és ne legyen részetek az őt érő csapásokban, mert bűnei az égig hatoltak, és Isten megemlékezett gonoszságairól.

Anno, meg lett hirdetve az Irgalmasság szent éve. Még ma is azon töprengek, hogy mit is jelent ez számomra... Talán azt, hogy meg kell tanulom irgalmasan szeretni a mellettem lévő embert, elfogadva őt úgy, ahogy van, míg önmagamtól egyre szigorúbban meg kell követelem az igazságot...
Az irgalmasság gyakori hangoztatása nem vezethet félre bennünket, és nem feledkezhetünk meg az igazságról. Ha életünkben az igazság nem múlja felül a farizeusok és az írástudók igazságát, akkor hogyan juthatunk be a mennyek országába?...
(Mt 5:20) Mert mondom nektek: ha a ti igazvoltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába.
Sokan sokféleképpen hangoztatják az egyház szociális tanítását. Van, aki keresztény menedzsereket akar képezni; van, aki keresztény politikusokat szeretne látni; van, aki keresztény nemzetet akar nevelni... De hogyan lehetséges ez?... Lehetséges-e egyáltalán elvegyülni a világgal, és ugyanakkor elnyerni a mennyeknek országát?... Vannak, akik részletesen tárgyalják ezt a témát, mint pl: „Ebben a világban, de nem e világból.” Ennek a reflexiónak alapja az Úr Jézus főpapi imája (Jn 17)...

(Jn 17:15-16) Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.

Vigyázzunk, mert sokan vannak, akik önző vágyaik és önszeretetük szerint tanítanak és buzdítanak a világ szeretetére, a társadalommal, vagy a nemzettel való “barátkozásra”, azaz, ahhoz való rendetlen ragaszkodásra.  Márpedig, aki a világgal barátkozik, az ellenségeskedik Istennel...
(Jak 4:4) Házasságtörők, nem tudjátok, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés Istennel? Aki tehát a világgal barátságban akar lenni, az ellensége lesz Istennek.
Az Úr Jézus arra tanít bennünket, hogy figyeljük az idők jeleit (Mt 16:3; 24:32-33). Csak két jelet említenék meg, amelyet mostanában figyeltem meg a sajtóban: A közelmúltban, egy év alatt, a  nagybritánniai milliárdosok megduplázták a vagyonukat. Ennek a vagyonnak teljes értéke meghaladja Írország vagy Dél Afrika GDP-jét. A második, hogy a NASA elkezdte a 8 évre tervezett űrprogramját, amely segítségével űrszondát küld a Nap közelébe, hogy plazmát hozzon annak külső rétegeiből (Jel 13:13)...

Naivság azt gondolni, hogy ezt a világot meg lehet menteni, gyógyítani vagy meg lehet változtatni a keresztények társadalmi szerepvállalásával. Minden megpróbáltatás meg fog történni az írások szerint... A mi szerepünk nem az, hogy e világot meggyógyítsuk, megmentsük vagy megváltoztassuk, mert az menthetetlenül elpusztul, hanem az, hogy minél több embert kimentsünk ebből a bűnös világból...

(1Kor 11:32) Amikor pedig ítélet alá esünk, az Úr fenyít meg minket, hogy ne kárhozzunk el ezzel a világgal.

Az egyre mélyebben informatizált, tehnologizált, atomizált és globalizálódó világunk kétségtelenül a végső idők Babilonjává válik. Ennek a Babilonnak vétkei mára már igen nagyok, és még nagyobbak lesznek. Azt gondolom, hogy föltétlenül törekednünk kell úgy alakítani életünket, hogy minél inkább kimeneküljünk, kivonuljunk ebből a Babilonból. Olvassuk el figyelmesen az alábbi igerészeket...

(Iz 21:8-9) És kiáltott a figyelő: „Őrségen állok, Uram, folyvást naphosszat; és őrhelyemen állok egész éjszakákon át. Íme, lovasok jönnek, és kettős fogatok!”Akkor valaki megszólalt: „Elesett, elesett Babilon, és isteneinek faragott képeit mind szétzúzták a földön!”
(Jer 51:6-9) Meneküljetek Babilonból, mentse mindenki az életét, ne vesszetek el bűne miatt! Mert az Úr bosszújának ideje ez, érdeme szerint fizet meg neki. Aranyserleg volt Babilon az Úr kezében, mely megrészegítette az egész földet; borából ittak a nemzetek, azért vesztették eszüket. Hirtelen esett el Babilon, és összetört; jajgassatok miatta! Hozzatok balzsamot fájdalmára, hátha meggyógyul! Gyógyítottuk Babilont, de nem gyógyult meg.
Hagyjátok, és menjünk, mindenki a maga földjére! Mert az égig ért ítélete,
és fölemelkedett a fellegekig.
(Jel 14:8) Ezt egy másik angyal követte, aki ezt mondta: „Elesett, elesett a nagy Babilon, amely féktelen paráznaságának borával itatott meg minden nemzetet!

(Jel 18:2-5) Hangos szóval így kiáltott: "Elesett, elesett a nagy Babilon, démonok lakóhelyévé lett, és minden tisztátalan szellem tanyájává, minden tisztátalan és gyűlöletes állat lakóhelyévé. Mert féktelen paráznasága borából ivott minden nemzet; s a föld királyai paráználkodtak vele, a föld kereskedői az ő gyönyörűségeinek bőségéből lettek gazdagokká!" Aztán egy másik hangot hallottam az égből, amely így szólt: "Menjetek ki onnan, én népem, hogy részesei ne legyetek az ő gonoszságainak, és ne legyen részetek az őt érő csapásokban, mert bűnei az égig hatoltak, és Isten megemlékezett gonoszságairól.
Mit tehetünk a mi időnkben? Azt, hogy úgy élünk ebben a világban, mintha nem élnénk benne...

(1Kor 7:29-31) Azt mondom tehát, testvérek: Az idő rövid, azért akinek van felesége, éljen úgy, mintha nem volna, aki sír, mintha nem sírna, aki örül, mintha nem örülne, aki vásárol, mintha meg sem tartaná, s aki felhasználja a világ dolgait, mintha nem élne velük, mert ez a világ elmúlik.

Vigyázzunk, hogy mire vállakozunk szakmánkban, megélhetésünkben, hivatásunkban, karrierünkben, életünkben, mert bizony aki megtalálja életét, elveszíti azt (Lk 9:24)...

Ima: Uram Jézus! Ma is feltekintünk Szent Keresztedre. Onnan jön a mi üdvösségünk és a szent szeretet, amely bátorságot ad lemondani az evilági életről. Ámen.