2016. január 11., hétfő

Jézus engedelmessége

(Fil 2:5-8) Ugyanaz az érzés legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban volt. Ő, isteni mivoltában nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak, amihez föltétlenül ragaszkodjék, inkább szolgai alakot öltve kifosztotta önmagát és hasonló lett az emberekhez: külsejét tekintve olyan volt, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmes lett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.

Az engedelmesség akarat kérdése és ha akarat kérdése, akkor döntés kérdése is. A döntés az ember szívébõl jön, ahol a személy legbensõbb központja van. A személy döntését három dolog határozza meg: az értelem, az érzelem és az akarat.  A dolgokat elõbb felfogjuk értelmileg, majd ha megértjük, akkor megkedveljük érzelmileg és ha megkedveltük, akkor döntünk is mellettük akaratilag. Ha az érzelmek veszik át a vezető szerepet, akkor az ember a szenvedélyek rabjává válik...

Jézus Szent Szívében, egy személyben, két külön természet és akarat van: az isteni és az emberi. Emberi természete és akarata, egésszen hordozza, illetve aláveti magát az isteni természetnek és akaratnak. Tehát ha Jézus engedelmességéről elmélkedünk, akkor az Õ isteni természete és emberi természete szerint kell ezt tegyük...

Az engedelmesség általában abban áll, hogy alávetjük akaratunkat egy másik, felettes akaratnak. Nem azt tesszük, amit mi akarunk, hanem azt, amit másvalaki akar. A mi akaratunk belesímúl a másik, felettes személy akaratába... Tehát az engedelmesség valójában alázat és gyermeki lekület. Könnyû engedelmesnek lenni, amikor megvan hozzá az értelmi és az érzelmi hozzájárulás. Az engedelmesség akkor nehéz, amikor olyansminek kell alávetnünk akaratunkat, amit nem is értünk és nem is szeretünk...

Az örök Ige engedelmessége a megtestesülés elõtt

Az örök Ige, a második isteni személy, öröktõl fogva aláveti magát a mennyei Atyának:

(Zsid 10:5-7) Ezért mondja, amikor a világba lép: „Nem kell neked a véres és az ételáldozat, de embertestet alkottál nekem, engesztelés sem kedves, s égő áldozat. Így szóltam hát: itt jövök, Istenem,  hogy akaratodat megtegyem, amint a könyvtekercsben írva van.”

Tehát a második isteni személy, öröktõl fogva, már a megtestesülés elõtt is engedelmeskedett a mennyei Atyának. A Szentháromság örök harmóniában és boldogságban létezik... Az Atya mindent átad a Fiúnak és a Fiú engedelmesen, mindent visszaad az Atyának, a Szentlélek által...

Jézus engedelmessége az Õ emberi természete szerint

1. Jézus engedelmeskedett a szüleinek

Olvashatjuk a Lukács evangéliumában, hogy Jézus, 12 éves korában, engedelmesen hazament a szüleivel Názáretbe. Ott növekedett testben és bölcsességben, korban és kedvességben az emberek előtt, élve az Õ rejtett életét, mindaddig, amíg színre nem lépett a Jordán folyónál...

(Lk 2:51-52) Akkor hazatért velük. Elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja megőrizte szívében mindezeket a szavakat. Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt.

2. Jézus engedelmeskedett  a törvénynek, az írástudóknak és a papoknak

Az Úr Jézus a Szent Családba született bele, József házába, aki Mózes törvényei szerint élt. Egész rejtett élete alatt, tökéletes engedelmességgel tartotta meg a törvényt. Sõt, színrelépése után is azt tanította, hogy nem azért jött, hogy eltörölje a törvényt, hanem azért, hogy beteljesítse...

(Mt 5:17-20) Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy beteljesítsem. Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy i betű vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában. Mert mondom nektek: ha a ti igazvoltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába.

(Mt 23:1-3) Akkor szóla Jézus a sokaságnak és az ő tanítványainak, Mondván: Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek.
(Lk 5:14)  És ő megparancsolá néki, hogy azt senkinek se mondja el; hanem eredj el, úgymond, mutasd meg magad a papnak, és vígy áldozatot a te megtisztulásodért, a mint Mózes parancsolta, bizonyságul ő nékik.

3. Jézus engedelmeskedett a mennyei Atyának

Az Úr Jézus, a mennyei Atya akarata szerint, elfogadta küldetését, szolgálta a hitetlen és romlott nemzedéket, amíg végül a kereszthalálra nem ment értünk...

(Mt 17:17) Jézus így szólt: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom? Meddig tűrjelek titeket? Hozzátok ide!”

(Jn 6:37-39) Mindenki, akit nekem ad az Atya, hozzám jön, és aki hozzám jön, nem utasítom el, mert nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Annak, aki küldött engem, az az akarata, hogy el ne veszítsek semmit abból, amit nekem adott, hanem föltámasszam azt az utolsó napon.



 

A feltámad és megdicsõült Jézus engedelmessége
 
A megdicsõült Úr Jézus mindenkor engedelmeskedik a mennyei Atyának. Ez az engedelmesség akkor teljesedik majd be, amikor már mindent lába alá vetett és akkor majd önmagát is aláveti a mennyei Atyának...

(1 Kor 15: 25-28) Mert addig kell neki uralkodnia, amíg ellenségeit mind a lába alá nem veti. Mint utolsó ellenséget, a halált semmisíti meg, mert mindent lába alá vetett. Amikor azonban ezt mondja: »Minden alá van vetve«, kétségtelenül kivétel az, aki mindent alávetett neki. Mikor pedig minden alá lesz vetve neki, akkor a Fiú maga is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki, hogy Isten legyen minden mindenben.

Az engedelmesség gyümölcsei

Az engedelmesség csakis akkor igazi, ha önként vállalják, értelemes és szeretetbõl fakadó. Ha nem ilyen, akkor az csak kényszer... Az engedelmesség elsõsorban gyógyír a kevélység ellen, ami a főbűnök legrosszabbikja, másodsorban pedig isteni eledel...

(Jn 4:34) Jézus megmagyarázta nekik: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát tegyem, aki engem küldött, és hogy elvégezzem művét.

Az igazi engedelmesség eltölti a lelket mennyei örömökkel és szent lelkesedéssel. Az igazi, értelmes és szerelmes engedelmesség, kulcsa a kegyelem kiapadhatatlan forrásának. Olyan, mint amikor egy bõséges lakomán eltelünk mindenféle jó étellel, kövér falatokkal és édességgel. Ezért mondja az Úr Jézus, hogy az Ő igája édes...

(Mt 11:30) Az én igám édes,  az én terhem könnyű.”

Ima: Uram Jézus! Bocsásd meg kevélységem és engedetlenségem, mert azok a rossz természetem miatt vannak. Add segítő kegyelmed, hogy megnyíljon a szívem az értelmes, szerelmes és szent engedelmességre. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése