Ez a tanuságtétel arról szól, hogy miként találtam rá a Szûzanyára. Eleinte idegenkedtem a Szûzanyától és a máriás imáktól. Nem tudtam, hogy hová tegyem a máriás imákat, nehogy Isten imádata elé tegyem azokat és nehogy megbántsam az Úr Jézust. Tudtam, hogy jók a máriás imák, de nem értettem hogy van ez. Kértem imában az Úrtól, hogy oldja fel bennem ezt a feszültséget. Ekkor valaki azt tanácsolta nekem, hogy olvassam el a dogmatikából a mariólógiát. Elolvastam és egybõl megszûntek a kételyeim...
Elhívásunk és küldetésünk
Mindnyájunknak, minden krisztuskövetõnek, elhívásunk és küldetésünk van az apostolkodásra és az evangelizációra. Így a világi híveknek is. (lásd. a II. Vatikáni Zsinat, APOSTOLICAM ACTUOSITATEM kezdetû dekrétuma a Világiak apostolkodásáról ). A lelkesedés megvan, de van-e hozzá megalapozottság és felkészültség? Manapság már a világiaknak is van lehetõségük a képzésre, az önképzésre, tõbbféle módon, mint például: teológia kurzusok, vezetõképzõ iskolák, szemináriumok, lelkigyakorlatok, a szentírás tanulmányozása, stb. A felsoroltak jó elméleti felkészülésre adnak lehetõséget azoknak, akik átadják életüket az Úrnak és az evangelizációs munkában akarnak szolgálni, de fennáll két veszély:
a). Az elméleti síkon való megmaradás és gyakorlati életszentség elhanyagolása;
b). Az eltévelyedés a szellemi sötétségben, a helyes tanítástól és az igaz hittõl.
a). A gyakorlati életszentség
A szóbeli evangelizációt meg kell elõznie a gyakorlati életszentségnek. Amit hirdetünk, azt elõbb meg is kell élnünk...
(Mt 5:58) Ti tehát legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes.
(Lev 19:2) Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok!
Ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogy szavainkkal az Úrnak szolgálunk, de életünkkel nem teljesítjük be az Õ igazságát:
(Mt 5:20) “ Mert mondom nektek: ha a ti igazságotok nem múlja felül az irástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába.”
b). Az eltévelyedés
Az utolsó idõk szellemi sötétségét éljük. Az Úr Jézus elmondta apostolainak, hogy melyek az utolsó idõk jelei. Ahogyan a természet jelzi az õsz eljövetelét, úgy az utolsó idõk jelei is hirdetik az Úr Jézus második eljövetelét. Szent Pál gyakran ír az útolsó idõkrõl, az utolsó idõk embereirõl...
(1Tim 4:1) A Lélek világosan állítja, hogy a végsõ idõkben némelyek elpártolnak a hittõl, megtévesztõ szellemekre és sátáni tanításra hallgatnak.
(2 Tim 3:1-5) Tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idõk következnek. Az emberek önzõk, kapzsik, elbizakodottak, kevélyek, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, istentelenek, szeretetlenek, összeférhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, lelketlenek, árulók, vakmerõk és felfuvalkodottak lesznek. Inkább az élvezetet keresik, mint az Istent; a jámborságnak a látszatát még megtartják, de a lényeget megtagadják. Kerüld az ilyen embereket.
A Szûzanya minden jelenésekor (Lourdes, Fatima, Megjugorje, Szõkefalva, Gobbi atya, azaz a Máriás Papi Mozgalom, stb.) a magánkinyilatkoztatások által, figyelmeztet a végsõ idõk szellemi sötétségével kapcsolatosan. Felhívja a figyelmünket arra a szellemi harcra, amellyel a Sátán el akarja szakítani Istentõl az egyházat és a világot...
Látva az életszentség szûk ösvényét és a nehéz idõket, amelyekben ma élünk, amikor az önzés, a nagyravágyás, a felfuvalkodottség, a paráznaság, a bálványimádás, a hitehagyás, a szentségtörések elárasztották a világot, egy józan és bölcs ember belátja, hogy szüksége van lelki vezetésre. Szükségünk van arra, hogy meghalljuk a Szentlélek sugallatát, hogy megérthessük Krisztus tanítását. Különben képtelenek vagyunk megcselekedni a mennyei Atya akaratát és eltévelyedjünk a szellemi sötétségben...
A lelki vezetés
Lelki vezetést kaphatunk:
- egy lelki atyától, egy tapasztaltabb testvértõl, lelki beszélgetések által;
- a szentek tanításai által;
- az õranyalunk sugallatai által;
- a Szûzanya különleges müködése által és a hiteles látnokoknak átadott figyelmeztetések által.
Mindezek közül a legmegbízhatóbb a Boldogságos Szûzanya különleges vezetése. Õ a Krisztusban megigazultak mintaképe és Vezércsillaga, aki fényességével beragyogja és megvilágítja ebben a szellemi sötétségben az elõttünk álló utat.
A Szûzanya szerepe az Egyházban:
- õ valóságosan Isten Anyja;
(Jn 19:26-27) Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: "Asszony, nézd, a fiad!" Aztán a tanítványhoz fordult: "Nézd, az anyád!" Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.
A Szûzanya lelki anyja azoknak a keresztényeknek is, akik nem fogadják õt el, akik nem is gondolnak rá és nem tisztelik õt. Egy jó édesanya éppen úgy szereti a vak gyermekét is, mint az egészségeset, vagy talán még jobban... Egyik lelkiség sem gondolhatja magáénak a Szûzanyát. A Szûzanya minden lelkiségé és ezért mindenkinek szeretnie és tisztelnie kell õt...
A Szûzanya szerepe az Egyházban
A Szûzanya szerepe hasonlatos egy édesanya szerepéhez:
- megszûlni gyermekét (elvezetni a hitre: tegyétek meg mindent, amit mond... Jn 2:5);
- felnevelni gyermekét (táplálja lelki tejjel gyermekeit);
- óvni és a felnõtt lelki életre vezetni gyermekét.
A Szûzanya a mi példaképünk az Egyházban, aki felmutatja és felajánlja nekünk gyümölcseit:
(Sir 24:24-31 )“ Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek, és a szent reménynek. Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és az erény minden reménye. Jöjjetek hozzám mind, akik kivántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel, mert lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom jobb a lépesméznél! Emlékezetem él minden idõk nemzedékeiben. Akik engem esznek, még inkább éheznek, akik engem isznak, még inkább szomjaznak, aki rám hallgat, meg nem szégyenül, s akik értem fáradnak nem esnek bünbe. Akik fényt deritenek rám örök életet nyernek.”...
Az Úr Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet (Jn 14:6). Õ valóságos Isten és valóságos ember. Az Õ emberi teste, emberi természete, hordozta isteni természetét. Az Õ embersége által istenesedik meg a mi életünk, részesülünk istenségéből. Ezért nincs más közvetítõ Isten és ember között, csakis Jézus Krisztus. A Szûzanya nem közvetítõ, hanem fõ közbenjáró és õt nem imádják a katolikusok, ahogyan a protensánsok állítják, hanem tisztelik (hüperdulia).
(Jn 14:6) Jézus így válaszolt: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.
(1Tim 2:5-6) Hiszen egy az Isten, egy a közvetítõ is Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta magát mindenkiért és tanúságtételül a meghatározott idõben.
Az Úr Jézus az Õsszentség, Õ minden szentség és kegyelem abszolut forrása (Jn 1:16). A Szûzanya annyira kegyelemmel teljes és annyira fő közbenjáró, amennyire részesült a kegyelem teljességébõl, az Õsszentségbõl, Aki az õ Szent Fia, Jézus Krisztus. És ez a részesedés a legteljesebb és legmagasztosabb. Ezzel azt hiszem megnyugodhat mindenki, aki attól fél, hogy a Szûzanyát imádnánk, vagy az Úr Jézus Krisztus elé helyeznénk őt...
Az egyház tanítása szerint, Szûzanya megígéri hathatós segítségét a kegyelmi életben és a lelki elõrehaladásban mindazoknak:
- akik felajánlják önmagukat, életüket az õ Fájdalmas és Szeplõtelen Szívének;
- akik bíznak benne és gyermeki lelkülettel ráhagyatkoznak anyai gondviselésére;
- akik élik felajánlásukat, megfogadva tanácsait és útmutatásait.
Ez azért van, mert a Szûzanya a mi fõ közbenjárónk, minden kegyelem kieszközölõje, amint a kánai menyegzõn is kieszközölte az átváltoztatott bort a lakodalmas seregnek...
.jpg)
A Boldogságos Szûzanya gyümölcsei
A tisztaság
Amikor megkereszteltek, egy fehér igecskét terítettek rám, ami az áteredõ bûntõl való megtisztulást jelképezte, de ugyanakkor a gyermeki tisztaságot is. Azóta, az élet útján, az az ingecske nagyon összepiszkolódott mindenféle tisztátalanságokkal. Bûneimet leraktam a szentgyónásban, bocsánatot nyertem, de még mindig nem érzem magam elég tisztának... Szükségét érzem, hogy valaki elvezessen a tisztaságra. Ki más vezethetne el, mint a Szeplõtelen Anya, a tisztaságos Anyja. Bármit is teszek, ha nem tiszta a szívem, nem lehetek boldog...
(Mt 5:8 )“Boldogok a szivükben tiszták, mert õk látni fogják Istent.”
A Szûzanya aki a legközelebb áll Istenhez, elvezet a szívbéli tisztaságra.
Az alázatosság
A Szûzanya a legalázatosabb teremtmény, amint a Magnificat is bizonyítja, ezért is áll Istenhez a legközelebb:
(Mt 23:12) “ Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják.
Ha Istenhez közel akarunk kerülni, akkor el kell tanulnunk a Szûzanyától az alázatosságot. Milyen sokszor megtapasztaljuk magunkban, közösségeinkben az alázat hiányát, a versengést, a kivagyiságot, a felfuvakodottságot, a fennhéjázást, a kevélységet. Ez azért van, mert nem követjük a Szûzanyát...
Az egyszerûség és a szerénység
Isten egyszerû és a Szûzanya is egyszerû. Ezért a helyes út ma is az egyszerûség. Ma, a lelki dolgokban, közösségeinkben, gyakran szeretjük a komplikált, agyafúrt, okoskodó dolgokat és nem választjuk az egyszerûséget. Tanuljunk a Szûzanyától, aki egyszerû és szerény...
A gyermeki lelkület
Milyen a kisgyerek? Hiányzik belõle a világ kevélysége, a szemek kívánsága és a test kívánsága (1Jn 2:16). A kisgyerek egyszerû, alázatos és engedelmes. A kisgyerek mindent elhisz, mindent elfogad, mindennek örül, keveset birtokol és nem tart haragot...
(Mt 18:3-4 )“Bizony mondom nektek: ha meg nem tértek, és nem lesztek olyanok, mint a kisgyerekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki ugyanis kicsivé lesz, mint ez a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában.”
Közösségeinkben gyakran tapasztaljuk, hogy nincs igazi szeretet, de van ehelyett nagyravágyás, versengés, önzés, önmagunk keresése és mások fölötti uralkodási vágy. A Szûzanya példát mutatott földi élete során és azt kéri, hogy kövessük õt. Ezért törekedjünk minél kisebbek lenni, olyan kicsinyek, hogy felülhessünk az ő karjára, oda, ahol a kis Jézus is ûl. Sõt, lelki értelemben, csecsemõkké kell változnunk, hogy anyatejjel táplálhasson minket. Csakis így sajátíthatjuk el helyesen a krisztuskövetés alapjait. Ez nagyon fontos, mert ha a jó alapok elsajátítása nélkül magasra hágunk, akkor nagyot eshetünk. A kisgyerek viszont soha sem tud akkorát esni, hogy komoly kárt tegyen magában...
A szeretet
A szeretet a legnagyobb kegyelmi ajándék, de ugyanakkor a mi akaratunktól is függ. Döntenünk kell, hogy a szeretetet választjuk és nem a gyûlöletet. A Szûzanya megtanít szeretni, mert õ kegyelemmel teljes. A Jézus Szívéhez vezetõ út, Mária Szívén keresztül vezet a legyrövidebb úton...
A bízalom és a ráhagyatkozás
Mária tökéletesen bízott Istenben, tudatosan vállalta istenanyaságát a szigorú mózesi törvények ellenére. Ugyanakkor, Isten is teljesen megbízott Máriában, mert rá merte bízni egyszülött Fiát. Akire Isten rá merte bízni egyszülött Fiát, arra mi is bátran rábízhatjuk magunkat. A Szûzanya megtanít a tökéletes bízalomra és a ráhagyatkozásra...
(Zsolt 131:2) “… megnyugtattam és elcsöndösitettem lelkemet; mint a kis gyermek az anyja ölén,”...
Az engedelmesség, a hûség és az egység
A mai kor nagy betegsége az engedetlenség. Ma sokan akarják Jézus Krisztust, de nem akarnak engedelmeskedni az Egyházának, az apostolutódoknak, azaz a püspököknek és a papságnak. Szidják, vádolják, nyíltan vagy burkoltan támadják a papságot, miközben lelki sebeiket szaggatják és nyalogatják. Ez azért van, mert az engedelmeséggel van probléma. Engedelmesség nélkül nincs kegyelmi élet. De az engedelmesség nem arra való, hogy az előljáró bűnre vezessen... "Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek" (ApCsel 5:29). Az Úr Jézus, a Golgotán, megmutatta az igazi engedelmességet és Ő egedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. A hûség Krisztus iránt, az Egyház iránti hûségben mutatkozik meg. Hû vagyok-e az Egyházhoz, a hitemhez, a Tanitó Hívatalhoz, a Szentatyához, a püspökeimhez, a papjaimhoz, vagy amint meglátom hibáikat, bírálva hátat fordítok nekik. Az Úr Jézus mindhalálig hû maradt hozzánk, gonosz természtû emberekhez, mi pedig a legkissebb bántalomnál hátat fordítunk elõljáróinknak...
Az egység azt jelenti, hogy szorosan felzárkozok testvéreim mellé, a plébánost követve, a püspök mögé. Az egység azt jelenti, hogy mi a hívek, mintegy védõbástyát alkotunk elõljáróink köré. Ma ez különösen fontos. De az egység sem a bűnben való egységet jelenti... Az ilyentől távol kell maradni... Sokszor nem evangelizációra van szükség, hanem engedelmességre, hûségre és az egység felmutatására. Nincs kevésbé hiteles dolog a világ szemében, mint amikor a krisztuskövetõk egymástól elszakadva, egymás ellen fordulnak. A Szûzanya ezt a három erényt szorgalmazza minden ûzenetében, erre kéri gyermekeit. Sajnos ma azt tapasztaljuk, hogy az egyház engedetlenségektõl, hûtlenségektõl és szakadásoktól szenved. Ezért kell jó példát mutatnunk...
A józanság
Manapság sokan elszakadnak a józan hitélettõl, ezért aztán, amikor az élet realitása földhöz vágja õket, akkor kiábrándulnak és hitüket vesztik. Óvakodjunk minden elrugaszkodott megnyilvánulástól és álljunk lábainkkal szilárdan a földön. De ez nem jelentheti azt, hogy elvetjük a hitet a ráció javára (Fides et Ratio). A Szûzanya segít abban, hogy józanul, helyesen higgyünk, reméljünk és szeressünk. Rávezet, hogyan gondolkodjunk, hogy ne essünk rendetlen túlzásokba és szélsõségekbe...
Az ima és a böjt
Sokan írtóznak az önmegtartoztatástól. Az emberek igencsak szeretik a vidám, felemelõ együttléteket, de vonakodnak az ima és böjt vállalásától. A Szûzanya buzditásaival imára, böjtre és engesztelésre hív minket...
Hogyan remélhetjük magunkénak a Szûzanya gyümölcseit? Ha felajánljuk magunkat a Szûzanya Fájdalmas és Szeplõtelen Szívének és megéljük felajánlásunkat.
Történelmi tények
- 1982 május 13-án II. János Pál pápa felajánlja magát Fatimában a Szûzanyának;
- 1984 március 25-én II. János Pál pápa felajánlotta Oroszországot a Szûzanyának;
- 2000 október 8-án II. János Pál pápa, az egyház püspökei jelenlétében felajánlotta az egész világot és a harmadik évezredet a Szûzanyának.
(Rom 8:29) ”Mert akiket eleve ismert, azokat eleve arra is rendelte, hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, s igy õ elsõszülött legyen sok testvér között.”
Mindezek után megérthetjük, hogy miért nevezte II. János Pál pápa a Szûzanyát az evangelizáció Csillagának. Mária segítségével érhetjük el, hogy magunkban hordozzuk Istent, az Ő evangéliumát, Krisztushoz hasonulva belsõleg és külsõleg. Így válhatunk hû, igaz és megcáfolhatatlan tanúi Krisztusnak...
Befejezõ ima: Az Úr Jézus Krisztus áldd meg törekvéseinket! Szûzanyánk segítsed és oltalmazzad lépteinket. Ámen.
b). Az eltévelyedés a szellemi sötétségben, a helyes tanítástól és az igaz hittõl.
a). A gyakorlati életszentség
A szóbeli evangelizációt meg kell elõznie a gyakorlati életszentségnek. Amit hirdetünk, azt elõbb meg is kell élnünk...
(Mt 5:58) Ti tehát legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes.
(Lev 19:2) Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok!
Ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogy szavainkkal az Úrnak szolgálunk, de életünkkel nem teljesítjük be az Õ igazságát:
(Mt 5:20) “ Mert mondom nektek: ha a ti igazságotok nem múlja felül az irástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába.”
b). Az eltévelyedés
Az utolsó idõk szellemi sötétségét éljük. Az Úr Jézus elmondta apostolainak, hogy melyek az utolsó idõk jelei. Ahogyan a természet jelzi az õsz eljövetelét, úgy az utolsó idõk jelei is hirdetik az Úr Jézus második eljövetelét. Szent Pál gyakran ír az útolsó idõkrõl, az utolsó idõk embereirõl...
(1Tim 4:1) A Lélek világosan állítja, hogy a végsõ idõkben némelyek elpártolnak a hittõl, megtévesztõ szellemekre és sátáni tanításra hallgatnak.
(2 Tim 3:1-5) Tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idõk következnek. Az emberek önzõk, kapzsik, elbizakodottak, kevélyek, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, istentelenek, szeretetlenek, összeférhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, lelketlenek, árulók, vakmerõk és felfuvalkodottak lesznek. Inkább az élvezetet keresik, mint az Istent; a jámborságnak a látszatát még megtartják, de a lényeget megtagadják. Kerüld az ilyen embereket.
A Szûzanya minden jelenésekor (Lourdes, Fatima, Megjugorje, Szõkefalva, Gobbi atya, azaz a Máriás Papi Mozgalom, stb.) a magánkinyilatkoztatások által, figyelmeztet a végsõ idõk szellemi sötétségével kapcsolatosan. Felhívja a figyelmünket arra a szellemi harcra, amellyel a Sátán el akarja szakítani Istentõl az egyházat és a világot...
Látva az életszentség szûk ösvényét és a nehéz idõket, amelyekben ma élünk, amikor az önzés, a nagyravágyás, a felfuvalkodottség, a paráznaság, a bálványimádás, a hitehagyás, a szentségtörések elárasztották a világot, egy józan és bölcs ember belátja, hogy szüksége van lelki vezetésre. Szükségünk van arra, hogy meghalljuk a Szentlélek sugallatát, hogy megérthessük Krisztus tanítását. Különben képtelenek vagyunk megcselekedni a mennyei Atya akaratát és eltévelyedjünk a szellemi sötétségben...
____________________
A lelki vezetés
Lelki vezetést kaphatunk:
- egy lelki atyától, egy tapasztaltabb testvértõl, lelki beszélgetések által;
- a szentek tanításai által;
- az õranyalunk sugallatai által;
- a Szûzanya különleges müködése által és a hiteles látnokoknak átadott figyelmeztetések által.
Mindezek közül a legmegbízhatóbb a Boldogságos Szûzanya különleges vezetése. Õ a Krisztusban megigazultak mintaképe és Vezércsillaga, aki fényességével beragyogja és megvilágítja ebben a szellemi sötétségben az elõttünk álló utat.
A Szûzanya szerepe az Egyházban:
- õ valóságosan Isten Anyja;
- õ az Egyháznak, Krisztus misztikus testének Anyja;
- õ Krisztusban, János apostol által, égi édesanyja az egyház minden tagjának;
- õ a fõ közbenjáró értünk a mennyben;
- õ Krisztusban, János apostol által, égi édesanyja az egyház minden tagjának;
- õ a fõ közbenjáró értünk a mennyben;
- õ az örökkön szűzen szűlő tisztaságos Anya;
- õ a Szeplőtelen Fogantatás.
(Jn 19:26-27) Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: "Asszony, nézd, a fiad!" Aztán a tanítványhoz fordult: "Nézd, az anyád!" Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.
A Szûzanya lelki anyja azoknak a keresztényeknek is, akik nem fogadják õt el, akik nem is gondolnak rá és nem tisztelik õt. Egy jó édesanya éppen úgy szereti a vak gyermekét is, mint az egészségeset, vagy talán még jobban... Egyik lelkiség sem gondolhatja magáénak a Szûzanyát. A Szûzanya minden lelkiségé és ezért mindenkinek szeretnie és tisztelnie kell õt...
A Szûzanya szerepe az Egyházban
A Szûzanya szerepe hasonlatos egy édesanya szerepéhez:
- megszûlni gyermekét (elvezetni a hitre: tegyétek meg mindent, amit mond... Jn 2:5);
- felnevelni gyermekét (táplálja lelki tejjel gyermekeit);
- óvni és a felnõtt lelki életre vezetni gyermekét.
A Szûzanya a mi példaképünk az Egyházban, aki felmutatja és felajánlja nekünk gyümölcseit:
(Sir 24:24-31 )“ Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek, és a szent reménynek. Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és az erény minden reménye. Jöjjetek hozzám mind, akik kivántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel, mert lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom jobb a lépesméznél! Emlékezetem él minden idõk nemzedékeiben. Akik engem esznek, még inkább éheznek, akik engem isznak, még inkább szomjaznak, aki rám hallgat, meg nem szégyenül, s akik értem fáradnak nem esnek bünbe. Akik fényt deritenek rám örök életet nyernek.”...
Az Úr Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet (Jn 14:6). Õ valóságos Isten és valóságos ember. Az Õ emberi teste, emberi természete, hordozta isteni természetét. Az Õ embersége által istenesedik meg a mi életünk, részesülünk istenségéből. Ezért nincs más közvetítõ Isten és ember között, csakis Jézus Krisztus. A Szûzanya nem közvetítõ, hanem fõ közbenjáró és õt nem imádják a katolikusok, ahogyan a protensánsok állítják, hanem tisztelik (hüperdulia).
(Jn 14:6) Jézus így válaszolt: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.
(1Tim 2:5-6) Hiszen egy az Isten, egy a közvetítõ is Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta magát mindenkiért és tanúságtételül a meghatározott idõben.
Az Úr Jézus az Õsszentség, Õ minden szentség és kegyelem abszolut forrása (Jn 1:16). A Szûzanya annyira kegyelemmel teljes és annyira fő közbenjáró, amennyire részesült a kegyelem teljességébõl, az Õsszentségbõl, Aki az õ Szent Fia, Jézus Krisztus. És ez a részesedés a legteljesebb és legmagasztosabb. Ezzel azt hiszem megnyugodhat mindenki, aki attól fél, hogy a Szûzanyát imádnánk, vagy az Úr Jézus Krisztus elé helyeznénk őt...
Az egyház tanítása szerint, Szûzanya megígéri hathatós segítségét a kegyelmi életben és a lelki elõrehaladásban mindazoknak:
- akik felajánlják önmagukat, életüket az õ Fájdalmas és Szeplõtelen Szívének;
- akik bíznak benne és gyermeki lelkülettel ráhagyatkoznak anyai gondviselésére;
- akik élik felajánlásukat, megfogadva tanácsait és útmutatásait.
Ez azért van, mert a Szûzanya a mi fõ közbenjárónk, minden kegyelem kieszközölõje, amint a kánai menyegzõn is kieszközölte az átváltoztatott bort a lakodalmas seregnek...
.jpg)
A Boldogságos Szûzanya gyümölcsei
A tisztaság
Amikor megkereszteltek, egy fehér igecskét terítettek rám, ami az áteredõ bûntõl való megtisztulást jelképezte, de ugyanakkor a gyermeki tisztaságot is. Azóta, az élet útján, az az ingecske nagyon összepiszkolódott mindenféle tisztátalanságokkal. Bûneimet leraktam a szentgyónásban, bocsánatot nyertem, de még mindig nem érzem magam elég tisztának... Szükségét érzem, hogy valaki elvezessen a tisztaságra. Ki más vezethetne el, mint a Szeplõtelen Anya, a tisztaságos Anyja. Bármit is teszek, ha nem tiszta a szívem, nem lehetek boldog...
(Mt 5:8 )“Boldogok a szivükben tiszták, mert õk látni fogják Istent.”
A Szûzanya aki a legközelebb áll Istenhez, elvezet a szívbéli tisztaságra.
Az alázatosság
A Szûzanya a legalázatosabb teremtmény, amint a Magnificat is bizonyítja, ezért is áll Istenhez a legközelebb:
(Mt 23:12) “ Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják.
Ha Istenhez közel akarunk kerülni, akkor el kell tanulnunk a Szûzanyától az alázatosságot. Milyen sokszor megtapasztaljuk magunkban, közösségeinkben az alázat hiányát, a versengést, a kivagyiságot, a felfuvakodottságot, a fennhéjázást, a kevélységet. Ez azért van, mert nem követjük a Szûzanyát...
Az egyszerûség és a szerénység
Isten egyszerû és a Szûzanya is egyszerû. Ezért a helyes út ma is az egyszerûség. Ma, a lelki dolgokban, közösségeinkben, gyakran szeretjük a komplikált, agyafúrt, okoskodó dolgokat és nem választjuk az egyszerûséget. Tanuljunk a Szûzanyától, aki egyszerû és szerény...
A gyermeki lelkület
Milyen a kisgyerek? Hiányzik belõle a világ kevélysége, a szemek kívánsága és a test kívánsága (1Jn 2:16). A kisgyerek egyszerû, alázatos és engedelmes. A kisgyerek mindent elhisz, mindent elfogad, mindennek örül, keveset birtokol és nem tart haragot...
(Mt 18:3-4 )“Bizony mondom nektek: ha meg nem tértek, és nem lesztek olyanok, mint a kisgyerekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki ugyanis kicsivé lesz, mint ez a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában.”
Közösségeinkben gyakran tapasztaljuk, hogy nincs igazi szeretet, de van ehelyett nagyravágyás, versengés, önzés, önmagunk keresése és mások fölötti uralkodási vágy. A Szûzanya példát mutatott földi élete során és azt kéri, hogy kövessük õt. Ezért törekedjünk minél kisebbek lenni, olyan kicsinyek, hogy felülhessünk az ő karjára, oda, ahol a kis Jézus is ûl. Sõt, lelki értelemben, csecsemõkké kell változnunk, hogy anyatejjel táplálhasson minket. Csakis így sajátíthatjuk el helyesen a krisztuskövetés alapjait. Ez nagyon fontos, mert ha a jó alapok elsajátítása nélkül magasra hágunk, akkor nagyot eshetünk. A kisgyerek viszont soha sem tud akkorát esni, hogy komoly kárt tegyen magában...
A szeretet
A szeretet a legnagyobb kegyelmi ajándék, de ugyanakkor a mi akaratunktól is függ. Döntenünk kell, hogy a szeretetet választjuk és nem a gyûlöletet. A Szûzanya megtanít szeretni, mert õ kegyelemmel teljes. A Jézus Szívéhez vezetõ út, Mária Szívén keresztül vezet a legyrövidebb úton...
A bízalom és a ráhagyatkozás
Mária tökéletesen bízott Istenben, tudatosan vállalta istenanyaságát a szigorú mózesi törvények ellenére. Ugyanakkor, Isten is teljesen megbízott Máriában, mert rá merte bízni egyszülött Fiát. Akire Isten rá merte bízni egyszülött Fiát, arra mi is bátran rábízhatjuk magunkat. A Szûzanya megtanít a tökéletes bízalomra és a ráhagyatkozásra...
(Zsolt 131:2) “… megnyugtattam és elcsöndösitettem lelkemet; mint a kis gyermek az anyja ölén,”...
Az engedelmesség, a hûség és az egység
A mai kor nagy betegsége az engedetlenség. Ma sokan akarják Jézus Krisztust, de nem akarnak engedelmeskedni az Egyházának, az apostolutódoknak, azaz a püspököknek és a papságnak. Szidják, vádolják, nyíltan vagy burkoltan támadják a papságot, miközben lelki sebeiket szaggatják és nyalogatják. Ez azért van, mert az engedelmeséggel van probléma. Engedelmesség nélkül nincs kegyelmi élet. De az engedelmesség nem arra való, hogy az előljáró bűnre vezessen... "Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek" (ApCsel 5:29). Az Úr Jézus, a Golgotán, megmutatta az igazi engedelmességet és Ő egedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. A hûség Krisztus iránt, az Egyház iránti hûségben mutatkozik meg. Hû vagyok-e az Egyházhoz, a hitemhez, a Tanitó Hívatalhoz, a Szentatyához, a püspökeimhez, a papjaimhoz, vagy amint meglátom hibáikat, bírálva hátat fordítok nekik. Az Úr Jézus mindhalálig hû maradt hozzánk, gonosz természtû emberekhez, mi pedig a legkissebb bántalomnál hátat fordítunk elõljáróinknak...
Az egység azt jelenti, hogy szorosan felzárkozok testvéreim mellé, a plébánost követve, a püspök mögé. Az egység azt jelenti, hogy mi a hívek, mintegy védõbástyát alkotunk elõljáróink köré. Ma ez különösen fontos. De az egység sem a bűnben való egységet jelenti... Az ilyentől távol kell maradni... Sokszor nem evangelizációra van szükség, hanem engedelmességre, hûségre és az egység felmutatására. Nincs kevésbé hiteles dolog a világ szemében, mint amikor a krisztuskövetõk egymástól elszakadva, egymás ellen fordulnak. A Szûzanya ezt a három erényt szorgalmazza minden ûzenetében, erre kéri gyermekeit. Sajnos ma azt tapasztaljuk, hogy az egyház engedetlenségektõl, hûtlenségektõl és szakadásoktól szenved. Ezért kell jó példát mutatnunk...
A józanság
Manapság sokan elszakadnak a józan hitélettõl, ezért aztán, amikor az élet realitása földhöz vágja õket, akkor kiábrándulnak és hitüket vesztik. Óvakodjunk minden elrugaszkodott megnyilvánulástól és álljunk lábainkkal szilárdan a földön. De ez nem jelentheti azt, hogy elvetjük a hitet a ráció javára (Fides et Ratio). A Szûzanya segít abban, hogy józanul, helyesen higgyünk, reméljünk és szeressünk. Rávezet, hogyan gondolkodjunk, hogy ne essünk rendetlen túlzásokba és szélsõségekbe...
Az ima és a böjt
Sokan írtóznak az önmegtartoztatástól. Az emberek igencsak szeretik a vidám, felemelõ együttléteket, de vonakodnak az ima és böjt vállalásától. A Szûzanya buzditásaival imára, böjtre és engesztelésre hív minket...
Hogyan remélhetjük magunkénak a Szûzanya gyümölcseit? Ha felajánljuk magunkat a Szûzanya Fájdalmas és Szeplõtelen Szívének és megéljük felajánlásunkat.
Történelmi tények
- 1982 május 13-án II. János Pál pápa felajánlja magát Fatimában a Szûzanyának;
- 1984 március 25-én II. János Pál pápa felajánlotta Oroszországot a Szûzanyának;
- 2000 október 8-án II. János Pál pápa, az egyház püspökei jelenlétében felajánlotta az egész világot és a harmadik évezredet a Szûzanyának.
Vannak akik vitatják ezeket a felajánlásokat, fõleg Oroszország felajánlását...
A felajánlást meg kell élni
A napi szentírás olvasás és annak megélése, a rózsafüzér imádkozása, a heti böjt, az alamizsna, a szentmisén való buzgó részvétel, a gyakori szentgyónáshoz való járulás, az apostolkodás jócselekedetekkel, hitvalló, tanuságtevõ beszéddel, mind eszközei a megszentelõdésnek. Ha ezeket megtesszük, akkor létrejön bennünk is a kegyelmi átalakulás, amely elvezet Mária által, a Krisztushoz való hasonulás állapotához. Akkor megvalósul bennünk is az, amirõl Szent Pál beszél:
A felajánlást meg kell élni
A napi szentírás olvasás és annak megélése, a rózsafüzér imádkozása, a heti böjt, az alamizsna, a szentmisén való buzgó részvétel, a gyakori szentgyónáshoz való járulás, az apostolkodás jócselekedetekkel, hitvalló, tanuságtevõ beszéddel, mind eszközei a megszentelõdésnek. Ha ezeket megtesszük, akkor létrejön bennünk is a kegyelmi átalakulás, amely elvezet Mária által, a Krisztushoz való hasonulás állapotához. Akkor megvalósul bennünk is az, amirõl Szent Pál beszél:
(Rom 8:29) ”Mert akiket eleve ismert, azokat eleve arra is rendelte, hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, s igy õ elsõszülött legyen sok testvér között.”
Mindezek után megérthetjük, hogy miért nevezte II. János Pál pápa a Szûzanyát az evangelizáció Csillagának. Mária segítségével érhetjük el, hogy magunkban hordozzuk Istent, az Ő evangéliumát, Krisztushoz hasonulva belsõleg és külsõleg. Így válhatunk hû, igaz és megcáfolhatatlan tanúi Krisztusnak...
Befejezõ ima: Az Úr Jézus Krisztus áldd meg törekvéseinket! Szûzanyánk segítsed és oltalmazzad lépteinket. Ámen.
