Jézus életereje

(Jn 4:13-14) Jézus azt mondta neki feleletül: „Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.”

Minden embernek legértékesebb az õ saját élete. Van aki azt kérdezi, hogy mi haszna van abból, ha hisz Jézus Krisztusban? Mitõl lesz jobb neki ha hisz és ha vallásos? Az ilyenek gyakran csak akkor tudják meg erre a választ, amikor betegek lesznek... Akkor hamar elkezdenek hinni, imádkozni és mindent megtesznek a gyógyulásuk érdekében...

A betegség egyfajta kisebb, részleges halál, de lehet maga a testi halál elõszobája is... De nemcsak testi betegség van, hanem lelki is és nemcsak testi halál van, hanem lelki is... A lélek ami fontos, a test nem használ semmit...

(Jn 6:62) A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Hozzátok intézett szavaim lélek és élet...

Tehát Jézus életerejét úgy a testi, mint a lelki szemponból végig kell gondolni...

1. Jézus életereje a profétikus szimbólumokban

Tudjuk, hogy víz nélkül nincsen élet. Ezért keresik az ateisták mindenhol vizet a világûrben, a Holdon meg a Marson, hogy bebizonyítsák, hogy az élõ világot nem Isten teremtette. Mivel a víz az élet feltétele és szimbóluma, ezért a kegyelem és az örök élet, a szentírásban, vízzel van szemléltetve...

a). Ezekiel próféta látja, amint víz fakad a templom küszöbe alól és az tovahaladva egyre nagyobb folyó lesz. Amerre csak folyik ez a víz, minden életre kel...

(Ez 47:1-12) Azután visszavitt engem a templom bejáratához. Ott víz fakadt a templom küszöbe alól kelet felől, mert a templom keletre néz. A víz a templom déli oldala mellől, az oltártól délre folyt tovább. Azután kivitt engem az északi kapun át, és körülvitt kívül a keletre néző külső kapuhoz. A víz ott folydogált a kapu déli oldalánál. Azután kelet felé ment mérőzsinórral a kezében, lemért ezer könyököt, és átvezetett a vízen: a víz bokáig ért. Ismét lemért ezret, és átvezetett a vízen: a víz térdig ért. Újra lemért ezret, és átvezetett: a víz derékig ért. Amikor újabb ezret mért, már nem tudtam átkelni a patakon, mert annyira mély volt a víz, hogy úszni kellett volna benne: a patakon nem lehetett átgázolni. Akkor ezt kérdezte tőlem: Láttad-e, emberfia? Majd visszavezetett engem a patak partján. Ahogy visszafelé mentem, láttam, hogy a patak partján innen is, túl is igen sok fa van. Ezt mondta nekem: Ez a víz a keleti vidék felé tart, az Arábá-völgyben folyik tovább, és a tengerbe ömlik, a sóssá vált tengerbe, és meggyógyul tőle a víz. Élni fog benne mindenféle élőlény, csak úgy nyüzsögnek majd, és ahová csak eljut a patak, igen sok hal lesz. Eljut oda ez a víz, és meggyógyul. Élni fog benne minden, ahová csak eljut a patak. Halászok állnak majd ott, és Én-Gedítől Én-Eglajimig hálók szárítóhelye lesz. Olyan sok hal lesz benne és annyiféle, mint a Nagy-tengerben. De a posványai és a mocsarai nem gyógyulnak meg, hogy sót adhassanak. A patak partján innen is, túl is mindenféle gyümölcsfa nő majd. Levelük nem hervad el, gyümölcsük nem fogy el: havonként új terem, mert a szentélyből folyik oda a víz. Gyümölcsük eledelül szolgál, levelük pedig orvosságul.

Fontos megérteni a szimbólumokat: a templom maga az Úr Jézus. Õ mondta, hogy romboljátok le ezt a templomot és én harmadnapra felépítem. Ekkor Õ a saját testére gondolt. A küszöb alól kifolyó víz pedig az Õ szent oldalsebét vetíti elõre, ahonnan víz és vér folyt ki, János apostol tanusága szerint. Az Úr Jézus szent teste az Õsszentség, ahonnan a világba áramlik a kegyelem kiapadhatatlan forrása... 

(Jn 2:19-22) Jézus így felelt nekik: Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem. Ezt mondták rá a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted? Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor azután feltámadt a halálból, visszaemlékeztek tanítványai arra, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak és a beszédnek, amelyet Jézus mondott.

(Jn 19:33-34) Mikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték meg lábszárát, hanem egyik katona lándzsával megnyitotta oldalát, melyből nyomban vér és víz folyt ki. 

b). A szamariai asszony esetében is, a kút meg a benne levõ víz, Jézus életerejét szombolizálja...

(Jn 4:7-14) Egy szamáriai asszony odament vizet meríteni. Jézus megszólította: „Adj innom!” Tanítványai ugyanis bementek a városba, hogy élelmet szerezzenek.A szamáriai asszony így válaszolt: „Hogyan? Zsidó létedre tőlem, szamáriai asszonytól kérsz inni?” [A zsidók ugyanis nem érintkeztek a szamáriaiakkal.]  Jézus ezt felelte neki: „Ha ismernéd Isten ajándékát, s azt, aki azt mondja neked: Adj innom, inkább te kértél volna tőle, s ő élő vizet adott volna neked.” „Uram – mondta erre az asszony –, hiszen vödröd sincs, a kút pedig mély. Honnan vehetnél hát élő vizet? Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki ezt a kutat adta nekünk, s maga is ebből ivott a fiaival és állataival együtt?” Jézus azt mondta neki feleletül: „Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.”

Itt a kút szimbolizálja az Úr Jézust, aki az „Élõ víz hordozója”. A víz pedig az örök életet szimbolizálja, vagyis az üdvösségre vezetõ kegyelmet... Fontos itt megjegyezni, hogy már József története is errõl szólt a Teremtés könyvében. Tudjuk, hogy Józsefet a testvérei meg akarták ölni irigységbõl, de végül egy kiszáradt kútba vetették. Onnan húzták ki aztán Józsefet és adták el rabszolgának. A kiszáradt kútból emelkedett ki József, aki az Úr Jézus elõképe lett. Az Úr Jézus az élõ víz forrása és a kútból kihúzott József, a Fáráó felügyelõje lévén, az élet forrása lett, mert õ osztotta a gabonát az éhezõ népnek (Ter 37:12-28; 41:37-57)...

2. Jézus életereje az Õ szolgáiban

Tudjuk, hogy a világ teremtésétõl fogva minden az Õbenne áll fenn és Õbenne lakózik az egész teljesség (Kol 1:16-19).

a). Elizeus próféta is az Úr Jézus életerejével támasztotta fel a halottakat. Sõt, még az élettelen csontjai, meg a botja is rendelkeztek Jézus életerejével...

(2 Kir 13:21) Egyszer, amikor éppen temettek egy embert, az emberek hirtelenül megpillantották a portyázó csapatot. Az embert bedobták Elizeus sírjába és elmentek. Mihelyt az ember hozzáért Elizeus csontjaihoz, életre kelt és talpra állt.

(2 Kir 4:29) Akkor Elizeus így szólt Géhazihoz: Övezd fel derekadat, vedd kezedbe a botomat, és menj el! Ha valakivel találkozol, ne köszönj neki, és ha valaki neked köszön, ne válaszolj! Tedd a botomat a fiú arcára!

b). Az angyalok is, akik leszálltak a fürdõmedencére, Jézus életerejét adták tovább a betegek gyógyulására...

(Jn 5:4) Mert az Úr angyala időnként leszállt a medencére, és felkavarta a vizet: aki elsőnek lépett bele a víz felkavarása után, egészséges lett, bármilyen betegségben is szenvedett.

c). És végül, az apostolok is, meg a 72 tanitvány is, Jézus életerejével gyógyították a betegeket és támasztották fel a halottakat, amikor Isten országának örömhírét vitték el az embereknek...

(Mt 10:1) Összehívta tizenkét tanítványát, s hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak minden betegséget, minden gyengeséget. 

(Mt 10:8) Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen adjátok!

3. Jézus életereje az Õ beszédében

Az Úr Jézus maga mondta, hogy az Ő beszéde Lélek és élet...

(Jn 6:62) A Lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet.

Õ valóságos Isten, ezért szavai teremtõ szavak. Az Õ parancsára lecsendesedett a tenger, megnyíltak a fülek és látni kezdtek a szemek...

(Mk 7:34) Azután az égre tekintve felsóhajtott, és így szólt hozzá: – Effata – azaz: „nyílj meg!”

(Lk 18:42) Jézus ezt mondta neki: Láss! A hited megtartott.

4. Jézus életereje az Õ testében

Az Úr Jézus teste az életerõ abszolut forrása és hordozója. Amikor az Úr Jézus tudtán kívül, a vérfolyásos asszony hittel érintette meg Őt hátulról, akkor erõ áradt ki belõle és az asszony azonnal meggyógyult...

(Mk 5:25-34) Volt ott egy asszony, aki már tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, és sokat kiállt az orvosoktól, mindenét rájuk költötte, de semmi javulás nem mutatkozott, inkább romlott az állapota. Hallott Jézusról, azért átfurakodott a tömegen, és hátulról megérintette a ruháját. Így gondolkodott magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Rögtön meg is szűnt a vérfolyása, érezte testében, hogy meggyógyult. Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle. A tömeghez fordult: „Ki érintette meg a ruhámat?” Tanítványai ezt válaszolták: „Látod, hogy tolong körülötted a tömeg, mégis kérdezed: Ki érintett meg?” De ő körülnézett, hogy lássa, ki volt az. Az asszony félve, remegve – mert hisz tudta, hogy mi történt vele – előlépett, leborult előtte, és őszintén bevallott mindent. Ő megnyugtatta: „Leányom, hited meggyógyított. Menj békével, és maradj egészséges!”

5. Jézus életereje a szentségekben

a). A keresztségben részesülünk Jézus életerejébõl, mert beleoltatunk a szõlõtõbe (Jn 15:1), Jézus Krisztusba, és így visszacsatoltatunk a Szentháromság isteni életébe;

b). A bérmálásban részesülünk Jézus életerejébõl, hogy az örök élet igéjét és Isten országának örömhírét továbbadhassuk másoknak;

c). Az egyázirendben részesülünk Jézus életerejébõl, hogy a pap kezei által megtörténjék a konszekráció és így, az Úr Jézus, az embereknek adhassa magát eledelül, mert az Õ teste az Élet kenyere;

d). A szentgyónásban részesülünk Jézus életerejébõl, mert Jézus Vére által újra életre kelünk a halálos bûnbõl, ami egy második ugródeszka az üdvösségre;

e). A betegek kenetében részesülünk Jézus életerejébõl, mint a vérfolyásos asszony vagy a gyógyulásunkra, vagy a bûnhõdésünk elengedésére, vagy a lélekben való megerõsödésünkre;

f). A házasság szentségében részesülünk Jézus életerejébõl, hogy szent családként élhessünk és gyermekeink szentek legyenek (1Kor 7:14);

g). Az Oltáriszentségen részesülünk Jézus életerejébõl a maga teljességében, mert Õ az Élet kenyere, csúcsa és forrása életünknek.

Az Úr Jézus maga az ÉLET. Ezért Jézus életerejérõl nem lehet kimerítõen írni, hiszen nincs annyi könyv a világon amelyben az elférne...

Ima: Uram Jézus! Imádlak, áldalak, magasztallak és dicsõítlek. Ki olyan, mint Te? Te vagy minden gyönyörüség forrása. Áldott légy mindörökkön-örökké. Ámen.