Az emlékezés az ember életében
Már az elemi iskolában észrevehetjük, hogy mennyire fontos emlékezni. Fõleg az elemi iskolás kislányok között szokás az emlékes füzet készítése. Régebben a felnõtt fiatalok is készítettek emlékes füzetet. Az ilyen emlékes füzetekbe fotókat szoktak ragasztani vagy rajzokat készítenek és megkérik a barátokat, barátnõket, hogy írjanak bele egy-egy versikét vagy egy-egy szép gondolatot...
Késõbb készítenek családi fotoalbumokat, sõt ma már filmarhívumokat is, amelyekben benne vannak a fontosabb események: a babakor, a szülinapok, az iskolakezdések, az évzárók, a keresztelõk, bérmálkozások, esküvõk, kirándulások, üdülések, stb. Fontos az ember és a család életében az emlékezés...
Van ami élesen megmarad az emlékezetünkben és van amit elfelejtünk. Vannak emlékek, amelyekre szivesen emlékezünk és vannak emlékek, amelykre nem szivesen emlékezünk vissza. Vannak emlékek, amelyeket egyszerûen kitörölnénk, ha lehetne... Vannak emlékek, amelyek megmagyarázhatatlan módon felkavarják lelkünket és könnyeket fakasztanak a szemünkbe...
Az emlékezet megtisztítása
Azt mondják, hogy az emlékek nem vesznek el, hanem halálunk óráján egész életünk világosan fog lepörögni elõttünk... Van aki azt mondja, hogy olyan lesz a különítéletünk az Úr Jézus ítélõ trónja elõtt, mintha leűlénk Vele egy képernyõ elé és megnéznénk életünk teljes és vágatlan DVD-jét. Hát ez elég kényelmetlen lenne... Boldog az az ember, akinek bûnei nincsenek felvéve erre a DVD-re és nem kell végignéznie ezeket...
(Róm 4:7-8) Boldog, akinek a bûne megbocsátva, akinek be van födve gonoszsága. Boldog ember, akinek az Úr vétkeit fel nem rója.
Tehát tisztítsuk meg emlékezetünket a bûneinktõl. Ezt elsõsorban a folyamatos lelkiismeret vizsgálattal tehetjük meg és a kiengesztelõdés szentségével, vagyis a szentgyónással, ami a különítéletünk elõvételezése. A protestánsok is megtisztíthatják emlékezetüket lelki beszélgetéssel, lelki gondozással, amely végén imádkoznak a megtisztulásra vágyó hívõért. A Szentlélek betölti és megtisztítja a sérült emlékterületeket, a lélek sérült kamráit...
Az ember nem azonos az emlékezetével
Manapság divatosak az olyan sci-fi filmek, amelyben az emberi klónozás témáját boncolgatják. A téma alapja, hogy az ember én-je az emlékeiben él és az emlékei határozzák meg személyét. Így aztán, önmaga klónozása által, az ember akár örökké is élhetne...
Azonban ez nem így van... Az ember sokkal több, mint az emlékei és sokkal több, mint valami számítógép-memória. Az embernek Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelke van, amely már magzatkorban létezik, él és érez. Ebbõl a szellemi-lelki magból növekedik az ember, akinek halhatatlan lelke van és ebben jönnek létre az emlékek. A megtapasztalások, a neveltetés, a tanulás, az események és a cselekedetek, mind hozzájárulnak az ember lelki fejlõdéséhez. Az ember lelke, Isten kegyelmébõl, egy kis kamrából, óriási kastéllyá tud növekedni. A fent említett folyamatokban lehetnek rossz dolgok is, mint pl. botránkozások, megbántások, rossz tapasztalatok, személyes bûnök, stb, azonban ezek, hogyha karban van tartva a lélek, rendben kigyógyulnak és nem épülnek be fájdalmasan az ember lelkébe...
Egy betegség miatt, vagy az öregkorral, megjelenik a felejtés és a leépülés. Lehet ez szenilitás, öregkori demencia vagy Altzheimer kor. Az ember leépülhet, akár olyanná válhat, mint egy növény... Vajon, ilyenkor az ember elveszett az emlékezetével együtt? Nem... Az ember ott van bent, csak elromlott az interface. Elromlott a lélek fizikai kapcsolata a külvilággal. Az ember én-je, a lelke odabent van, de nem tud már megnyilvánulni. Az ember memóriáját nem lehet letölteni egy memóriaegységre, majd egy új testbe feltölteni. Az ember csak akkor ember, ha a teste és lelke teljes egységben van, ahogyan Isten teremtette. A véglegesen leromlott memóriájú ember, csak az Úr Jézusban tud újra önmaga lenni, a Szentlélek által...
Emlékezés a társadalomban
Nagyon fontos az emlékezés a társadalomban. Már a kisiskolásoknak is tanítják a történelmet. Az értelmiségiek egész rétege dolgozik azért, hogy a társadalmi emlékezetet kutassák, rögzítsék, ápolják és tanítsák. Ez a történelem tudományának szerepe... Az embereknek fontos, hogy megismerjék az emberiség emlékezetét a kezdetektõl, egésszen a napjainkig. A népeknek, mind nagyon fontos, hogy ismerjék történelmüket, eredetüket, gyökereiket, amilyen régrõl csak lehetséges. Ásatásokat, kutatásokat és tanulmányokat végeznek ezért...
Fontos, hogy a társadalmi emlékezés is megtisztuljon és meggyógyuljon. Erre való a történelem tisztességes feltárása, a bizonyos korszakokat elítélõ nyilatkozatok, dokumentumok, könyvek, vagy a nemzetek közötti hivatalos kieggyezések. Gyakran elõfordult, hogy országok, nemzetek, vezetõk vagy egyházfõk, elítéltek diktaturákat, népírtásokat és hivatalosan bocsánatot kértek a múltbeli atrocitásokért. Ez csakis akkor jöhet létre, ha azokban az országokban, nemzetekben, az egyes emberek megtérnek és belátják, hogy csakis békében, megértésben és kölcsönös tiszteletben lehet teljes életet élni. Az ilyen széles körû személyes megtérések tették lehetõvé, hogy az emberek bocsánatot kérjenek a keresztes hadjáratokért vagy elítéljék a náci, fasiszta vagy a kommunista diktaturákat...
Fontos a személyes életünkre nézve is, hogy a társadalmi emlékezés meg legyen tisztítva, be legyen gyógyulva, mert társadalmunk békéje és végül személyes békénk függ ettõl. A meg nem tisztított emlékezetû társadalomban, a múlt gonosz szellemei feltámadnak és a társadalmi bûnök megismétlõdnek...
Emlékezés Isten kegyelmére
Az Úr Jézus azt mondja, hogy senki sem mehet Õhozzá, ha az Atya meg nem adja neki (Jn 6:65). Tehát Isten kegyelme vezet el bennünket az Úr Jézus Krisztushoz, a Szabadítóhoz. Megtérésünk és annak lelki folyamata olyan hatalmas kegyelem, amelyrõl nem szabad megfeledkeznünk. Jól az eszünkbe és szívünkbe kell vésnünk ezeket a kegyelmeket és csodákat. A szentírás számos helyen figyelmeztet, hogy mennyire fontos emlékezni Isten kegyelmére...
(Zsolt 137:5) Jeruzsálem, ha elfeledkezem rólad, száradjon le a jobbom!
(ApCsel 20:31) Ezért legyetek éberek, és véssétek jól emlékezetetekbe, hogy három éven át éjjel-nappal szünet nélkül, könnyek között figyelmeztettelek benneteket.
Nem feledkezhetünk meg az Úrról és az Õ irgalmáról egy pillanatig sem... A tiszta, egészséges emlékezet az Úrral való kapcsolatban áll, a Szentlélek által. Ha hûségesen ragaszkodunk az Úrhoz, akkor Õ folyamatosan tisztítja, gyógyítja és erõsíti emlékezetünket. Minél inkább a keresztre tekintünk, az Úr megváltó mûvére, annál inkább erõsebb lesz az emlékezetünk. A keresztáldozat fájdalma felszántja emlékezetünket és éberen tartja azt...
Az emlékezetünk gyógyítása
Vonuljunk vissza egy csendes helyre és elmélkedjük végig életünket:
- Milyenek voltak az elsõ éveim a szüleimmel; elfogadott voltam-e vagy sem?
- Milyen volt az óvódában?
- Milyenek voltak az elemi iskolás éveim?
- Milyen volt a gimnázium?
- Milyen volt a katonai szolgálat?
- Milyen volt az egyetem?
- Milyenek voltak a tanítók, a tanárok, a vizsgák?
- Milyen volt az elsõ szerelmem és a többiek?
- Milyen volt az esküvõm?
- Milyen volt a fiatal házaséletem?
- Milyen volt a szûlés, a gyermekáldás?
- Milyen volt az életem dereka és a gyerekek nevelése?
- Milyen problémáim, konfliktusaim voltak, a családban, a munkahelyen, a közösségben?...
- Milyen személyes kapcsolatok okoznak bánatot, keserûséget, haragot vagy dühöt?...
Stb...
Gondoljunk a szüleinkre, nagyszüleinkre, régi munkatársainkra, elhunyt barátainkra, ellenségeinkre és imádkozzunk értük. Sok eltemetett bûn, sérülés lehet ezekben az életszakaszokban. Kérjük a Szentlelket, hogy hozza fel és gyógyítsa ezeket.
Gondoljunk a szüleinkre, nagyszüleinkre, régi munkatársainkra, elhunyt barátainkra, ellenségeinkre és imádkozzunk értük. Sok eltemetett bûn, sérülés lehet ezekben az életszakaszokban. Kérjük a Szentlelket, hogy hozza fel és gyógyítsa ezeket.
Akarod-e felszínre kerüljenek sérüléseid? Akarod-e átadni ezeket Jézusnak?...
Ima: Uram Jézus! Légy irgalmas hozzám. Tisztítsd meg életem DVD-jét, hogy amikor majd visszanézzük, ne kelljen szégyenkeznem. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése