A vőlegény

(Mt 9:15) Jézus ezt mondta nekik: „Gyászolhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? De jönnek olyan napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak.

Isten terve kezdettõl fogva az volt, hogy feleségül veszi az Õ népét (Iz 62:1-5). Nem az van, hogy a házasság szemlélteti Istennek az Õ népével való kapcsolatát, hanem a házasság alapszik Krisztus és az Egyház viszonyán ( Ef 5:32). Ezért az Eucharisztia Isten és az ember legszentebb kapcsolata és a házasság alapja.

Ahogyan senki sem állhat a võlegény és a menyasszony közé, úgy Isten és ember között is teljesen bensõséges, intim a kapcsolat. Isten egy és mégis  rengeteg menyasszonynak a võlegénye. A alábbi igerészben, az “országot” vonatkoztassuk önmagunkra, a mi lelkünkre:

(Iz 62:3-5) A dicsőség koronája leszel az Úr kezében, királyi fejdísz Istened kezében. Nem hívnak többé elhagyottnak, sem országodat magányosnak, hanem így neveznek: „én gyönyörűségem”, és országodat: „menyasszony”, mert az Úr örömét találja benned, s országod újra férjhez megy. Mert amint a vőlegény feleségül veszi a leányt, úgy fog frigyre lépni veled fölépítőd; és amint a vőlegény örül a menyasszonynak, úgy leli örömét benned Istened.

Az udvarlás

A bûn rabságában az ember olyannyira elhagyatott volt, hogy már segitséget is képtelen volt kérni. A bûn mocsarába rekedt ember már vágyódni sem tudott önmagától Isten és a megváltás után. Az ember helyzete reménytelen volt... Isten azonban, az Õ végtelen jóságában és szeretetében, segitségére kelt az elveszett embernek és egy mély vágyat, egy tikkasztó szomjúságot támasztott a szívében Isten igéje után. Ez a vágy, ez a szomj, a Szentlélek segítõ kegyelme által ( Jn 6:65), elindítja a bûnös embert az istenkeresés útján. Hajtja, ûzi, akár a szerelmes legényt a leány után... Így kezdõdik el egyfajta udvarlás, de megfordított, új formában: a nõ, a leány jár a férfi után...

(Jer 31:22) Meddig kalandozol ide-oda, te elpártolt leány? Hiszen az Úr új dolgot teremtett a földön: a nő jár a férfi után.
(Ám 8:11)  Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, és éhséget bocsátok a földre, éhséget, de nem kenyérre, szomjúságot, de nem vízre, hanem az Úr igéjének hallására.

Ez az udvarlás a szamariai asszony történetében válik teljesen nyilvánvalóvá, ahol Jézus, a Võlegény, élõ vízzel oltja a bûnös szamariai asszony szomját:

(Jn 4:13-14) Jézus így válaszolt neki: „Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.

Az eljegyzés

Az udvarlást követi a komoly szándék és az egymásnak való elígérkezés. Az elígérkezést jegygyûrû felhúzásával fejezik ki, pecsételik meg. Az eljegyzéssel, a fiatalok lefoglalják maguknak egymást, de ez a lefoglalás még nem teljes, hanem csak egy köztes állapot. A fiatalok már hûséget igérnek egymásnak, de még nincs végérvényesen megpecsételve a kapcsolatuk. A jegyesség még felbontható...

Isten, az idõk teljességében, elhatározta, hogy eljön és eljegyezi az embert. A Fiú eljött, hogy teljesítse az Atya akaratát  ( Zsid 10:9) és megváltsa az embert. Felhúzta ujjára a jegygyûrût, amikor megtestesült Mária méhében és magára vette az emberi természetünket ( Fil 2:6). Isten Fia visszavonhatatlanul a Võlegényünk lett.

(Jn 1:14) Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.
(Zsid 2:17) Ezért mindenben hasonlónak kellett lennie testvéreihez, hogy irgalmas és hűséges főpap legyen Isten előtt, hogy kiengesztelje a nép bűneit.

Isten nem ember, hogy meggondolja magát és visszadobja a jegygyûrût. Az ember azonban gyakran állhatatlan... Minden hívõ egy menyasszony és Jézus minden krisztuskövetõnek jegygyûrût húz az ujjára. A kérdés az, hogy ki marad mindvégig hûséges a Krisztussal való jegyességhez. Aki mindvégig kitart az üdvözül ( Mt 10:22; Mt 24:13, Mk 13:13). Hisszük, hogy ha kitartunk, elnyerjük a teljes megváltást a feltámadáskor, az Istennel kötött házasságban. Aki nem tart ki és hûtlenné válik, az úgy jár, mint amikor a király katonái ujjastól vágják le a gyûrût a hûtlen intézõ kezérõl.

A menyegzõ

Még a legegyszerûbb ember is elõbb-utóbb rájön, hogy mindenkinek akkor jön el a világ vége, amikor meghal. Hasonlóképpen, mindenkinek akkor lesz az Istennel való menyegzõje, amikor meghal. Halálunk és különítéletünk után, az Úr Jézus, az Õ emberi természete szerint, az Õ jobbján vezet be mindnyájunkat egyenként a menyországba, mint legkedvesebb hitvesét. Az Úr Jézus poligámiája az egyetlen poligámia, amelyik nem kelt feszültségeket és féltékenységeket. Az Úr Jézus, az Õ isteni természetet szerint, minden menyasszonyának egyformán oda tudja ajándékozni Önmagát és képes az Õ jobbjára emelni az egész, Lélek által egy testté összeszerkesztett menyasszonysereget., a Menyasszonyt...

(Mt 25:10) Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták.
(Jel 21:2) És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve.

A Võlegény az Eucharisztiában

Az Eucharisztia nem csak szimbólum és nem csak megemlékezés, hanem mély misztérium és valós isteni jelenlét. Az Eucharisztia Krisztus valóságosan feltámadt, élõ teste és vére, a kenyér és a bor színe alatt. Ebben a legméltóságosabb szentségben benne van az egész mindenség: a múlt, a jelen és a jövõ; a régiek, a mostaniak és mindazok, akik még meg sem születtek (Kol 1:17-20). Az Eucharisztiában benne van az idõk szinpada és annak közepén a Golgota a megfeszített Megváltóval a kereszten. Az Eucharisztia a Võlegény, Aki folyamatosan magához öleli az embert, mint szerelmes menyasszonyát, hogy az Atya kebelére vigye. Senki sem juthat az Atyához, csakis a Võlegény által ( Jn 14:6) és senki sem ismeri meg az Atyát, csakis az, akinek Õ kinyilatkoztatja ( Mt 11:27). A menyasszony nem az Atya menye, hanem az Atya gyermeke, mert ez a házasság egy természetfölötti, szent, testvéri és istengyermeki házasság.

Ima: Jézusom, segíts mindig hûséges maradni Hozzád és a szent jegyességhez. Ámen.

Önmagatokat vizsgáljátok meg!

(2 Kor 13:5-9) Önmagatokat tegyétek próbára, hogy igazán hisztek-e?! Önmagatokat vizsgáljátok meg! Vagy nem ismeritek fel magatokon, hogy Jézus Krisztus bennetek van? Ha nem, akkor még kipróbálatlanok vagytok. De remélem, felismeritek, hogy mi viszont kipróbáltak vagyunk. Imádkozunk az Istenhez, hogy semmi rosszat ne tegyetek, nem azért, hogy mi kipróbáltaknak mutatkozzunk, hanem azért, hogy a jót tegyétek, mi pedig mintha nem volnánk kipróbáltak. Mert semmit nem tehetünk az igazság ellen, hanem csak az igazságért. Mert örülünk, ha mi erőtlenek vagyunk, ti pedig erősek vagytok. Könyörgünk a ti épülésetekért.

Az önvizsgálat nehéz dolog... Nehéz tükörbe nézni, nehéz szembenézni a valósággal, fõleg a lelkünk sívár állapotával. Egyszer azt mondta nekem egy lelkileg gyenge ismerõsöm: „Az igazsággal ölni lehet!” Akkor elcsodálkoztam ezen, mert én úgy tudtam, hogy az igazság szabaddá tesz (Jn 8:32) és életet ad (Jn 14:6)... Késõbb értettem meg, hogy mit akart mondani. Valóban, a bûnös ember, aki rejtõzködik a lelkiismerete elõl, a valóság elõl, annyira gyenge, hogy össze is roppanhat a valóság megismerésének súlya alatt...

Lelki tükör

Az önvizsgálat általánosan használt vezérvonala a Tízparancsolat. Ez a klasszikus lelki tükör a szentgyónáshoz. De most nem ilyen lelki tükörbe szeretnék belenézni, hanem a Szentlélek gyümölcseinek a lelki tükrébe...

(Gal 5:22) A Lélek gyümölcse pedig a szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ilyenek ellen nincsen törvény.

Önvizsgálat a Szentlélek gyümölcseinek tükrében

1. A szeretet

A szeretet nagy parancsolata kettõs parancsolat:

(Mt 22:37-40) Ő azt felelte neki: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló ehhez: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”.Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták.

Isten szeretete

Szeretjük Istent? Honnan tudjuk?... Hogyan bizonyíthatjuk?... Ha szeretjük Jézust, akkor szeretjük a mennyei Atyát is, Aki küldte Őt. Ha szeretjük az Atyát és a Fiút, akkor szeretjük Isten Lelkét is, Aki a Szentlélek, az Atya és a Fiú Lelke. Tehát Isten szeretetének mértéke az Emberfia szeretete, a megtestesült Isten Fiának szeretete. Ha szeretjük az Úr Jézus Krisztust, akkor szeretjük a Szentháromságot. Honnan tudjuk, hogy szeretjük Jézust? Onnan, ha megtartjuk parancsolatait...

(Jn 12:45) És aki engem lát, azt látja, aki küldött engem.

(Jn 14: 9-10) Jézus erre ezt mondta: „Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát. Hogyan mondhatod te: Mutasd meg nekünk az Atyát? Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van?

(Jn 14:15) Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.

(Jn 14:21) Aki befogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom őt, és kijelentem neki magamat.”

(Jn 15:10) Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.

Vizsgáljuk meg önmagunkban Isten szeretetének jeleit:

- Engedelmeskedünk-e Isten parancsolatainak?

- Megcselekedjük-e Isten akaratát?
- Helyezünk-e valamiféle bálványt Isten és parancsolatai elé?
- Hiszünk-e az evangéliumban?
- Éljük-e nap mint nap Jézus tanítását?...

Az emberek szeretete

Lehet, azt gondoljuk magunkról, hogy szeretjük Istent, de valójában ez egyáltalán nem igaz... Az Isten iránti szeretetünk azon áll vagy bukik, hogy szeretjük-e a mellettünk levõ embert.

(1Jn 3:15) Mindaz, aki gyűlöli testvérét, gyilkos. És jól tudjátok, hogy egy gyilkosnak sincs örök élete, amely megmaradna benne.

(1 Jn 4:20-21) Ha valaki azt mondja: »Szeretem Istent«, és a testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Az a parancsunk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.

Vizsgáljuk meg önmagunkat,  hogy szeretjük-e embertársunkat:

- Haragszunk-e valamelyik közösségi tagra igazságtalanságai, hûtlenségei, árulásai, csalásai miatt?
- Haragszunk-e valamelyik szomszédunkra határvita vagy birtokvita miatt?
- Haragszunk-e valamelyik munkatársunkra, fõnökünkre igazságtalan magatartása miatt?
- Haragszunk-e papunkra, egyházi személyekre, bûneik, anyagiasságuk, igazságtalaságaik vagy pártoskodásaik miatt?
- Haragszunk-e bizonyos népcsoportokra, más nemzetiségû vagy fajú emberekre?
- Haragszunk-e családtagjainkra, házastársunkra, szüleinkre, gyermekeinkre vagy testvéreinkre?...

A harag, a sértõdöttség, a keserû gyökér, amely a lelkünkben van, mindaddig fogja gátolni Isten kegyelmét, amíg szívbõl meg nem bocsájtunk és el nem nyerjük lelkünk gyógyulását. A gyógyulás elõfeltétele az erõs elhatározás, hogy megbocsájtunk. A gyógyulást majd Isten viszi végbe, lelki gondozás által, ima által és a Szentlélek gyógyító ereje által, Jézus nevében...

Akadályok

- Egy pap iránti gyûlölet, sértõdöttség blokkolja a kegyelmet, félelmet, depressziót okoz, ami végül alkoholizmushoz, idegbetegséghez, depresszióhoz, nyugtatóktól való függõséghez vezethet;
- Egy közösségi tag iránti gyûlölet, sértõdöttség blokkolja a kegyelmet és használhatatlanná tesz Isten országának építésére, az evangelizációra;
- Egy más nemzetnek, fajnak gyûlölete (pl. románok vagy cigányok) kicsinyessé, szûklátókörüvé, durvává és korlátolttá tesz (lelki vakság);
- A zsidók gyûlölete, az antiszemitizmus és antijudaizmus minden formája, megfoszt Isten áldásától és konoksághoz, makacssághoz, megkötözöttséghez vezet. Manapság az antiszemitizmus legújabb formája a palesztinok mellett való kardoskodás. Nem a palesztinok jogairól van szó, hanem arról, hogy az, hogy ellenségem ellensége az én barátom... Minden zsidógyûlölet gyökere - bármilyen köztes dolog is akarja igazolni azt – az, hogy Jézus Krisztus testben zsidónak született és Õ Izrael dicsõsége (Lk 2:32)...

A nacionalizmus, a sovinizmus, a fajgyûlölet és az antiszemitizmus, igen súlyos bûnök és lelki betegségek. Amikor ezek még csak a Facebook-on terjednek, akkor még  kitörülheted, de amikor már a keresztény közösségben vagy az oltártól hallod ezeket, akár viccesen, akár komolyan, akkor tudd, hogy nagy baj van. Az ilyenekért csak távolról lehet imádkozni. A szeretet ellentéte a gyûlölet. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy szeretet van-e bennünk vagy gyûlölet...

2. Az öröm

Mi az öröm? Miféle örömrõl van szó? Evilági örömrõl? Arról, hogy kaptunk egy iPhone-t vagy egy BMW-t? Az igazi öröm teljesen más. Van-e bennünk igazi öröm?...

Vannak lelkiségek, ahol divat mímelni az evangéliumi örömet?... Kell "hallelujázni", ha van kedved hozzá, ha nincs... Sõt! Van már "hallelujázó" felekezet is... Vídámak a vasárnapjaik, de nem tudjuk, hogy milyenek a hétköznapjaik... Az ilyeneknél meglehet, hogy ez érvényes: Örvendezzetek az örvedezõkkel és mindenki sírjon odahaza (v.ö. Róm 12:15)...

A valódi öröm oka és értelme nem evilági. Assziszi Szent Ferencet kitaszították a sárba, amikor koldult a szegényeknek. Ekkor azt mondta társának: „Na látod? Ez az igazi öröm!” Az igazi öröm a Szentlélek szívünkbe kiáradó szeretetének ujjongó szárnyalása. Az igazi öröm minden emberi értelmet meghaladó, madarat fogatni tudó, csodálatos bizsergés, amelyért az ember képes lenne  áthajózni az óperenciás tengeren is túl, még az üveghegyen is túl... Az igazi öröm ragyog a komor világban, a Szentlélekkel eltelt ember szemében (Mt 6:22) és ábrázatán (Kiv 34:29-30).

(Fil 4:4) Örüljetek az Úrban mindig! Újra mondom: Örüljetek!

(1 Tessz 5:16) Mindig örüljetek!

Az öröm ellentéte a búskomorság, a rosszkedvûség, a morcosság és a depresszió. Vizsgáljuk meg önmagunkat? Van-e bennünk igazi öröm? Ha nincs, akkor keressük azt a gyóntatószékben, az szentségekben, egy jó lelkigyakorlatban, egy jó krisztusi közösségben vagy a szív bensõ imájában...

3. A békesség

Ma egyfolytában téma a világbéke. Errõl tárgyalnak az ENSZ-ben, ezért imádkozik az Egyház, errõl folynak a diplomáciai tárgyalások. Pax Romana az evilági béke, amely egy fegyver által megszerzett és fenntartott béke. Az igazi béke nem ilyen. Krisztus békéje belülrõl jön, a szívünkbõl és azt nem kell erõvel, kívülrõl ránk kényszeríteni.

(Jn 14:27) Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen.

Az igazi békesség a Szentlélek által jön el a szívekbe:

(Jn 20:21-22) Aztán újra szólt hozzájuk: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” S miután ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: „Vegyétek a Szentlelket!”

Az apostolok azért tudtak békességet továbbadni, mert a Szentlélek kenete által a békesség bennük volt. Aki méltó volt arra, rászállott a békességük, ha pedig a ház népe nem volt méltó a békességre, akkor a békesség visszaszállott reájuk...

(Mt 10:13) Ha méltó rá az a ház, rászáll békétek, ha nem, békétek visszaszáll rátok.
(Lk 10: 6)  Ha békesség fia lakik ott, rászáll békességetek, ha nem, visszaszáll rátok.

Ez ma is így van. Ha a békesség fia vagy és egy megszentelt életû emberrel beszélgetsz, akkor a békessége azonnal rádszáll és betölt egyfajta bizsergõ, világ zaját kizáró, bensõséges jóérzéssel.

(Mt 5:9) Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.

A békesség ellentéte a nyugtalanság, az aggodalom és a félelem. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy a békesség fiai vagyunk-e. Töltött-e el már minket Isten minden értelmet meghaladó békességének jó érzése? Ha az életünket összhangba hozzuk Isten akaratával, akkor elnyerjük a békességet...

4. A türelem

A türelem a szeretet, a békesség és az alázatosság kistestvére. Ha szeretjük embertársunkat, ha békesség van bennünk és ha alázatosok vagyunk, akkor eltûrjük a tökéletlenségeket és a  gyarlóságokat. A veszekedések, viszálykodások leggyakoribb oka a türelmetlenség. Minden türelmetlenség oka az, hogy nem szeretjük eléggé embertársunkat, nincs bennünk békesség és embertársunknál jobbnak gondolva magunkat, kevélyekedünk.

(1 Kor 13:4) A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

(2 Kor 12:12) Apostoli küldetésem bizonyítékai voltak nálatok a nagy türelem, a jelek, csodák és erőmegnyilvánulások.

( Róm 5:3-4) De nemcsak ezzel, hanem még szenvedéseinkkel is dicsekszünk, mert tudjuk, hogy a szenvedésből türelem fakad, a türelemből kipróbált erény, a kipróbált erényből reménység.

A türelem ellentéte az igedesség, a türelmetlenség és a követelõzés. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy van-e bennünk türelem. Meg tudjuk-e fékezni a hibákat észrevevõ tekintetünket, a rosszat gondoló észjárásunkat és az elmarasztaló megjegyzéseinket?...

5. A kedvesség

(Lk 2:52) Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.

(Sir 32:14)Villám előzi meg a jégesőt, a szerénység előtt pedig kedvesség jár, és tisztességtudásod miatt jóindulatban lesz részed.

A kedvesség a szeretet és a jóság kistestvére. Aki szeret és jóságos, az szivesen, jószóval és mosollyal az arcán szolgálja embertársait. Van aki cselekszi a jót, de morcosan teszi. Ugyanannyi erõvel lehetne kedves is, csak a magatartásán kellene változtatnia. Azt szokták mondani, hogy egy jó szó és egy mosoly nem kerül semmibe. Miért ne lehetnénk ugyanannyi erõvel kedvesek?...

A kedvesség ellentéte a durvaság, a morcosság és az illetlenség. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy kedvesek vagyunk-e az emberekhez? Tudunk-e egy jó szót szólni, egy kedves mosolyt ajándékozni embertársunknak?...

6. Jóság

Mi a jóság? Az a jóság, ha azt tesszük, amit az emberek jónak vélnek vagy jól esik nekik? Az a jóság, ha valakinek elnézzük, támogatjuk a bûnös magatartását? A jóság fogalmát már a Teremtés könyvébõl is megérthetjük. Minden, amit Isten teremt az jó, mivel egyedül Isten jó...

(Ter 1:31) És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó.

(Lk 18:19) Jézus ezt válaszolta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, egyedül csak az Isten.

Tehát a jóság, az a törekvés, magatartás, amely segít másokat az életre, segíti õket rátalálni Isten akaratára és igazságára. A jó azt jelenti, hogy életképes, tartós, mûködõképes. A jóság, az örök élet perspektívájában, tartósságára, helyes, müködõképes életre segít Isten felé, a szeretet által.

A jóság ellentéte a gonoszság. A gonoszság öl és Isten ellen fordít. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy van-e bennünk jóság? Tudunk-e jók lenni másokhoz és tudjuk-e segíteni õket az életben Isten felé?...

7. Hûség

A hûség egy ragaszkodó odatapadás a szeretett személyhez, eszméhez vagy szociális képzõdményhez. A hûség Istentõl van és egyedül csak Isten igazán hûséges.

(MTörv 7:9) Tudd tehát, hogy az Úr, a te Istened erős és hűséges Isten, aki ezerízig megtartja a szövetséget, s az irgalmasságot azokkal szemben, akik szeretik őt, s megtartják parancsait...

(2 Tim 2:13) ...de ha hűtlenek leszünk, ő hű marad, mert önmagát meg nem tagadhatja.

(Lk 16:10) Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki a kicsiben hűtlen, az hűtlen a nagyban is.

(1Kor 4:2) Márpedig az intézőtől azt kívánják, hogy hűséges legyen.

Minden kapcsolat alapja a hûség. Az Istennel való kapcsolat alapja az Õhozzá való hûség. A házastárssal való kapcsolat alapja a házastársi hûség. A hazaszeretet alapja a hazához való hûség. A krisztuskövetés és Isten szolgálatának elõfeltétele, az Istenhez való hûség.

A hûtlen sáfár esetében láthatjuk a hûtlenség súlyos következményeit (Lk 16:2). Az Isten iránti hûtlenség a világias lelkületben és a bálványimádásban nyilvánul meg, ami lelki paráznaság és házasságtörés.

(Jak 4:4) Ti házasságtörők! Nem tudjátok, hogy a világgal való barátkozás ellensége az Istennek?

A hûség ellentéte a hûtlenség, a megcsalás, az elpártolás és az árulás. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy hûségesek vagyunk-e Istenhez, házastársunkhoz, barátainkhoz, közösségünkhöz, egyházunkhoz és hazánkhoz...

8. A szelídség

A szelídség az alázatosság kistestvére. A szelídséget, leginkább az állatokat szemlélve érthetjük meg. Szelíd a bárány és vad az oroszlán. A Sátán és a bûn miatt, Isten elvetette az erõset, a hatalmasat meg a vadat és felkarolta a gyengét, a kicsinyt meg a szelídet. Isten elvetette Egyiptom vad oroszlánját ( Sfinx-et), Básán bikáit (Zsolt 22:13), lesöpörte õket trónjukról és felmagasztalta a szelídeket meg a kicsinyeket, amint a Szûzanya énekelte a Magnificat-ban.

(Lk 1:52) Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt.

(Mt 5:5) Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.

Emlékezzünk arra, hogy miként súlytotta Isten Egyiptomot Mózes idejében. Jusson eszünkbe, hogy milyen sorsra jutottak a kannaneus törzsek Józsué idejében. De megfigyelhetjük az aztékok, a maják vagy az észak-amerikai indiánok sorsát is, akik pogány isteneiket követve, elvesztek a vadságuk miatt a történelem forgatagában.

A szelídség ellentéte a vadság és a kevélység. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy szelídek vagyunk-e életünkben, kapcsolatainkban vagy kevélyek és vadak. Csak a szelídek öröklik a földet...

9. Az önmegtartóztatás

Keresztelõ Szent János teveszõr ruhát viselt bõrövvel a derekán, sáska meg vadméz volt az eledele és az Úr Jézus nagynak nevezte õt:

(Lk 7:24-26) Miért mentetek ki a pusztába? Szélingatta nádszálat látni? Ugyan miért mentetek ki? Puha ruhákba öltözött embert látni? Hiszen, akik pompás öltözetben és bőségben élnek, azok a királyi palotákban vannak.  Akkor miért mentetek ki? Prófétát látni? Azt láttatok, sőt - mondom nektek - prófétánál is nagyobbat!

Az Úr Jézusnak egy szál ruhája volt és nem volt ahová lehajtania a fejét:

( Lk 9:58) Jézus azonban így felelt: „A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.”

Ha növekedni akarunk lélekben, akkor gyakorolnunk kell az önmegtartóztatást. Az ember három dolognak van kitéve: a test kivánsága, a szemek kivánsága és az élet kevélysége.

(1 Jn 2:16) ...mert minden, ami a világon van, a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kevélysége. Ez nem az Atyától, hanem a világtól van.

Az önmegtartóztatás ellentéte a dõzsölés, a falánkság, a pazarlás és a luxus. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy van-e bennünk önmegtartóztatás. Próbálunk-e valamilyen téren Krisztushoz hasonulni vagy a világot követjük?...

Még sok gyümölcse van a Szentléleknek, de azokat végigvenni, mind felsorolni, nagyon hosszú lenne. Szent Pál is csak ezeket tartotta fontosnak megemlíteni...

Ima: Uram Jézus, Tebenned bízok. Remélem, hogy védõûgyvédem leszel, nem pedig kemény bírám. Ámen.