1. Megszületik először, amikor megfogan anyja méhében. Ekkor az emberek, a nemző szülők, Isten munkatársai lesznek, amikor a testi szerelem aktusához társul Isten teremtő munkája. Isten szakít az elődök lelkéből, hogy egy új személyt formáljon az Ő képére és hasonlatosságára, és megáldva őt, utjára engedje. Ez a mag hordozza a személyt, akiből lesz aztán valaki a világban…
2. Megszületik, amikor a világra jön, amikor az anyja világra szűli és a szülők örömmel veszik karjukba...
3. Megszületik, amikor megkeresztelik a gyermeket (vagy már felnőttet), és így, víz és Szentlélek által, Krisztusban, visszaoltatik a Szentháromság isteni életébe...
4. Megszületik, amikor már felnőtten, tudatosan dönt Krisztus mellett, bűnbánatot tart és új életre támad a szentgyónásban, táplalkozik az Úr Jézus Szent Testével, az Oltáriszentséggel, és elnyeri a Szentlélek kegyelmét...
5. Megszületik, amikor már másodszor tért meg, amikor levetkőzi az evilági hiúságokat és kivánságokat, hogy csakis Krisztust öltse magára...
6. Megszületik, amikor a halál által elér a nyugalom helyére, elnyerve az üdvösséget és az örök életet...
7. Megszületik végül, amikor Krisztus feltámasztja őt az utolsó napon, megdicsőült testben, amikor elnyeri a fogadott fiúságot, testének megváltását, vagyis a teljes megváltást (Róm 8:23)...
Szent János apostol, a bekezdő igében, az evilági, lelki megszületésről beszél (3., 4., 5.). A keresztény embernek le kell vetkőznie testi életét, és Krisztusban lelki emberré kell válnia...
A keresztény embernek át kell változnia
A krisztuskövető ember élete egy folyamatos átváltozás... Krisztusban, a Szentlélek által, az átváltozás útján, az emberben ádáz küzdelem folyik a jó és a rossz között, a test és a lélek között (Róm 7:17). Szívünk és értelmünk a jót akarja, de a testünkben lakozó bűn a rosszat hozza ki belőlünk. Ezért a kettősségért kesergett Szent Pál is levelében (Róm 7:14-25)...
(Róm 7:17) A test ugyanis a Lélek ellen tusakodik, a Lélek meg a test ellen. Ellentétben állnak egymással, s így nem azt teszitek, amit szeretnétek.
Ebben a küzdelemben nem vagyunk magunkra hagyva. Az Ige testté lett és miköztünk lakózott (Jn 1:14)... Azért lett testté, hogy megváltson minket bűneinkből, hogy egésszen megváltson minket. De mit jelent ez számunkra?... Csak annyit, hogy 2000 évvel ezelőtt az Úr Jézus Krisztus meghalt értünk a kereszten? Az akkor volt… Mi közünk nekünk ahhoz az eseményhez?... Hogyan részesülünk mi, ma és most, abból a megváltó áldozatból? Hát a víz és vér által, meg a Szentlélek által… És ez a három egy...
Tudjuk, hogy az emberi test nagy része vízből áll. Tudjuk, hogy a vér hordozza a testet éltető lelket (MTörv 12:23). Ezek mind testi dolgok. A test az ember halhatatlan lelkének kelyhe, vagy cserépedénye és a megszentelő Léleknek, a Szentléleknek temploma (1Kor 6:19)...
Megdöbbenve olvastam egykor A szentségek életértéke: A kegyelmi élet kérügmája / Dörnyei István, Gergye Győző, Csőgl János könyvet, és rácsodálkoztam, hogy mennyire nem ismerjük hitünket és a kegyelem működését, hogy mennyire nem tudjuk, miként vált meg minket az Úr Jézus Krisztus. Talán ezért nem vonzó a mai embernek a keresztény vallás, mert nem érti, hogy mi köze van hozzá. Meghalt Krisztus 2000 évvel ezelőtt a kereszten... S akkor?... Mi van vele?... Nekem mi közöm van hozzá?... Mi hasznom van belőle?... Ezért kellene többet beszélni a megszentelő kegyelemről, a kegyelem forrásáról és a kegyelem kiáradásáról. Többet kellene beszélni arról, hogy mire jók az életben a szentségek, és hogyan részesülhetünk Isten megszentelő kegyelemből…
Krisztus, mivel az Ő szent testében, egyszerre bírja az isteni és emberi természetet, ezért Ő a kegyelem abszolut forrása, vagyis az Ősszentség. Az Őssszentség pedig minden szentség és kegyelem forrása (Jn 1:16)...
Az Úr Jézus oldalából kifolyó vér és víz az, ami részesít bennünket ma a megváltásban a Szentlélek által. A Szent Fausztina nővér által kapott Jézus ábrázoláson, a megdícsőült Krisztust láthatjuk, Akinek az oldalából, vér és víz helyett, a kegyelem vörös és fehér sugarai áradnak ki az Egyházra és a világba. A víz a bűnbánatot, vagyis a bűnöktől való megtisztulást jelenti, míg a vér a megszentelődést, vagyis az isteni életre való átalakulást jelképezi...
Urunk Jézus! Lélek, víz és vér, e három egy... Add Uram, hogy felfoghassuk hatalmas művedet és részesülhessünk szent kegyelmedből. Ámen.
(Róm 7:22-24) Bensőmben gyönyörködöm Isten Törvényében, de tagjaimban egy másik törvényt érzékelek, amely harcol értelmem törvénye ellen, rabjává tesz a bűn tagjaimban lévő törvényének. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra szánt testből?
Tudjuk, hogy az emberi test nagy része vízből áll. Tudjuk, hogy a vér hordozza a testet éltető lelket (MTörv 12:23). Ezek mind testi dolgok. A test az ember halhatatlan lelkének kelyhe, vagy cserépedénye és a megszentelő Léleknek, a Szentléleknek temploma (1Kor 6:19)...
(MTörv 12:23) Csak arra ügyeljetek, hogy vért ne fogyasszatok; mert a vér a lélek, s nem szabad a hússal a lelket is elfogyasztanod.
(1Kor 6:19) Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem vagytok a magatokéi?
A megtestesülés által, az Úr Jézus magára vette az emberi természetet, ezt a víz és vér templomot. Ez a templom lett az Ő isteni személyének és természetének hordozója (Jn 2:19). Egy személyben egyesült az isteni és az emberi természet. De nemcsak egyesült, hanem létre is jött általa a tulajdonságok kicserélődése. Isten megismerte az emberi természetet, hogy megistenitse az emberi természetet (Róm 5:2)...
(Jn 2:19) Jézus azt felelte nekik: „Bontsátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem azt!”
(Róm 5:2) Őáltala járulhatunk hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk Isten dicsőségében.
Isten eme műve elképzelhetetlenül nagy ajándék, amiért az angyali kórusok méltán dicsőítettek Betlehemnél a pásztorok szeme láttára. Hatalmas ajándék, hogy Isten olyan lett, mint egy közülünk, kivéve a bűnt, de még nagyobb ajándék az, hogy megdicsőült Szent Testéből, az Ősszentségből, a kegyelem forrásából, belénk árasztja isteni kegyelmét, hogy egyre inkább hasonlóvá tegyen minket Őhozzá, azaz megistenítsen minket. Nem leszünk soha istenek, de hasonlítani fogunk Őhozzá...
(Zsid 4:15) Főpapunk ugyanis nem olyan, hogy ne tudna együtt érezni gyöngeségeinkkel, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban ment maradt.
(Róm 8:29) Mert akiket eleve ismert, azokat eleve arra is rendelte, hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, s így ő elsőszülött legyen a sok testvér között.
Megdöbbenve olvastam egykor A szentségek életértéke: A kegyelmi élet kérügmája / Dörnyei István, Gergye Győző, Csőgl János könyvet, és rácsodálkoztam, hogy mennyire nem ismerjük hitünket és a kegyelem működését, hogy mennyire nem tudjuk, miként vált meg minket az Úr Jézus Krisztus. Talán ezért nem vonzó a mai embernek a keresztény vallás, mert nem érti, hogy mi köze van hozzá. Meghalt Krisztus 2000 évvel ezelőtt a kereszten... S akkor?... Mi van vele?... Nekem mi közöm van hozzá?... Mi hasznom van belőle?... Ezért kellene többet beszélni a megszentelő kegyelemről, a kegyelem forrásáról és a kegyelem kiáradásáról. Többet kellene beszélni arról, hogy mire jók az életben a szentségek, és hogyan részesülhetünk Isten megszentelő kegyelemből…
Krisztus, mivel az Ő szent testében, egyszerre bírja az isteni és emberi természetet, ezért Ő a kegyelem abszolut forrása, vagyis az Ősszentség. Az Őssszentség pedig minden szentség és kegyelem forrása (Jn 1:16)...
(Jn 1:16) Mi mindnyájan az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre halmozva.
A megváltás megtörtént egyszer s mindenkorra a kereszten, és a kegyelem abszolut forrása kifakadt a világba, amikor a római katona megnyitotta lándzsával az Úr Jézus Krisztus oldalát. Ekkor vér és víz folyt ki az Úr Jézus oldalából (Jn 19:33-34)...
(Jn 19:33-34) Amikor azonban Jézushoz értek, mivel látták, hogy ő már meghalt, nem törték el a lábszárát, hanem az egyik katona lándzsával megnyitotta oldalát, amelyből azonnal vér és víz folyt ki.
Azt is mondják, hogy ez volt valójában az Egyház fogantatásának pillanata, amelynek intézményét előző nap, az utolsó vacsorán alapította meg az Oltáriszentség és a papság elrendelésével (Lk 22:19)...
(Lk 22:19) És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, és e szavakkal adta nekik: Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!
Még azt is mondják, hogy az Úr Jézus, az utolsó vacsorán, az első átváltoztatásban, már elővételezte kereszthalálát, mert a szent Eucharisztiában benne van az egész mindenség (Kol 1:19-20), tehát az Ő kereszthalála is...
(Kol 1:19-20) Mert úgy tetszett az Atyának, hogy benne lakjon az egész teljesség, és hogy általa és érte kibékítsen magával mindent, a földieket és a mennyeieket, minthogy békességet szerzett keresztjének vére által.
Az Úr Jézus oldalából kifolyó vér és víz az, ami részesít bennünket ma a megváltásban a Szentlélek által. A Szent Fausztina nővér által kapott Jézus ábrázoláson, a megdícsőült Krisztust láthatjuk, Akinek az oldalából, vér és víz helyett, a kegyelem vörös és fehér sugarai áradnak ki az Egyházra és a világba. A víz a bűnbánatot, vagyis a bűnöktől való megtisztulást jelenti, míg a vér a megszentelődést, vagyis az isteni életre való átalakulást jelképezi...
A keresztény ember, földi az életében, egy átalakuló folyamaton megy keresztül, különböző szakaszokban: az első a segítő kegyelem, amely meghívja az embert a távolról szemlélődő hitre; a második, a megszentelő kegyelem, amely elvezeti őt Jézus Krisztus szeretetére és az élő hitre; a harmadik, a belülről tanító kegyelem, amely meggyőzi, hogy még nem kompatibilis Isten szentségével, és bűnbánatra vezeti (Róm 2:4)...
(Róm 2:4) Avagy semmibe veszed, hogy Isten végtelenül jó, türelmes és elnéző, s nem jut eszedbe, hogy irgalma bűnbánatra akar vezetni?
Ugyanakkor, a belülről tanító hit, a Szentlélek által, megtanítja az embert a hit belső kapcsolataira és összefüggéseire, mert Ő az igazság Lelke, Aki mindent eszünkbe juttat és tanít minket (Jn 14:26)...
(Jn 14:26) A Vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az Atya elküld az én nevemben, megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.
Ebben a fázisban, mintegy bannerként bukkannak fel az ember lelki szemei előtt a saját bűnei (Róm 2:4). És ha lerekja ezeket a felismert bűnöket a szentgyónásban, akkor előbbre léphet a lelki életben. Ez a folyamat évekig eltarthat, és ez mind a Krisztus oldalából kiáradó fehér, kegyelmi sugarak által történnek. Ez a tisztulás folyamata…
De a tisztulási folyamat örömteli időszaka egyszer csak elmúlik, és ezt a boldog időszakot egy nehezebbik váltja fel: az átváltozás és az átformlódás időszaka. Nem elég megtisztulni bűneinktől, hanem át is kell változni olyanná, mint Krisztus. A székely népmesékben gyakran fordul elő az a motívum, amikor a királyfit apró darabokra szacskálják, majd nyállal összeragasztják és az élet vizével feltámasztják. A királyfi ezáltal százszor szebb lesz. Velünk is ezt akarja cselekedni Isten... Gyakran összetöri szívünket, lelkünket, életünket, hogy aztán feltámadva és újjászületve, teljesen átadva magunkat Istennek Őáltala, kiteljesedjünk Ővele, és százszor szebbé váljon a lelkünk Őbenne. Ez a megszentelődés, a Krisztus oldalából kiáradó vörös sugarak által...
Az emberek gyakran értetlenül állnak életük eseményei előtt, és nincs, aki megmagyarázhatná nekik, hogy mi miért van... Nincsenek ma már igazi lelki vezetők, akik valóban értenék a lelki folyamatokat, és valóban fel tudnának másokat világosítani. Ezért sürgös, hogy mindig keressük a kegyelem kiapadhatatlan forrását. A kegyelem forrása pedig ott van, ahol az Ősszentség. Ahol a test, odagyűlnek a sasfiókák (Lk 17:37)...
De a tisztulási folyamat örömteli időszaka egyszer csak elmúlik, és ezt a boldog időszakot egy nehezebbik váltja fel: az átváltozás és az átformlódás időszaka. Nem elég megtisztulni bűneinktől, hanem át is kell változni olyanná, mint Krisztus. A székely népmesékben gyakran fordul elő az a motívum, amikor a királyfit apró darabokra szacskálják, majd nyállal összeragasztják és az élet vizével feltámasztják. A királyfi ezáltal százszor szebb lesz. Velünk is ezt akarja cselekedni Isten... Gyakran összetöri szívünket, lelkünket, életünket, hogy aztán feltámadva és újjászületve, teljesen átadva magunkat Istennek Őáltala, kiteljesedjünk Ővele, és százszor szebbé váljon a lelkünk Őbenne. Ez a megszentelődés, a Krisztus oldalából kiáradó vörös sugarak által...
Az emberek gyakran értetlenül állnak életük eseményei előtt, és nincs, aki megmagyarázhatná nekik, hogy mi miért van... Nincsenek ma már igazi lelki vezetők, akik valóban értenék a lelki folyamatokat, és valóban fel tudnának másokat világosítani. Ezért sürgös, hogy mindig keressük a kegyelem kiapadhatatlan forrását. A kegyelem forrása pedig ott van, ahol az Ősszentség. Ahol a test, odagyűlnek a sasfiókák (Lk 17:37)...
(Lk 17:37) Erre megkérdezték tőle: „Hol lesz ez, Uram?” Ő azt felelte nekik: „Ahol a test van, oda gyűlnek a sasok is.”
És hol van az Ősszentség? Egy katolikus keresztény felnőttnek ott van a szent Eucharisztiában, a legméltóságosabb Oltáriszentségben... És az Oltáriszentségből fakadóan, ott van a többi szentség is... De ott van az imádkozó krisztusi közösségben is, amely Krisztus teste (1Kor 12:12) és a Szentírásban is, amely Isten szerelmes levele számunkra az Ige által...
Az ima és az erények gyakorlása lelki harcgyakorlat a lélek edzésére, mert az erőszakosoké a mennyek országa (Mt 11:12), de a valódi átalakulást csakis a kegyelem végzi el bennünk, mert nem az érdemeinkért üdvözülünk, hanem kegyelemből (Ef 2:8-9). Tehát reménységünk vér és víz által van, amely Krisztus oldalsebéből árad ránk…
(Mt 11:12) A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mostanáig erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják el azt.
(Ef 2:8-9) Mert kegyelemből üdvözültetek a hit által. Ez nem tőletek van, hanem Isten ajándéka: nem tettek által, hogy senki se dicsekedjék.
Urunk Jézus! Lélek, víz és vér, e három egy... Add Uram, hogy felfoghassuk hatalmas művedet és részesülhessünk szent kegyelmedből. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése