A hitét gyakorló keresztény ember lassan eljut arra a pontra, amikor megkérdezi önmagától, hogy mibõl látszik meg az õ krisztuskövetése, és mi igazi az õ életében... Az ember, Isten kegyeleméből, eljut a hitre, megtér az Úrhoz, bûnbánatot tart, megtisztul a szentgyónásban, megszabadul bûnös szokásaitól és cselekedeteitõl. Elkezd imádkozni és szentmisére járni. Csatlakozik egy krisztusi közösséghez és aktív vallásos életet él. Majd megtapasztalja a Szentlélek kenetét és adományait is... És aztán? Tovább mi lesz?...
A keresztény ember ismertetõ jele
Amíg a megtért keresztények átmennek a leírt átalakuláson, van egy sor külsõ ismertetõ jelük: keresztet hordanak a nyakukban, sûrûn vetnek keresztet, rózsafûzért viselnek a csuklójukon, az autóban, szentképeket, igekártyákat tesznek ki a lakásukba, autójukba, irodájukba, vallásos rádiót vagy dicsõítõ zenét hallgatnak, vallásos filmeket néznek, lelki könyveket gyûjtenek, olvasnak, minden lelki találkozón részt vesznek és meglehet, hogy gyakorolják a Szentlélek adományait, karizmáit is...
Ezek mind nagyon jó dolgok, mert a tanúságtétel eszközei. Ugyanakkor szükségesek is, mert ezek a lelki növekedés fokozatai. A kegytárgyak, az ájtatosságok, a lelki anyagok és gyakorlatok, közösségi tevékenységek, karizmák, személyes tanúságtételek, stb., mind az Isten iránti tisztelet, ragaszkodás és szeretet megnyilvánulásának formái. De vajon, ezek az igazi, hiteles ismertetõ jelei a keresztény embernek?... Vajon ez az, amire végsõ soron, el akar vezetni az Úr Jézus? Mit mondott Õ? Mirõl ismerje fel a világ a keresztény embert, az Õ tanítványát és követõjét?...
(Mt 5:16) Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!
(Jn 13:35) Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt."
A lelki fejlõdés legmagasabb szintje és iskolája, a felebaráti és a testvéri szeretet gyakorlása, ami jótettekben és emberszeretetben válik nyilvánvalóvá. Ez a krisztusi tanítványság lényege. A felebaráti szeretet az istenszeretet után következik és abból táplálkozik. Együtt alkotják az Úr nagy parancsolatát (Mt 22:37-39). Hogyan szeretheti valaki Istent, ha nem szereti felebarátját?...
(1Jn 4:20) Ha valaki azt állítja, hogy: "Szeretem az Istent", de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát.
Sokminden van, ami a keresztény élethez és a keresztény vallásossághoz hozzátartozik, de a legfontosabb az istenszeretet és a felebaráti szeretet gyakorlása.
(Mát. 23:23) Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert megdézsmáljátok a mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok a mik nehezebbek a törvényben, az ítéletet, az irgalmasságot és a hívséget: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.
Tehát legvégül, Krisztus tanítványának fõ ismertetõ jele a felebaráti és a testvéri szeretet, annak gyakorlása, ami jócselekedetekben nyilvánul meg. Az a felebaráti szeretet, amely nem nyilvánul meg jótettekben, csak ábránd és önámítás...
(1Jn 3:18) Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.
(Róm 12:9) Szeressetek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz.
(Jn 15:12) Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket
A felebaráti szeretet formái
A szeretet igazságban és irgalmasságban nyilvánul meg. Az igazság megelõzi az irgalmasságot és az igazságtalanul gyakorolt irgalmasság ugyancsak igazságtalanság, vagyis bûn. A szegénynek se lehet kedvezni igazságtalan módon...
(Kiv 23:3) A perben a szegényhez se légy részrehajló.
A szeretet megnyilvánulása az igazságban
Mindig igazat szólni, senkit meg ne csalni, a szegényebb és kisebb igazát el ne csûrni-csavarni, ne rágalmazni, más becsületében kárt ne tenni, más ember feleségét és tulajdonát el ne kívánni, ne lopni, stb. Mindez, a szeretet megnyilvánulása az igazságban és ezeket megtalálhatjuk kibontva a Tízparancsolat és a lelkitükör pontjaiban...
A szeretet megnyilvánulása az irgalmasságban
Az irgalmasság testi cselekedetei:
1. az éhezőknek ételt adni,
2. a szomjazóknak italt adni,
3. a szegényeket ruházni,
4. az utasoknak szállást adni,
5. a betegeket és
6. a börtönben levőket látogatni,
7. a halottakat eltemetni.
Az irgalmasság lelki cselekedetei:
1. a bűnösöket meginteni,
2. a tudatlanokat tanítani,
3. a kételkedőknek jó tanácsot adni,
4. a szomorúakat vigasztalni,
5. a bántalmakat békével tűrni,
6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani,
7. az élőkért és holtakért imádkozni.
A keresztény élet kudarca
A krisztuskövetõknek, tömören, kettõs feladatuk van: az evangélium hírdetése és a szegényekrõl való gondoskodás...
A szeretet megnyilvánulása az irgalmasságban
Az irgalmasság testi cselekedetei:
1. az éhezőknek ételt adni,
2. a szomjazóknak italt adni,
3. a szegényeket ruházni,
4. az utasoknak szállást adni,
5. a betegeket és
6. a börtönben levőket látogatni,
7. a halottakat eltemetni.
Az irgalmasság lelki cselekedetei:
1. a bűnösöket meginteni,
2. a tudatlanokat tanítani,
3. a kételkedőknek jó tanácsot adni,
4. a szomorúakat vigasztalni,
5. a bántalmakat békével tűrni,
6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani,
7. az élőkért és holtakért imádkozni.
A keresztény élet kudarca
A krisztuskövetõknek, tömören, kettõs feladatuk van: az evangélium hírdetése és a szegényekrõl való gondoskodás...
(Gal 2:9-10) Amikor Jakab, Kéfás és János, akiket oszlopoknak tekintettek, fölismerték az osztályrészemül jutott kegyelmet, az egyetértés jeléül kezüket nyújtották nekem és Barnabásnak: Mi apostolkodjunk a pogányok, ők meg a körülmetéltek körében. Csak legyen gondunk a szegényekre, ennek viszont igyekeztem is eleget tenni.
A mai keresztény élet kudarca a szegényekrõl való megfeledkezés...
Az olyan apostolkodás, amely anyagiassággal és a szegények iránti megvetéssel társul, a lehetõ legszomorúbb látvány...
Ma, amikor krízisek sokfélesége egész országokat és népeket sújtanak, egyes keresztény egyházak elõljárói, apostolutódai, elképesztõ vagyonokat halmoznak fel és elképesztõ luxusban élnek... Elég csak nézni a híreket, olvasni az újságokat, hogy hetente lássuk, miként és milyen eszközökkel gazdagítják magukat. Gyertya és kegytárgy kereskedelem, esketési, temetkezési dijjak, az alárendeltektõl, alkalmazottaktól kikényszerített befizetések, borkereskedelem, vallási turizmus, földek, erdők, ingatlanok, szállódák, bérbeadások és nem utolsó sorban, tetemes állami támogatások, amelyek a dolgozó, adófizetõ állampolgárok adóiból folynak be a számláikra, miközben õk semmire sem fizetnek adót...
Nem az a baj, hogy anyagi bõségben élnek, nem az a baj, hogy az egyház támogatva van államilag vagy más formában... Az a baj, hogy miközben az evangéliumot hirdetik, mértéktelenül harácsolnak és a szegény embert nem veszik számba. Nemcsak, hogy nem veszik számba, hanem sokszor még ki is fosztják... Gyakran kerül a hírekbe, hogy maffiózó eszközökkel, testi-lelki kényszerrel fosztják ki testvéreiket, alárendeltjeiket, alkalmazottjaikat, vagyis a szegényeket és a nélkülözõket. Persze, nem lehet általánosítani... Van sok igaz is, aki megéli az evangéliumi szegénységet és jótetteket visz végbe. De a rosszak megrontják még azt a kicsi jót is, ami létezik, és a mai szekularizált világ csakis a rossz példát látja... A rossz kovász, a gonoszság kovásza, károsan keleszti meg az egész közösséget ( Mt 16:6; 1Kor 5:6; Gal 5:9)...
Az Egyház nem emberi építmény, hanem isteni. Ezért aztán az egyes keresztény előljárók, emberek kudarca nem vezet az Egyház kudarcához. A hitben hajótöröttek (1Tim 1:19) nem sûlyeszthetik el az Egyház hajóját (1Pét 3:20-21), de sajnos sokakat megbotránkoztatnak. Lehetetlen, hogy ne történjenek botránkozások, de jaj azoknak, akik által történnek ezek a botrányok (Mt 18:7; Luk 17:1)...
A szegények és a nélkülözõk szeretete
A szegények és a nélkülözõk szeretete áldottá teszi a földet. Az önzés és a harácsolás pedig átkozottá... Gyerekkoromban, bárhol jártam, szabadon szakíthattam gyümölcsöt a fáról. Ma, ha felveszed az almát a szomszéd fája alól, megszólít, hogy miért veszed el. Akkor, ha kölyökként almát loptunk, visszahívtak és még adtak egy marékkal. Ma meg feljelentek a rendõrségen. Akkor a vándor megetethette a lovát bárki földjén. Ma ha rálépsz a szomszéd birtokára, beperel...
Az Úr azt akarja, hogy a szegény, a nélkülözõ találjon a földön és csipegethessen a gazdagok nyomában. Mindig lesznek gazdagok és szegények. Mindig lesznek áldottak és kevésbé áldottak. Mindig lesznek tehetségesek és ügyefogyottak. Nem tudjuk a világot megváltoztatni. De az Úr azt akarja, hogy juttassunk a szegénynek és a nélkülözõnek is...
Konkrét segítési formák
- Adjunk a kéregetõnek, de ne a babonával zsarolóknak, aki Isten nevével zsarol. Az igazán szükséget szenvedõ szegényt fel lehet ismerni. Ne azt nézzük, hogy mire költi, mert bármire is költi, az az õ szükséglete.
Nem az a baj, hogy anyagi bõségben élnek, nem az a baj, hogy az egyház támogatva van államilag vagy más formában... Az a baj, hogy miközben az evangéliumot hirdetik, mértéktelenül harácsolnak és a szegény embert nem veszik számba. Nemcsak, hogy nem veszik számba, hanem sokszor még ki is fosztják... Gyakran kerül a hírekbe, hogy maffiózó eszközökkel, testi-lelki kényszerrel fosztják ki testvéreiket, alárendeltjeiket, alkalmazottjaikat, vagyis a szegényeket és a nélkülözõket. Persze, nem lehet általánosítani... Van sok igaz is, aki megéli az evangéliumi szegénységet és jótetteket visz végbe. De a rosszak megrontják még azt a kicsi jót is, ami létezik, és a mai szekularizált világ csakis a rossz példát látja... A rossz kovász, a gonoszság kovásza, károsan keleszti meg az egész közösséget ( Mt 16:6; 1Kor 5:6; Gal 5:9)...
Az Egyház nem emberi építmény, hanem isteni. Ezért aztán az egyes keresztény előljárók, emberek kudarca nem vezet az Egyház kudarcához. A hitben hajótöröttek (1Tim 1:19) nem sûlyeszthetik el az Egyház hajóját (1Pét 3:20-21), de sajnos sokakat megbotránkoztatnak. Lehetetlen, hogy ne történjenek botránkozások, de jaj azoknak, akik által történnek ezek a botrányok (Mt 18:7; Luk 17:1)...
A szegények és a nélkülözõk szeretete
A szegények és a nélkülözõk szeretete áldottá teszi a földet. Az önzés és a harácsolás pedig átkozottá... Gyerekkoromban, bárhol jártam, szabadon szakíthattam gyümölcsöt a fáról. Ma, ha felveszed az almát a szomszéd fája alól, megszólít, hogy miért veszed el. Akkor, ha kölyökként almát loptunk, visszahívtak és még adtak egy marékkal. Ma meg feljelentek a rendõrségen. Akkor a vándor megetethette a lovát bárki földjén. Ma ha rálépsz a szomszéd birtokára, beperel...
Az Úr azt akarja, hogy a szegény, a nélkülözõ találjon a földön és csipegethessen a gazdagok nyomában. Mindig lesznek gazdagok és szegények. Mindig lesznek áldottak és kevésbé áldottak. Mindig lesznek tehetségesek és ügyefogyottak. Nem tudjuk a világot megváltoztatni. De az Úr azt akarja, hogy juttassunk a szegénynek és a nélkülözõnek is...
Konkrét segítési formák
- Adjunk a kéregetõnek, de ne a babonával zsarolóknak, aki Isten nevével zsarol. Az igazán szükséget szenvedõ szegényt fel lehet ismerni. Ne azt nézzük, hogy mire költi, mert bármire is költi, az az õ szükséglete.
- Adjunk kölcsön, ha kölcsön kérnek, lehetõségeink szerint, még akkor is ha nagy valószínüséggel nem adják vissza.
- Adjunk alamizsnát élelmiszer, ruha és pénz formájában, okosan és célzottan.
- Adjunk bõségesen gyümölcs és zöldség termésünkbõl másoknak, mert Isten adta nekünk azokat.
- Hagyjuk, hogy a szegények is csipegethessenek kaszálóinkból, mezõinkbõl a tisztesség határán belől.
- Tegyünk ki használható dolgokat a kuka mellé.
- Legyünk elnézõek, türelmesek és megbocsájtóak, amikor a szegények megsértik birtokaink határait.
(Péld 19:17) Aki megszánja a szegényt, az Úrnak ad kölcsön, és õ megfizeti a jótéteményét.
Aki akar szeretni, az fog is szeretni, és aki akar segíteni a szegényen és nélkülözõn, az meg is találja annak módját meg arányát, hogy segítsen...
Ima: Add Uram szereteted, hogy soha ne fogyjon ki belõlünk az irgalmasság és a felebaráti szeretet. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése