Menjetek ki

(Jel 18:2-5) Hangos szóval így kiáltott: „Elesett, elesett a nagy Babilon, démonok lakóhelyévé lett, és minden tisztátalan szellem tanyájává, minden tisztátalan és gyűlöletes állat lakóhelyévé. Mert féktelen paráznasága borából ivott minden nemzet; s a föld királyai paráználkodtak vele, a föld kereskedői az ő gyönyörűségeinek bőségéből lettek gazdagokká!” Aztán egy másik hangot hallottam az égből, amely így szólt: „Menjetek ki onnan, én népem, hogy részesei ne legyetek az ő gonoszságainak, és ne legyen részetek az őt érő csapásokban, mert bűnei az égig hatoltak, és Isten megemlékezett gonoszságairól.

Meg lett hirdetve az Irgalmasság éve. Még mindig azon töprengek, hogy pontosan mit is jelent ez számomra. Jó, tudom... Itt a teljes búcsú lehetõsége az egyház igérete szerint. De ez minden szentévet jellemez…

Mi az, hogy Irgalmasság éve? Talán az, hogy ebben az évben meg kell tanulom irgalmasan szeretni a gyarló embert, elfogadva õt úgy, ahogy van, minden bûnével együtt, míg ugyanakkor, önmagamtól, egyre szigorubban meg kell követelem az igazságot meg az igazságosságot?...

Az irgalmasság gyakori hangoztatása nem vezethet félre bennünket és nem feledkezhetünk meg az igazságról. Ha a mi életünkben az igazság nem több, mint a farizeusok és az írástudók igazsága, akkor hogyan jutunk be a mennyek országába?...

(Mt 5:20) Mert mondom nektek: ha a ti igazvoltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába.

Sokan, sokféleképpen hangoztatják az egyház szociális tanítását. Van aki keresztény menedzsereket akar képezni, van aki keresztény politikusokat szeretne látni, van aki keresztény nemzetet akar nevelni...De hogyan lehetséges ez? Lehetséges-e egyáltalán elvegyülni a világgal és ugyanakkor elnyerni a mennyeknek országát?...

Vannak akik részletesen tárgyalják ezt a témát: „A világban, de nem e világból.” Ennek a témának alapja az Úr Jézus fõpapi imája ( Jn 17)...

(Jn 17:15-16) Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.

Vigyázzunk, mert sokan vannak, akik sokféleképpen, önzõ vágyaik és önszeretetük miatt tanítanak és buzdítanak e világ szeretetére, a társadalommal, vagy akár a nemzettel való “barátkozásra”, azaz, ahhoz való rendetlen ragaszkodásra.  Márpedig aki barátkozik ezzel a világgal, az ellenségeskedik Istennel...

(Jak 4:4) Házasságtörők, nem tudjátok, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés Istennel? Aki tehát a világgal barátságban akar lenni, az ellensége lesz Istennek.

Az Úr Jézus arra tanít bennünket, hogy figyeljük az idõk jeleit (Mt 16:3; 24:32-33). Csak a legutóbbi két jelet említeném meg, amelyet mostanában figyeltem meg a sajtóban: A múlt esztendõben a  nagybritánniai milliárdosok megduplázták vagyonukat. Ennek a vagyonnak teljes értéke meghaladja Írország vagy Dél Afrika GDP-jét. A második dolog az, hogy a NASA elkezdte a 8 évre tervezett ûrprogramját, amely segítségével ûrszondát küld a Nap közelébe, hogy plazmát hozzon annak külsõ rétegeibõl (Jel 13:13)...

Gyermeteg dolog azt hinni, hogy ezt a világot meg lehet gyógyítani vagy, hogy meg lehet változtatni a keresztények társadalmi szerepvállalásával. Minden megpróbáltatás meg fog történni, az írások szerint... A mi szerepünk nem az, hogy e világot meggyógyítsuk vagy megváltoztassuk, mert az menthetetlenül elpusztul, hanem az, hogy minél több embert kimentsünk ebbõl a bûnös világból...

(1 Kor 11:32) Amikor pedig ítélet alá esünk, az Úr fenyít meg minket, hogy ne kárhozzunk el ezzel a világgal.

A mai, egyre mélyebben, informatizáltabban, tehnologizáltabban, atomizáltabban globalizálódó világunk, kétségtelenül a végsõ idõk Babilonja. Ennek a Babilonnak vétkei már igen nagyok és még nagyobbak fognak lenni. Jómagam azt gondolom, hogy föltétlenül törekednünk kell úgy alakítani, úgy építeni életünket, hogy minél inkább kimeneküljünk, kivonuljunk ebbõl a Babilonból. Olvassuk el figyelmesen az alábbi igerészeket...

(Iz 21:8-9) És kiáltott a figyelő: „Őrségen állok, Uram, folyvást naphosszat; és őrhelyemen állok egész éjszakákon át. Íme, lovasok jönnek, és kettős fogatok!”Akkor valaki megszólalt: „Elesett, elesett Babilon, és isteneinek faragott képeit mind szétzúzták a földön!”

(Jer 51:6-9) Meneküljetek Babilonból, mentse mindenki az életét, ne vesszetek el bűne miatt!
Mert az Úr bosszújának ideje ez, érdeme szerint fizet meg neki. Aranyserleg volt Babilon az Úr kezében, mely megrészegítette az egész földet; borából ittak a nemzetek, azért vesztették eszüket. Hirtelen esett el Babilon, és összetört; jajgassatok miatta! Hozzatok balzsamot fájdalmára, hátha meggyógyul! Gyógyítottuk Babilont, de nem gyógyult meg.
Hagyjátok, és menjünk, mindenki a maga földjére! Mert az égig ért ítélete,
és fölemelkedett a fellegekig.

(Jel 14:8) Ezt egy másik angyal követte, aki ezt mondta: „Elesett, elesett a nagy Babilon, amely féktelen paráznaságának borával itatott meg minden nemzetet!”

(Jel 18:2-5) Hangos szóval így kiáltott: "Elesett, elesett a nagy Babilon, démonok lakóhelyévé lett, és minden tisztátalan szellem tanyájává, minden tisztátalan és gyűlöletes állat lakóhelyévé. Mert féktelen paráznasága borából ivott minden nemzet; s a föld királyai paráználkodtak vele, a föld kereskedői az ő gyönyörűségeinek bőségéből lettek gazdagokká!" Aztán egy másik hangot hallottam az égből, amely így szólt: "Menjetek ki onnan, én népem, hogy részesei ne legyetek az ő gonoszságainak, és ne legyen részetek az őt érő csapásokban, mert bűnei az égig hatoltak, és Isten megemlékezett gonoszságairól.

Mi tehetünk? Éljünk úgy ebben a világban, mintha nem is élnénk benne...

(1 Kor 7:29-31) Azt mondom tehát, testvérek: Az idő rövid, azért akinek van felesége, éljen úgy, mintha nem volna, aki sír, mintha nem sírna, aki örül, mintha nem örülne, aki vásárol, mintha meg sem tartaná, s aki felhasználja a világ dolgait, mintha nem élne velük, mert ez a világ elmúlik.

Vigyázzunk, hogy mire vállakozunk az életben, a szakmánkban, a karrierünkben, mert aki megtalálja életét, elveszíti azt ( Lk 9:24)...

Ima: Uram Jézus! Ma is feltekintünk Szent Keresztedre. Onnan jön a mi üdvösségünk és a szeretet, amely bátorságot ad lemondani az evilági életrõl. Ámen.