(Mt 13:10-15) Ekkor odamentek hozzá tanítványai és megkérdezték: „Miért beszélsz nekik
példabeszédekben?” „Nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának
titkait – felelte –, de nekik nem. Akinek van, annak még adnak, hogy
bőségesen legyen neki, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért
beszélek nekik példabeszédekben, mert van ugyan szemük, de nem látnak, van
ugyan fülük, de nem hallanak. Beteljesedett rajtuk Izajás próféta jövendölése,
mely így szól: Hallván hallotok, de nem értetek, nézvén néztek, de nem láttok. Megkérgesedett
e népnek a szíve. Nehezen hallanak a fülükre, a szemüket meg behunyták, hogy
szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, s szívükkel ne értsenek, nehogy
bűnbánatot tartsanak, és meggyógyítsam őket.
Sokan elcsodálkoznak az Úr
Jézusnak ezen a kijelentésén: "Akinek van,
annak még adnak, hogy bőségesen legyen neki, de akinek nincs, attól még azt is
elveszik, amije van." Hát hogy van ez? Hol van az igazság, az irgalmasság, és hol marad a szolidaritás? Meg egyáltalán, ez miféle demokrácia? Gondoljunk itt ugyebár, arra a bizonyos: Fraternité, liberté, egalité! mottóra...
Erre jó példa Salamon király imádságának az esete:
(2Krón 1:6-12) Salamon odajárult az Úr színe elé a bronzoltárhoz, amely a
megnyilatkozás sátora előtt van, és ezer égőáldozatot mutatott be rajta. A
következő éjszakán az Isten megjelent Salamonnak, és azt mondta neki: „Kérhetsz
bármit, megadom neked.” Salamon így felelt az Istennek: „Nagy irgalmat
tanúsítottál atyám, Dávid iránt, engem pedig megtettél helyette királynak. Nos
hát, Uram, Istenem, teljesítsd ígéretedet, amelyet atyámnak, Dávidnak tettél.
Mivel te tettél királlyá a nép fölé, amely megszámlálhatatlan, mint a föld
pora, adj hát nekem bölcsességet és értelmet, hogy jól teljesíthessem
kötelességemet e nép élén. Hiszen ki is tudná kormányozni ezt a te nagy
népedet?” Az Isten így válaszolt Salamonnak: „Mivel ez a szíved vágya,
és nem kértél gazdagságot, vagyont vagy dicsőséget, sem ellenségeid életét, sőt
még csak hosszú életet sem kívántál, hanem bölcsességet és értelmet kértél,
hogy kormányozni tudjad népemet, amelynek királyává tettelek, megadom neked
a bölcsességet és az értelmet. Sőt, olyan gazdagságot, vagyont és
dicsőséget is adok neked, amilyen sem azoknak a királyoknak nem volt, akik
előtted voltak, de utódaidnak sem lesz.”
Erre a mai nyelvezetben azt mondhatnánk, hogy Salamon megütötte a főnyereményt, vagy amint a népmesékben a legkisebbik
királyfi, aki bölcsen választott, elnyerte a bőség jutalmát...
Tehát Salamon
bölcsen kért az Úrtól, ezért aztán megkapta a legnagyobb bölcsességet és értelmet, és vele együtt minden
gazdagságot. Vagyis Salamon azért nyerhette el a bölcsességet és vele együtt minden gazdagságot, mert bölcsen kért.
Láthatjuk ebből a példából, hogy akinek van bölcsessége, annak még adatik, hogy
bővelkedjék. De vajon honnan volt Salamonnak ez a szellemi kezdőtőkéje, amely megnyította számára Istentől a
bőség forrását? Hát láthatjuk az igében, hogy az ő atyjától, Dávidtól... Salamon direkt azzal vezeti
be az ő kérését, hogy az apja, Dávid király érdemeire hivatkozik. Sőt, később, maga az Úr is Dávidra
hivatkozik, amikor irgalmasságot gyakorol Salamonnal...
(1Kir 11:11-13) Ezért az Úr így szólt Salamonhoz: „Mivel így áll veled a
dolog, hogy nem tartottad meg szövetségemet és a törvényeket, amelyeket
szabtam, elveszem tőled a királyságot és szolgádnak adom. De atyádra,
Dávidra való tekintettel nem a te életedben teszem ezt meg, hanem fiad
kezéből ragadom ki. S nem veszem el az egész királyságot; egyetlen törzset
meghagyok fiadnak, atyád, Dávid kedvéért és Jeruzsálem miatt, hisz
kiválasztottam.”
Akkor hát hogy is van ez? Amint
az atyák átkából a fiak is részesednek, úgy az atyák áldásából a fiak is részesednek? (Ter12:3, Kiv 20:5, Szám 14:18)...
(Kiv 20:5) Ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket, mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok. Azoknak a vétkét, akik gyűlölnek engem, megtorlom fiaikon, unokáikon és dédunokáikon.
(Szám 14:18) Az Úr türelmes, s bőségben van nála a kegyelem, megbocsátja a
bűnt és a gonoszságot, de azért nem hagyja megtorlatlanul, ellenkezőleg, az
apák vétkét a harmadik s negyedik nemzedékig számon kéri az utódokon.
Viszont Ábrahám fiai, legyenek azok test szerinti, vagy lélek szerinti ivadékai (Róm 4:11), áldottak lesznek...
(Ter 12:3) Megáldom azokat, akik áldanak téged, de akik átkoznak téged,
azokat én is megátkozom. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.”
(Róm 4:11) A körülmetélés jelét mint a körülmetéletlenségben nyert hitbeli megigazulás pecsétjét azért kapta, hogy atyja legyen minden körülmetéletlen hívőnek, hadd legyen nekik is részük a megigazulásban, és hogy atyja legyen a körülmetélteknek is.
Megfigyelhetjük az
evangéliumokban, hogy az Úr Jézus körül mennyi közeli rokonság van. Miért van ez? Nepotizmus?... Nem, hanem az áldásban részesülő családtagok sora... Az Úr Jézusnak
közeli rokona volt Keresztelő János és Jakab apostol. Péter és
András apostolok, János meg Jakab apostolok, a Zebedeus fiai, mind testvérek voltak. A
Szűzanya és Mária, Kleofás felesége is nővérek voltak...
És kik azok, akiknek "nincs"?... Hát ők "a parázna és bűnös nemzetségek" (Mk 8:38), és azok leszármazottjai, akiknek nincs talentumuk, vagy csak esetleg egy talentumuk van....
(Mk 8:38) Mert ha valaki szégyell engem és szavaimat e parázna és bűnös nemzedék előtt, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.
Az egytalentumos ember problémája (Mt 25:24), hogy nem hisz eléggé, és
nem bízik Istenben. Jön a szívébe Istentől a segítő kegyelem, de hitetlenségből, bízalom hiányában és a lelki
restség miatt hallgat. Hamis szégyenlőségből és a világ előtti gyáva meghátrálás miatt,
elfojta magában a szent gondolatokat. Pedig ha csak egyszer is megosztaná jó gondolatait, néhány szó erejéig, a sok talentummal rendelkező emberrel, akkor az az ő pénzváltója lehetne (Mt 25:27). Szavai hallatára felbuzdúlna és háztetőkről hírdetné
(Mt 10:27) az egytalentumosnak hitét...
(Mt 10:27) Amit sötétben mondok nektek, azt mondjátok el fényes nappal, és amit a fületekbe súgnak, azt hirdessétek a háztetőkről!
(Mt 25:24) Végül jött az is, aki csak egy talentumot kapott. Ez így beszélt: Uram, tudtam, hogy kemény ember vagy. Aratsz, ahol nem vetettél, és gyűjtesz, ahol nem szórtál.
(Mt 25:27) Oda kellett volna adnod pénzemet a pénzváltóknak, hogy megjövet kamatostul kaptam volna vissza.
Így aztán kamatozhatna az ő egy talentuma is, Isten országának javára. De mivel hitetlen, rest és nem tesz semmit, ezért az az egy kegyelem is, amit saját
gondolatának vél, elvétetik tőle, és másnak adatik, annak, aki hasznosítja, mert az az Istené, és Ő annak
adja, aki megsokszorozza. De ha valakinek egy talentuma sincs, akkor arról is gondoskodik az Úr Jézus, mert Ő azt mondta, hogy kérjünk, keressünk és zörgessünk az Úr ajtaján...
(Mt 7:7 -11) Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és
ajtót nyitnak nektek! Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki
zörget, annak ajtót nyitnak. Melyiketek ad fiának követ, amikor az kenyeret kér
tőle? Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok,
tudtok jót adni gyermekeiteknek, akkor mennyivel inkább ad jót mennyei Atyátok
azoknak, akik kérik.
De hiába mondják templomainkban az
embereknek, hogy imádkozzanak és keressék Istent, sokan nem akarnak sem imádkozni, sem az Istent keresni, sem Őt megvallani és megdicsőíteni. Aztán amikor az ítéletre kerülnek, szégyenkezve és vállvonogatva mentegetik magukat, az ő hitetlenségüket, restségüket és gyávaságukat...
A mennyek országa hasonlatos egy szivárgó gáthoz. Az ügyes ember megkeresi a repedést a gáton, és addig piszkálja a repedést, amelyen a víz szivárog, amíg
a gát át nem szakad, és a víz el nem árasztja a vidéket. Ekkor az özönlő víz teljesen eláraszt mindent, azt is, aki a erőszakot követett el a gáton, mert hát az erőszakosoké a mennyek
országa, nem pedig a hitetleneké meg a gyáváké...
(Mt 11:12) A mennyek országa Keresztelő János idejétől mindmáig erőszakot
szenved, az erőszakosok szerzik meg.
Törekedjünk elnyerni a kegyelmet, törtessünk
a mennyek országáért és annak kincseiért minden nap, mert a napok gonoszok
(Ef 5:16)...
(Ef 5:16, Károli) Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok.
Uram Jézus, add hogy úgy tudunk bízni Benned,
ahogyan Mózes bízott, amikor az életét is felajánlotta Izrael népéért. Ámen.
