Az önvizsgálat nehéz dolog... Nehéz tükörbe nézni, nehéz szembenézni a valósággal, fõleg a lelkünk sívár állapotával. Egyszer azt mondta nekem egy lelkileg gyenge ismerõsöm: „Az igazsággal ölni lehet!” Akkor elcsodálkoztam ezen, mert én úgy tudtam, hogy az igazság szabaddá tesz (Jn 8:32) és életet ad (Jn 14:6)... Késõbb értettem meg, hogy mit akart mondani. Valóban, a bûnös ember, aki rejtõzködik a lelkiismerete elõl, a valóság elõl, annyira gyenge, hogy össze is roppanhat a valóság megismerésének súlya alatt...
Lelki tükör
Az önvizsgálat általánosan használt vezérvonala a Tízparancsolat. Ez a klasszikus lelki tükör a szentgyónáshoz. De most nem ilyen lelki tükörbe szeretnék belenézni, hanem a Szentlélek gyümölcseinek a lelki tükrébe...
Önvizsgálat a Szentlélek gyümölcseinek tükrében
1. A szeretet
A szeretet nagy parancsolata kettõs parancsolat:
(Mt 22:37-40) Ő azt felelte neki: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló ehhez: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”.Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták.
Isten szeretete
Szeretjük Istent? Honnan tudjuk?... Hogyan bizonyíthatjuk?... Ha szeretjük Jézust, akkor szeretjük a mennyei Atyát is, Aki küldte Őt. Ha szeretjük az Atyát és a Fiút, akkor szeretjük Isten Lelkét is, Aki a Szentlélek, az Atya és a Fiú Lelke. Tehát Isten szeretetének mértéke az Emberfia szeretete, a megtestesült Isten Fiának szeretete. Ha szeretjük az Úr Jézus Krisztust, akkor szeretjük a Szentháromságot. Honnan tudjuk, hogy szeretjük Jézust? Onnan, ha megtartjuk parancsolatait...
(Jn 12:45) És aki engem lát, azt látja, aki küldött engem.
(Jn 14:15) Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.
(Jn 14:21) Aki befogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom őt, és kijelentem neki magamat.”
(Jn 15:10) Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.
Vizsgáljuk meg önmagunkban Isten szeretetének jeleit:
- Engedelmeskedünk-e Isten parancsolatainak?
- Megcselekedjük-e Isten akaratát?- Helyezünk-e valamiféle bálványt Isten és parancsolatai elé?
- Hiszünk-e az evangéliumban?
- Éljük-e nap mint nap Jézus tanítását?...
Az emberek szeretete
Lehet, azt gondoljuk magunkról, hogy szeretjük Istent, de valójában ez egyáltalán nem igaz... Az Isten iránti szeretetünk azon áll vagy bukik, hogy szeretjük-e a mellettünk levõ embert.
(1Jn 3:15) Mindaz, aki gyűlöli testvérét, gyilkos. És jól tudjátok, hogy egy gyilkosnak sincs örök élete, amely megmaradna benne.
(1 Jn 4:20-21) Ha valaki azt mondja: »Szeretem Istent«, és a testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Az a parancsunk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.
Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy szeretjük-e embertársunkat:
- Haragszunk-e valamelyik közösségi tagra igazságtalanságai, hûtlenségei, árulásai, csalásai miatt?- Haragszunk-e valamelyik szomszédunkra határvita vagy birtokvita miatt?
- Haragszunk-e valamelyik munkatársunkra, fõnökünkre igazságtalan magatartása miatt?
- Haragszunk-e papunkra, egyházi személyekre, bûneik, anyagiasságuk, igazságtalaságaik vagy pártoskodásaik miatt?
- Haragszunk-e bizonyos népcsoportokra, más nemzetiségû vagy fajú emberekre?
- Haragszunk-e családtagjainkra, házastársunkra, szüleinkre, gyermekeinkre vagy testvéreinkre?...
A harag, a sértõdöttség, a keserû gyökér, amely a lelkünkben van, mindaddig fogja gátolni Isten kegyelmét, amíg szívbõl meg nem bocsájtunk és el nem nyerjük lelkünk gyógyulását. A gyógyulás elõfeltétele az erõs elhatározás, hogy megbocsájtunk. A gyógyulást majd Isten viszi végbe, lelki gondozás által, ima által és a Szentlélek gyógyító ereje által, Jézus nevében...
Akadályok
- Egy közösségi tag iránti gyûlölet, sértõdöttség blokkolja a kegyelmet és használhatatlanná tesz Isten országának építésére, az evangelizációra;
- Egy más nemzetnek, fajnak gyûlölete (pl. románok vagy cigányok) kicsinyessé, szûklátókörüvé, durvává és korlátolttá tesz (lelki vakság);
- A zsidók gyûlölete, az antiszemitizmus és antijudaizmus minden formája, megfoszt Isten áldásától és konoksághoz, makacssághoz, megkötözöttséghez vezet. Manapság az antiszemitizmus legújabb formája a palesztinok mellett való kardoskodás. Nem a palesztinok jogairól van szó, hanem arról, hogy az, hogy ellenségem ellensége az én barátom... Minden zsidógyûlölet gyökere - bármilyen köztes dolog is akarja igazolni azt – az, hogy Jézus Krisztus testben zsidónak született és Õ Izrael dicsõsége (Lk 2:32)...
A nacionalizmus, a sovinizmus, a fajgyûlölet és az antiszemitizmus, igen súlyos bûnök és lelki betegségek. Amikor ezek még csak a Facebook-on terjednek, akkor még kitörülheted, de amikor már a keresztény közösségben vagy az oltártól hallod ezeket, akár viccesen, akár komolyan, akkor tudd, hogy nagy baj van. Az ilyenekért csak távolról lehet imádkozni. A szeretet ellentéte a gyûlölet. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy szeretet van-e bennünk vagy gyûlölet...
2. Az öröm
Mi az öröm? Miféle örömrõl van szó? Evilági örömrõl? Arról, hogy kaptunk egy iPhone-t vagy egy BMW-t? Az igazi öröm teljesen más. Van-e bennünk igazi öröm?...
Vannak lelkiségek, ahol divat mímelni az evangéliumi örömet?... Kell "hallelujázni", ha van kedved hozzá, ha nincs... Sõt! Van már "hallelujázó" felekezet is... Vídámak a vasárnapjaik, de nem tudjuk, hogy milyenek a hétköznapjaik... Az ilyeneknél meglehet, hogy ez érvényes: Örvendezzetek az örvedezõkkel és mindenki sírjon odahaza (v.ö. Róm 12:15)...
A valódi öröm oka és értelme nem evilági. Assziszi Szent Ferencet kitaszították a sárba, amikor koldult a szegényeknek. Ekkor azt mondta társának: „Na látod? Ez az igazi öröm!” Az igazi öröm a Szentlélek szívünkbe kiáradó szeretetének ujjongó szárnyalása. Az igazi öröm minden emberi értelmet meghaladó, madarat fogatni tudó, csodálatos bizsergés, amelyért az ember képes lenne áthajózni az óperenciás tengeren is túl, még az üveghegyen is túl... Az igazi öröm ragyog a komor világban, a Szentlélekkel eltelt ember szemében (Mt 6:22) és ábrázatán (Kiv 34:29-30).
(1 Tessz 5:16) Mindig örüljetek!
Az öröm ellentéte a búskomorság, a rosszkedvûség, a morcosság és a depresszió. Vizsgáljuk meg önmagunkat? Van-e bennünk igazi öröm? Ha nincs, akkor keressük azt a gyóntatószékben, az szentségekben, egy jó lelkigyakorlatban, egy jó krisztusi közösségben vagy a szív bensõ imájában...
3. A békesség
Ma egyfolytában téma a világbéke. Errõl tárgyalnak az ENSZ-ben, ezért imádkozik az Egyház, errõl folynak a diplomáciai tárgyalások. Pax Romana az evilági béke, amely egy fegyver által megszerzett és fenntartott béke. Az igazi béke nem ilyen. Krisztus békéje belülrõl jön, a szívünkbõl és azt nem kell erõvel, kívülrõl ránk kényszeríteni.
Az igazi békesség a Szentlélek által jön el a szívekbe:
Az apostolok azért tudtak békességet továbbadni, mert a Szentlélek kenete által a békesség bennük volt. Aki méltó volt arra, rászállott a békességük, ha pedig a ház népe nem volt méltó a békességre, akkor a békesség visszaszállott reájuk...
(Lk 10: 6) Ha békesség fia lakik ott, rászáll békességetek, ha nem, visszaszáll rátok.
Ez ma is így van. Ha a békesség fia vagy és egy megszentelt életû emberrel beszélgetsz, akkor a békessége azonnal rádszáll és betölt egyfajta bizsergõ, világ zaját kizáró, bensõséges jóérzéssel.
(Mt 5:9) Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.
4. A türelem
A türelem a szeretet, a békesség és az alázatosság kistestvére. Ha szeretjük embertársunkat, ha békesség van bennünk és ha alázatosok vagyunk, akkor eltûrjük a tökéletlenségeket és a gyarlóságokat. A veszekedések, viszálykodások leggyakoribb oka a türelmetlenség. Minden türelmetlenség oka az, hogy nem szeretjük eléggé embertársunkat, nincs bennünk békesség és embertársunknál jobbnak gondolva magunkat, kevélyekedünk.
(1 Kor 13:4) A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
( Róm 5:3-4) De nemcsak ezzel, hanem még szenvedéseinkkel is dicsekszünk, mert tudjuk, hogy a szenvedésből türelem fakad, a türelemből kipróbált erény, a kipróbált erényből reménység.
A türelem ellentéte az igedesség, a türelmetlenség és a követelõzés. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy van-e bennünk türelem. Meg tudjuk-e fékezni a hibákat észrevevõ tekintetünket, a rosszat gondoló észjárásunkat és az elmarasztaló megjegyzéseinket?...
5. A kedvesség
(Lk 2:52) Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.
A kedvesség a szeretet és a jóság kistestvére. Aki szeret és jóságos, az szivesen, jószóval és mosollyal az arcán szolgálja embertársait. Van aki cselekszi a jót, de morcosan teszi. Ugyanannyi erõvel lehetne kedves is, csak a magatartásán kellene változtatnia. Azt szokták mondani, hogy egy jó szó és egy mosoly nem kerül semmibe. Miért ne lehetnénk ugyanannyi erõvel kedvesek?...
A kedvesség ellentéte a durvaság, a morcosság és az illetlenség. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy kedvesek vagyunk-e az emberekhez? Tudunk-e egy jó szót szólni, egy kedves mosolyt ajándékozni embertársunknak?...
6. Jóság
Mi a jóság? Az a jóság, ha azt tesszük, amit az emberek jónak vélnek vagy jól esik nekik? Az a jóság, ha valakinek elnézzük, támogatjuk a bûnös magatartását? A jóság fogalmát már a Teremtés könyvébõl is megérthetjük. Minden, amit Isten teremt az jó, mivel egyedül Isten jó...
(Lk 18:19) Jézus ezt válaszolta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, egyedül csak az Isten.
Tehát a jóság, az a törekvés, magatartás, amely segít másokat az életre, segíti õket rátalálni Isten akaratára és igazságára. A jó azt jelenti, hogy életképes, tartós, mûködõképes. A jóság, az örök élet perspektívájában, tartósságára, helyes, müködõképes életre segít Isten felé, a szeretet által.
A jóság ellentéte a gonoszság. A gonoszság öl és Isten ellen fordít. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy van-e bennünk jóság? Tudunk-e jók lenni másokhoz és tudjuk-e segíteni õket az életben Isten felé?...
7. Hûség
A hûség egy ragaszkodó odatapadás a szeretett személyhez, eszméhez vagy szociális képzõdményhez. A hûség Istentõl van és egyedül csak Isten igazán hûséges.
(2 Tim 2:13) ...de ha hűtlenek leszünk, ő hű marad, mert önmagát meg nem tagadhatja.
(Lk 16:10) Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki a kicsiben hűtlen, az hűtlen a nagyban is.
(1Kor 4:2) Márpedig az intézőtől azt kívánják, hogy hűséges legyen.
Minden kapcsolat alapja a hûség. Az Istennel való kapcsolat alapja az Õhozzá való hûség. A házastárssal való kapcsolat alapja a házastársi hûség. A hazaszeretet alapja a hazához való hûség. A krisztuskövetés és Isten szolgálatának elõfeltétele, az Istenhez való hûség.
A hûtlen sáfár esetében láthatjuk a hûtlenség súlyos következményeit (Lk 16:2). Az Isten iránti hûtlenség a világias lelkületben és a bálványimádásban nyilvánul meg, ami lelki paráznaság és házasságtörés.
A hûtlen sáfár esetében láthatjuk a hûtlenség súlyos következményeit (Lk 16:2). Az Isten iránti hûtlenség a világias lelkületben és a bálványimádásban nyilvánul meg, ami lelki paráznaság és házasságtörés.
A hûség ellentéte a hûtlenség, a megcsalás, az elpártolás és az árulás. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy hûségesek vagyunk-e Istenhez, házastársunkhoz, barátainkhoz, közösségünkhöz, egyházunkhoz és hazánkhoz...
8. A szelídség
A szelídség az alázatosság kistestvére. A szelídséget, leginkább az állatokat szemlélve érthetjük meg. Szelíd a bárány és vad az oroszlán. A Sátán és a bûn miatt, Isten elvetette az erõset, a hatalmasat meg a vadat és felkarolta a gyengét, a kicsinyt meg a szelídet. Isten elvetette Egyiptom vad oroszlánját ( Sfinx-et), Básán bikáit (Zsolt 22:13), lesöpörte õket trónjukról és felmagasztalta a szelídeket meg a kicsinyeket, amint a Szûzanya énekelte a Magnificat-ban.
(Mt 5:5) Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Emlékezzünk arra, hogy miként súlytotta Isten Egyiptomot Mózes idejében. Jusson eszünkbe, hogy milyen sorsra jutottak a kannaneus törzsek Józsué idejében. De megfigyelhetjük az aztékok, a maják vagy az észak-amerikai indiánok sorsát is, akik pogány isteneiket követve, elvesztek a vadságuk miatt a történelem forgatagában.
A szelídség ellentéte a vadság és a kevélység. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy szelídek vagyunk-e életünkben, kapcsolatainkban vagy kevélyek és vadak. Csak a szelídek öröklik a földet...
9. Az önmegtartóztatás
Keresztelõ Szent János teveszõr ruhát viselt bõrövvel a derekán, sáska meg vadméz volt az eledele és az Úr Jézus nagynak nevezte õt:
Az Úr Jézusnak egy szál ruhája volt és nem volt ahová lehajtania a fejét:
Ha növekedni akarunk lélekben, akkor gyakorolnunk kell az önmegtartóztatást. Az ember három dolognak van kitéve: a test kivánsága, a szemek kivánsága és az élet kevélysége.
Az önmegtartóztatás ellentéte a dõzsölés, a falánkság, a pazarlás és a luxus. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy van-e bennünk önmegtartóztatás. Próbálunk-e valamilyen téren Krisztushoz hasonulni vagy a világot követjük?...
Még sok gyümölcse van a Szentléleknek, de azokat végigvenni, mind felsorolni, nagyon hosszú lenne. Szent Pál is csak ezeket tartotta fontosnak megemlíteni...
Ima: Uram Jézus, Tebenned bízok. Remélem, hogy védõûgyvédem leszel, nem pedig kemény bírám. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése