(2 Tim 2:19-21, Károli) Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentoma, melynek pecséte ez: Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, a ki Krisztus nevét vallja. Nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából és cserépből valók is; és azok közül némelyek tisztességre, némelyek pedig gyalázatra valók. Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja, tisztességre való edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas.
Sokat rágódtam mindazokon a híreken, amelyek ránk zúdultak az utóbbi évtízedben a világi vagy vallásos, hivatalos vagy nem hivatalos hírportálokon. Van aki azt mondja, hogy nem szabad ezeket olvasni, van aki azt mondja, hogy mindez sátáni rosszindulat, egyházellenes támadás, van aki behunyja a szemét és csak végzi a maga dolgát, stb... Egy dolog, amíg csak az interneten olvasod ezeket és más dolog, amikor melletted, a szemed láttára történnek hasonló dolgok...
Mit tegyünk? Milyen véleményre jussunk? Milyen döntéseket hozzunk? Mert ha nem hozunk semmilyen döntést, az is egy döntés...
Ha felemelem a tekintetem és körbenézek, akkor gyakran csak hamisságot, tisztátalanságot, önzést, becstelenséget és
förtelmet látok. És itt nem a világra gondolok... Nincs egy ép hely a testben,
amint a próféta mondja:
(Iz 1:4-6) Oh gonosz nemzetség,
hamissággal megterheltetett nép, gonosz mag, nemtelen fiak! elhagyták az Urat,
megútálták az Izráel Szentjét, és elfordultak tőle. Miért ostorozzalak tovább,
holott a bűnt növelitek? Minden fej beteg, és minden szív erőtelen. Tetőtől
talpig nincs e testben épség, csupa seb és dagadás és kelevény, a melyeket
ki sem nyomtak, be sem kötöztek, olajjal sem lágyítottak.
Még megemlíteni is szégyen, ami egyes helyeken történik...
Vannak akik az egyház vagyonát lopva építenek maguknak házakat; vannak akik
az árvák sonyorú sorsára kapaszkodva szereznek maguknak dicsõséget és vagyont;
vannak akik a legnemesebb nemzeti érzésekkel élnek vissza Isten nevében; vannak akik a nemzetet istenítik; vannak akik paráznaságban vagy házasságtörésben élnek; vannak akik folyamatos
szentségtörésben élnek; vannak akik hűtlenek a szerzetesi fogadalmukhoz;
vannak akik csak a pénzt harácsolják; vannak akik a házasság érvénytelenítésével
élnek vissza; vannaknakik titokban szodomiták; vannak akik gyerekekkel,
fiatal lányokkal vagy fiúkkal élnek vissza; vannak akik New Age-el és okkult
bálványimádással foglalkoznak; vannak akik piszkos politikai játszmákba
bonyolodnak; vannak akik egyházi hatalmukkal és törvénnyel élnek vissza...
És még lehetne sorolni, de nem érdemes.
De van egy dolog, ami nagyon fájó... Sok mindenre lehet
valamilyen magyarázatot, mentséget találni: az a bizonyos hamis irgalmasság, vagy a kulturális párbeszéd oka a pogányokkal, vagy másegyéb, de az égbekiáltó bűn templomban való megáldására nincs semmilyen mentség...
Hányszor hallottuk már prédikációkban, hogy:
A vétkesek közt cinkos aki néma!
Na, most hol vannak azok, akik ezt prédikálták? A szodomia egyházi megáldása nemcsak, hogy nem lehetséges (a Hittani Kongregáció szerint sem), de nagy valószinüséggel kimeríti az istenkáromlás fogalmát is... Miért van az, hogy egy-két bátor püspökön, bíboroson kívül senki sem szólal meg? Méghogy távol van ez tõlünk!... Az Egyházban nincs olyan, hogy távolság. Ha a Katolikus Egyházban megáldanak valamit egy helyen, akkor az meg van áldva az egész egyházban. Úgy érzem, hogy papjaink és a püspökeink elárultak minket. És nemcsak ezzel a hallgatással, hanem a Pachamama üggyel is, a német szinodalitással is, a Great Reset-el is, a migránsűggyel is, a Covid-al is, a vakcinával is, és egyáltalán mindazzal, ahogyan mellénk álltak az egész pandémia ideje alatt (tisztelet a kivételnek)...
Mit lehet tenni? Én csak azt tudom mondani, amit Józsué mondott:
(Józs 24:15) De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!
Vagyis, legalábbis én, személyesen, megpróbálok helyt állni ebben a helyzetben és az Urat szolgálni...
Azt, aki testvér létére, ilyen dolgokat cselekszik, de azt is,
aki ezeket a dolgokat hallgatólagosan elfogadja, el kell kerülni és még egy asztalhoz
sem szabad vele leülni...
(1 Kor 5:11) Most tehát azt írom nektek, hogy ne
tartsatok kapcsolatot azzal, akit bár testvérnek neveznek, de parázna vagy
nyerészkedő, bálványimádó vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Az
ilyennel még együtt se egyetek!
Ha pedig valaki a bálványimádást, az égbekiáltó bûnt vagy Isten törvényeinek meggyalázását akarja
megáldani templomainkban, akkor meg kell próbálni meginteni és
megállítani. Ha nem hallgat az intésre és nem áll le, akkor szerintem még a
port is le kell ráznunk a ruhánkról és ki kell mennünk abból a templomból. Nem
maradhatunk olyan templomban, amelyet megszentségtelenítenek... Az ilyen
templomot újra kell szentelni.
Álljon el a hamisságtól mindenki, aki Krisztus nevét vallja!
Ha
nem, akkor részese lesz a bűnnek. Ha pedig részese lesz a bûnnek, akkor részese
lesz a büntetésnek is...
Az írás
világosan int az elpártolt, bálványímádókkal kapcsolatosan:
(Jel 18:4) Fussatok ki belőle én
népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő
csapásaiból...
Legyünk
állhatatosak és álljunk el a hamisságtól,
a bűntől és a gonoszságtól. Tartsuk tisztán magunkat a világ szennyétől, hogy
Istenünk aranyedényei lehessünk.
(Jak 1:27) Isten és az Atya szemében ez
az igazi, tiszta vallásosság: meglátogatni nyomorukban az árvákat és az
özvegyeket, és tisztán maradni a világ szennyétől.
Ima: Uram Jézus, őrizz meg kérlek minket az ítélkezéstől, de adj nekünk erős akaratot, hogy távol tartsuk magunkat minden
hamisságtól. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése