Az önvizsgálat nehéz dolog... Nehéz tükörbe nézni, nehéz szembenézni a valósággal, főleg lelkünk sivár állapotával. Egyszer azt mondta nekem egy gyengelelkű ismerősöm: „Az igazsággal ölni lehet!” Én ekkor nagyon elcsodálkoztam, mert úgy tudtam, hogy az igazság szabaddá tesz (Jn 8:32) és életet ad (Jn 14:6). Csak később értettem meg, hogy mit akart mondani. És valóban... A bűnös ember, aki rejtőzködik a "fügefa bokorban" Isten elől és a saját lelkiismerete elől, vagyis a valóság elől, annyira gyenge, hogy akár össze is roppanhat a valósággal való szembesülés súlya alatt...
(Ter 3:8) S amint meghallották az Úr Isten szavát, aki a kertben járkált az alkony hűvösén, az ember és a felesége elrejtőztek a kert fái közé az Úr Isten színe elől.
(Jn 8:32) ...megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.
(Jn 14:6) Jézus azt felelte neki: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam.
Lelki tükör
Az önvizsgálat általánosan használt vezérvonala a Tízparancsolat. Ez a klasszikus lelki tükör a szentgyónáshoz. De most nem egy ilyen lelki tükörbe szeretnék belenézni, hanem a Szentlélek gyümölcsei szerinti lelki tükörbe...
Önvizsgálat a Szentlélek gyümölcseinek lelki tükrében
1. A szeretet
A szeretet nagy parancsolata kettős parancsolat...
(Mt 22:37-40) Ő azt felelte neki: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló ehhez: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”.Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták.
a). Isten szeretete
Szeretjük-e Istent? Honnan tudhatjuk? Hogyan bizonyíthatjuk, hogy szeretjük Őt?...
Ha szeretjük az Úr Jézust, akkor szeretjük a mennyei Atyát is, Aki elküldte Őt a világba. Ha szeretjük az Atyát és a Fiút, akkor szeretjük Isten Lelkét is, Aki a Szentlélek, az Atyának és a Fiúnak Lelke. Tehát Isten szeretetének mértéke az Emberfia szeretete, a megtestesült Isten Fiának szeretete. Ha szeretjük az Úr Jézus Krisztust, akkor szeretjük a Szentháromságot is...
(Jn 12:45) És aki engem lát, azt látja, aki küldött engem.
(Jn 14: 9-10) Jézus erre ezt mondta: „Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát. Hogyan mondhatod te: Mutasd meg nekünk az Atyát? Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van?
De honnan tudjuk, hogy szeretjük az Úr Jézust? Onnan, hogy megtartjuk a parancsolatait...
(Jn 14:15) Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.
(Jn 14:21) Aki befogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom őt, és kijelentem neki magamat.”
(Jn 15:10) Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.
Most pedig vizsgáljuk meg magunkban Isten szeretetének jeleit:
- Engedelmeskedünk-e Isten parancsolatainak?
- Helyezünk-e valamiféle bálványt Isten és az Ő parancsolatai elé, mint pl. pénz, vagyon, munka, család, nemzet, okkult tanok, stb.?
- Hiszünk-e Isten országának evangéliumában?
- Éljük-e nap mint nap az Úr Jézus tanítását, amint a Hegyi beszédben elénk tárta?... (Mt 5-7)
b). A felebarát szeretete
Lehet, hogy azt gondoljuk magunkról, szeretjük Istent, de valójában nem így van... Az Isten iránti szeretetünk abban áll vagy bukik, hogy szeretjük-e a mellettünk levő embert...
(1Ján 3:15) Mindaz, aki gyűlöli testvérét, gyilkos. És jól tudjátok, hogy egy gyilkosnak sincs örök élete, amely megmaradna benne.
(1Ján 4:20-21) Ha valaki azt mondja: »Szeretem Istent«, és a testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Az a parancsunk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.
Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy szeretjük-e embertársunkat:
- Haragszunk-e valamelyik szomszédunkra határvita vagy birtokvita miatt?
- Haragszunk-e valamelyik munkatársunkra, főnökünkre igazságtalan magatartása miatt?
- Haragszunk-e papunkra, egyházi személyekre, bűneik, anyagiasságuk, igazságtalaságaik vagy pártoskodásaik miatt?
- Haragszunk-e bizonyos népcsoportokra, más nemzetiségű vagy fajú emberekre?
- Haragszunk-e családtagjainkra, házastársunkra, szüleinkre, gyermekeinkre vagy testvéreinkre?...
A harag, a sértődöttség, a lélek mélyén lévő keserű gyökér, amely a lelkünkben van (Ef 4:31, Zsid 12:15), mindaddig fogja gátolni Isten kegyelmét, amíg szívből meg nem bocsájtunk és el nem nyerjük lelkünk gyógyulását. A gyógyulás előfeltétele az erős elhatározás, hogy megbocsátunk. A gyógyulást majd Isten viszi végbe, lelki gondozás által, ima által és a Szentlélek gyógyító ereje által, az Úr Jézus Krisztus szent nevében...
(Ef 4:31) Legyen távol tőletek minden keserűség, harag, indulat, szóváltás, szitkozódás és minden egyéb rossz.
(Zsid 12:15) Ügyeljetek arra, hogy senki se hanyagolja el Isten kegyelmét, nehogy a keserűségnek valamilyen hajtása felnövekedve zavart okozzon, és így sokan megfertőződjenek.
c). Akadályok
- Egy közösségi tag iránti gyűlölet, sértődöttség blokkolja a kegyelmet és használhatatlanná tesz Isten országának építésére, az evangelizációra;
- Egy más nemzetnek, fajnak gyűlölete (pl. románok, szlovákok, cigányok, stb.) kicsinyessé, szűklátókörüvé, durvává és korlátolttá tesz (lelki vakság);
- A zsidók gyűlölete, az antiszemitizmus minden formája, megfoszt Isten áldásától és konoksághoz, makacssághoz, megkötözöttséghez vezet. Manapság az antiszemitizmus egyik formája a palesztinok mellett való minden áron tanúsított kiállás, mert valójában nem is annyira a palesztinok jogairól van itt szó, hanem arról, hogy az ellenségem ellensége az én barátom. Minden zsidógyűlölet gyökere - bármilyen köztes dolog is akarja igazolni - az, hogy az Úr Jézus Krisztus testben zsidónak született és Ő Izrael dicsősége (Lk 2:32)...
A nacionalizmus, a sovinizmus, a fajgyűlölet és az antiszemitizmus, igen súlyos bűnök, és lelki betegséget okoznak. Amikor ezek még csak a Facebook-on terjednek, akkor még kitörülheted, de amikor már a keresztény közösségben, vagy az oltártól hallod ezeket, akár viccesen, akár komolyan, akkor tudd, hogy nagy baj van. Az ilyenekért már csak imádkozni lehet. A szeretet ellentéte a gyűlölet. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy szeretet van-e bennünk vagy gyűlölet...
2. Az öröm
Mi az öröm? Milyen örömről van itt szó? Egy evilági örömről? Arról, hogy kaptunk egy iPhone-t vagy egy BMW-t? Nem... Az igazi öröm teljesen más. Van-e bennünk igazi lelki öröm?...
Vannak lelkiségek, ahol divat mímelni az evangéliumi örömet? "Hallelujázni" kell, ha van kedved hozzá, ha nincs. Sőt, van már "hallelujázó" felekezet is... Vídámak a vasárnapjaik, de nem tudjuk, hogy milyenek a hétköznapjaik. Az ilyeneknél, meglehet, hogy ez érvényes: Örvendezzetek az örvedezőkkel, és mindenki sírjon odahaza (v.ö. Róm 12:15)...
A valódi öröm oka és értelme nem evilági. Assziszi Szent Ferencet kitaszították a sárba, amikor koldult a szegényeknek. Ekkor azt mondta társának: „Na látod? Ez az igazi öröm!” Az igazi öröm a Szentlélek szívünkbe kiáradó szeretetének ujjongó szárnyalása: Az igazi öröm egy minden emberi értelmet meghaladó, madarat fogatni tudó, csodálatos bizsergés, amelyért az ember képes lenne áthajózni az óperenciás tengeren is túl és még az üveghegyen is túl...
Az igazi öröm csak úgy ragyog ebben a komor világban, a Szentlélekkel eltelt ember szívében, szemében (Mt 6:22) és ábrázatán (Kiv 34:29-30). Nekünk pedig az a dolgunk, hogy mindig örüljünk (Fil 4:4, 1Tessz 5:16)...
(Kiv 34:29-30) Azután lejött Mózes a Sínai-hegyről. A bizonyság két táblája Mózes kezében volt, amikor lejött a hegyről. Azt azonban nem tudta Mózes, hogy arcának a bőre sugárzó lett, amikor Istennel beszélt. Amikor Áron és Izráel fiai meglátták, hogy sugárzik Mózes arcának a bőre, féltek közel menni hozzá.
(Mt 6:22) A test lámpása a szem. Ezért ha a szemed tiszta, az egész tested világos lesz.
(1Tessz 5:16) Mindig örüljetek!
Az öröm ellentéte a búskomorság, a rosszkedvüség, a morcosság és a depresszió. Vizsgáljuk meg önmagunkat? Van-e bennünk igazi lelki öröm? Ha nincs, akkor keressük azt a gyóntatószékben, az szentségekben, egy jó lelkigyakorlatban, egy jó krisztusi közösségben és a szív benső imájában...
3. A békesség
Ma egyfolytában téma a világbéke... Erről tárgyalnak az ENSZ-ben, ezért imádkozik az Egyház és erről folynak a diplomáciai tárgyalások. Pax Romana az evilági béke, amely egy fegyver által megszerzett és fenntartott béke. Az igazi béke azonban nem ilyen. Krisztus békéje belülről jön, a szívünkből, és azt nem kell erővel, kívülről ránk kényszeríteni.
(Mt 11:29) Vegyétek magatokra igámat és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s így nyugalmat találtok lelketeknek.
Az apostolok azért tudták a békességet továbbadni, mert a Szentlélek kenete által bennük volt a békesség. Ha méltó volt a ház népe, akkor rászállott a békességük, ha pedig nem voltak méltók a békességre, akkor a békességük visszaszállt rájuk...
(Lk 10:6) Ha békesség fia lakik ott, rászáll békességetek, ha nem, visszaszáll rátok.
Ez ma is így van... Ha a békesség fia vagy és egy megszentelt életű emberrel beszélgetsz, akkor a békessége azonnal rádszáll, és betölt egyfajta bizsergő, világ zaját kizáró, bensőséges, jó érzés...
(Mt 5:9) Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.
4. A türelem
A türelem a szeretet, a békesség és az alázatosság kistestvére. Ha szeretjük embertársunkat, ha békesség van bennünk és alázatosok vagyunk, akkor eltűrjük a tökéletlenségeket és a gyarlóságokat. A veszekedések, viszálykodások leggyakoribb oka a türelmetlenség. Minden türelmetlenség oka pedig az, hogy nem szeretjük eléggé embertársunkat, nincs bennünk békesség és embertársunknál jobbnak gondolva magunkat, kevélyekedünk...
(Róm 5:3-4) De nemcsak ezzel, hanem még szenvedéseinkkel is dicsekszünk, mert tudjuk, hogy a szenvedésből türelem fakad, a türelemből kipróbált erény, a kipróbált erényből reménység.
(1Kor 13:4) A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
A türelem ellentéte az igedesség, a türelmetlenség, az indulatosság és a követelőzés. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy van-e bennünk türelem. Meg tudjuk-e fékezni a hibákat észrevevő tekintetünket, a rosszat gondoló észjárásunkat és az elmarasztaló megjegyzéseinket?...
5. A kedvesség
A kedvesség a szeretet és a jóság kistestvére. Aki szeret és jóságos, az szivesen, jószóval és mosollyal az arcán szolgálja embertársait. Van aki cselekszi a jót, de morcosan teszi. Ugyanannyi erővel lehetne kedves is, csak a magatartásán kellene változtatnia. Azt szokták mondani, hogy egy jó szó és egy mosoly nem kerül semmibe. Miért ne lehetnénk ugyanannyi erővel kedvesek?...
(Lk 2:52) Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.
A kedvesség ellentéte a durvaság, a morcosság és az illetlenség. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy kedvesek vagyunk-e az emberekhez? Tudunk-e egy jó szót szólni, egy kedves mosolyt ajándékozni embertársunknak?...
6. Jóság
Mi a jóság? Az a jóság, ha mindig azt tesszük, amit az emberek jónak vélnek, vagy jól esik nekik? Az a jóság, ha valakinek mindig elnézzük, támogatjuk a bűnös magatartását?
A jóság fogalmát már a Teremtés könyvéből megérthetjük... Minden, amit Isten teremtett jó, mivel, hogy csak egyedül Isten jó...
(Lk 18:19) Jézus ezt válaszolta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, egyedül csak az Isten.
Tehát a jóság az a törekvés, az a magatartás, amely másokat életre segít, hogy rátaláljanak Isten akaratára és igazságára. A jó azt jelenti, hogy életképes, tartós, müködőképes. A jóság, az örök élet perspektívájából, tartósságára, helyes és müködőképes életre segíti az embert Isten felé, a szeretet által.
A jóság ellentéte a gonoszság. A gonoszság öl és Isten ellen fordít. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy van-e bennünk jóság? Tudunk-e jók lenni másokhoz, és tudjuk-e segíteni őket az életben Isten felé?...
7. Hűség
A hűség egy ragaszkodó odatapadás a szeretett személyhez, eszméhez vagy szociális képződményhez. Az igazi hűség Istentől való, és egyedül csak Isten igazán hűséges...
(Lk 16:10) Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki a kicsiben hűtlen, az hűtlen a nagyban is.
(1Kor 4:2) Márpedig az intézőtől azt kívánják, hogy hűséges legyen.
Minden igazi kapcsolat alapja a hűség. Az Istennel való kapcsolat alapja az Őhozzá való hűség. A házastárssal való kapcsolat alapja a házastársi hűség. A hazaszeretet alapja a hazához való hűség. A krisztuskövetés és Isten szolgálatának előfeltétele, az Istenhez való hűség...
A hűtlen sáfár esetében láthatjuk a hűtlenség súlyos következményeit (Lk 16:2). Az Isten iránti hűtlenség a világias lelkületben és a bálványimádásban nyilvánul meg, ami lelki paráznaság és Istennel való házasságtörés...
A hűtlen sáfár esetében láthatjuk a hűtlenség súlyos következményeit (Lk 16:2). Az Isten iránti hűtlenség a világias lelkületben és a bálványimádásban nyilvánul meg, ami lelki paráznaság és Istennel való házasságtörés...
(Lk 16:2) Magához hívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok felőled? Adj számot vagyonomról, mert nem maradhatsz tovább intéző.
A hűség ellentéte a hűtlenség, a megcsalás, az elpártolás és az árulás. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy hűségesek vagyunk-e Istenhez, házastársunkhoz, barátainkhoz, közösségünkhöz, egyházunkhoz és hazánkhoz...
8. A szelídség
A szelídség az alázatosság kistestvére. A szelídséget, leginkább az állatokat szemlélve érthetjük meg. Szelíd a bárány és vad az oroszlán. A Sátán lázadása miatt és az eredeti bűn miatt, Isten elvetette az erőset, a hatalmasat meg a vadat, és felkarolta a gyengét, a kicsinyekett meg a szelídeket. Isten elvetette Egyiptom és Asszíria vad oroszlánjait (pl. a Sfinx), az Ápisz bikákat meg Básán bikáit (Zsolt 22:13; 22), lesöpörte őket trónjukról, és felmagasztalta a szelídeket meg a kicsinyeket, amint a Szűzanya megénekelte a Magnificatban...
(Zsolt 22:13) Körülvett engem sok tulok, Básán bikái körülfogtak engem.
(Zsolt 22:22) Szabadíts meg az oroszlán szájából és a bivalyok szarvai közül engem, nyomorultat!
(Mt 5:5) Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Emlékezzünk arra, hogy miként súlytotta Isten Egyiptomot Mózes idejében. Jusson eszünkbe, hogy milyen sorsra jutottak a kánaáni törzsek Józsué idejében. De megfigyelhetjük az aztékok, a maják vagy az észak-amerikai indiánok sorsát, akik pogány isteneiket követve, elvesztek vadságuk miatt a történelem forgatagában...
A szelídség ellentéte a vadság és a kevélység. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy szelídek vagyunk-e életünkben, kapcsolatainkban, vagy kevélyek és vadak. Csak a szelídek öröklik a földet.
9. Az önmegtartóztatás
Keresztelő Szent János teveszőr ruhát viselt bőrövvel a derekán, sáska és vadméz volt az eledele, és az Úr Jézus nagynak nevezte őt...
Az Úr Jézusnak csak egy szál ruhája volt, és nem volt ahová lehajtania a fejét...
Ha növekedni akarunk lélekben, akkor gyakorolnunk kell az önmegtartóztatást. Az ember három dolognak van kitéve az életben: a test kivánsága, a szemek kivánsága és az élet kevélysége...
Az önmegtartóztatás ellentéte a dőzsölés, a falánkság, a pazarlás és a luxus. Vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy van-e bennünk önmegtartóztatás. Próbálunk-e valamilyen téren Krisztushoz hasonulni, vagy a világot követjük?...
Még sok más gyümölcse is van a Szentléleknek, de azokat végigvenni és mind felsorolni nagyon hosszú lenne. Szent Pál is csak ezeket tartotta fontosnak megemlíteni...
Jézusom, bízom Benned! Remélem, hogy védőügyvédem leszel, nem pedig kemény bírám. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése