2012. szeptember 6., csütörtök

Az igazság szabaddá tesz

(Jn 8:31-36) Jézus a benne hívõ zsidókhoz fordult: „Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.”  „Ábrahám utódai vagyunk - felelték -, s nem szolgáltunk soha senkinek. Miért mondod hát, hogy szabadok lesztek?” Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Mindenki szolga, aki bûnt követ el. A szolga nem marad ott mindig a házban, a Fiú azonban mindvégig ott marad. Ha tehát a Fiú szabaddá tesz benneteket, akkor valóban szabadok lesztek.

Volt olyan, hogy egy bizonyos politikai erõ szlogénje lett ez az evangéliumi idézet: (Jn 8:32) Az igazság szabaddá tesz!  Láthattuk, amint utcaszéleségnyi plakáton vitték ezt az evangéliumi idézetet. De vajon, helyes dolog-e, hogy egy evangéliumi idézetet használnak politikai szlogénként?... Egyébbként is, milyen igazságról van szó?... Mitõl szabadít meg? Hogyan és ki által szabadít meg? Egy politikai erõ egyoldalú igazsága szabadít meg, egy másik politikai erõ hazugságaitól, politikai hatalomátvétel által?... Vajon ezt jelentik Jézus szavai? Akkor hát, miért vonult vissza az Úr Jézus amikor királlyá akarták tenni (Jn 6:15)?...

A rabság többrétû értelme

Ha valaki, valamilyen bûncselekményt követ el, akkor bezárják. Ennek egy sor következménye van:

- Korlátozzák a mozgásszabadságában, nem járhat szabadon a világban, tehát bizonyos értelemben béna, aki nem mozoghat vagy leprás, akit kitaszítottak;

- Nem beszélgethet szabadon másokkal, tehát bizonyos értelemben néma;

- Nem láthatja a világ szépségeit, tehát bizonyos értelemben vak;

- Nem hallhatja a világ híreit, csak korlátozottan, tehát bizonyos értelemben süket;

- Nem találkozhat a kintlevõkkel, tehát a világ számára bizonyos értelemben halott.

Tehát a rabság, ebben az értelemben, azonos a némasággal, a vaksággal, a süketséggel, a bénasággal (Lk 13:16), a leprával, vagy akár a halállal... Amikor valaki börtönben raboskodik, hasonló helyzetben van a fogyatékos, beteg, vagy akár halott emberrel. Ha valaki rabszolgasorban van, akkor az is egyfajta enyhébb, lazább börtön. Szabadságának korlátozása õt is szegényebbé, fogyatékosabbá, vagy akár halottá teszi...

Mindezeket egy szinttel feljebb lehet vinni az analógia által: a lelki szintre. Van lelki börtön is, ami lelki némaságot, lelki vakságot, lelki süketséget, lelki bénaságot, leki leprát, vagy végsõ soron lelki halált okoz... Az Úr Jézus küldetése a teljes ember megváltása, így a testi gyógyulások és a halottak feltámasztása, prófétikusan, a lelki gyógyulásokat és szabdadulásokat vetítették elõre...

(Iz 35:4-6) Mondjátok a csüggedt szívûeknek: „Bátorság! Ne féljetek! Nézzétek, eljön Istenetek, eljön, hogy bosszút álljon és megfizessen. Maga az Isten jön el, hogy szabadulást hozzon nektek.” Akkor megnyílik a vakok szeme, s a süketek füle hallani fog. Ugrándozik majd a sánta, mint a szarvas, és a némák nyelve ujjongva ujjong. Mert vizek fakadnak a pusztában, folyóvizek a sivatagban.

(Mt 11:5) Vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot.

A lelki rabság

Láttuk, hogy a rabság jelenthet bizonyos értelemben némaságot, vakságot, süketséget, bénaságot, leprát vagy akár halált. A lelki rabság, ehhez hasonlóan, jelenti a lelki problémákat, amelyeket a bûn okoz. Az Úr Jézus világosan kifejtette, hogy a lélek ami számít, nem a test...

(Jn 6.63) A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit.

(Mt 10.28) Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!

Tehát, amikor rabságról és szabadulásról beszélünk, akkor végsõ soron lelki rabságra és lelki szabadulásra kell gondolnunk. A rabság legmélyebb értelme a bûn rabsága. Az ember bûnös természete az, ami rabságban tartja az embert, és ezáltal az okozója, az õsi ellenség, vagyis az ördög. Ebbõl a rabságból kell az embert kiszabadítani...

A lelki rabság formái

- A lelki némaság: a hitetlenség miatt, az ember elfelejt Istenhez szólni, imádkozni vagy Istent a világban megvallani, róla beszélni, vagy tanuságot tenni;

- A lelki vakság: a testi, világias gondolkodás miatt, az emberi szív és értelem nem képes meglátni, felfogni és megérteni Isten gondolatait, mûveit, mûködését a világban és nem képes bepillantani a szellemi világba;

- A lelki süketség: a testi, világias ember, képtelen meghallani Isten szavát, az evangéliumot és számára képtelenség meghallgatani, felfogni a lelki, szellemi dolgokat;

- A lelki bénaság: a bûnös ember lelke lassan lemerevedik, lebénul, képtelen lesz mozdulni és elindulni Isten akaratának megcselekvésére és jócselekedetek végbevitelére;

- A lelki lepra: a bûnben senyvedõ kérges lélek lassan megfertõzõdik a világ szennyétõl és a leprához hasonlóan, betegség lesz úrrá rajta, ami lassan felemészti;

- A lelki halál: a bûnben élõ ember, egy idõ után a lelki halál állapotába kerül, amelyben átlép az élõ halottak közé (1Tim 5:6)...


 

Ki szabadít meg a lelki rabságból?

Az igazság szabbaddá tesz! – mondta a politikai szlogén. Tehát az "igazság" tesz szabaddá… De mi az igazság? - kérdezhetjük Pilátussal (Jn 18:38). Erre maga az Úr Jézus válaszol:
 
(Jn 14:6) „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet.

Tehát nem mi, hanem Ki... Ki tesz szabaddá minket? Hát az Úr Jézus, a Krisztus, Ő tesz minket szabaddá! Gábriel arkangyal Jézusnak nevezte Mária magzatját, amelyet fogant a Szentlélek által, ami azt jelenti, hogy Szabadító: 
 
(Mt 1.21) Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el, mert õ szabadítja meg népét bûneitõl.

Tehát az az igazság, hogy Jézus Krisztus az igazság. 

Õ szabadít meg minket a bűn rabságából, azáltal, hogy hiszünk Benne és befogadjuk Õt az életünkbe... Ha hiszünk Jézus Krisztusban, megkeresztelkedünk és befogadjuk Õt, akkor:

- Belekapcsolódunk lelkileg és jogilag a Fiú által a Szentháromság életébe;

- Szívünk döntései által, érzelmeink, értelmünk és akaratunk által, amelyek engedelmeskednek Jézus Krisztus tanító szavainak, külsõ életünk átrendezõdik Isten akarata szerint;

- A Szentlélek által, bensõnk átalakul és eggyé válik Krisztussal, hogy amint a Fiú az Atyában van és az Atya a Fiúban van, úgy a Fiú által a Szentháromság egy Isten bennünk lakózzék (Jn 17:21).

Jézus Krisztusban kiárad bensõnkben a mennyei Atya szeretete és világossága, a Szentlélek által, és ezáltal leromboltatik bennünk az ördög hatalma és befolyása. Ez a szeretet és világosság kitaszítja belõlünk a sötétséget (1Jn 4:18) és meggyógyítja bennünk a lelki némaságot, vakságot, süketséget, bénaságot és leprát. Isten az igazság, Isten a szeretet (1 Jn 4:16), Isten a világosság ( Jn 9:5), Isten minden jónak a forrása. Ez mind belénk árad Krisztus által, Aki minden szentség és kegyelem ( malaszt) forrása (Jn 1:16). Mindez azért van, mert Krisztus emberré lett, hogy bennünket felemeljen Istenhez. A bensõnk átistenesedése által szabadulunk meg a bûn és az ördög rabságából. A bûn és az ördög rabságából való felszabadulás pedig megtermi a Lélek gyümölcseit (Gal 5:23), amelyek ellentétei a test rossz gyümölcseinek (Gal 5:19-21)...

Hogyan szabadulhatunk meg a lelki rabságból?

1. Az elsõ az élő hit. Hinnünk kell Isten egyszülött Fiában, Jézus Krisztusban. Az a mennyei Atya akarata, hogy higgyünk az Ő Fiában (1Jn 3:23);

2. A második a bûnbánat (Mt 3:2). Be kell látnunk, hogy bûnös a természetünk. Be kell látnunk, hogy bûnösek vagyunk, hogy bûnben fogantunk (Zsolt 51:7), hogy bûnben élünk és az ördög befolyása alatt élünk. Ha valaki nem látja be, tagadja, hogy rabságban van, hogyan lehet őt kiszabadítani?...

3. A harmadik az isteni életbe visszaoltó és életet adó szentségekhez való járulás, meg az újjászületés. Szentgyónást kell végezni és szentáldozáshoz kell járulni. Az elsõ a kiengesztelõdés szentsége (2Kor 5:18) és a második az örök élet szentsége (Jn 6:58)...

4. Továbbá, folyamatosan mosakodni és tisztulni kell a Szentlélekben és a kiengesztelõdés szentségében, Jézus Szent Vére által, a szentgyónásban... Minden feljött bûnt le kell rakni és el kell hagyni. Ez mind hozzátartozik az új teremtmény kialakulásához (2Kor 5:17; Gal 6:15). A megtisztult életben pedig mindig ki kell tartani (Jud 1:21);

5. Keresni kell és el kell nyerni a Szentlélek keresztséget a krisztusi közösségben (ApCsel 19:2). Ezt általában egy másik felkent testvér szolgálata által nyerjük el. Ha kérjük, egy imaszolgálat által, megkaphatjuk a Szentlélek tûzét, amely kitisztítja és átjárja lelkünk csatornáit (Zsid 4:12). Csak a Szentlélek keresztségében részesült ember képes igazán szolgálni az Úr szõlõsében;

6. Meg kell teremnünk a Szentlélek jó gyümölcseit (Gal 5:23), amelyek a jócselekedetekben nyilvánulnak meg;

7. Folyamatosan virrasztani és imádkozni kell, nehogy ismét a bűn rabságába kerüljünk. Az ördög mindig keresi, hogy miként térhetne vissza lelkünk kamráiba, ahonnan ki lett szorítva a Szentlélek által. Ha megszomorítjuk a Szentlelket (Ef 4:30; 1Tessz 5:19), azáltal, hogy visszatérünk korábbi bûneinkhez, akkor Õ visszavonul és a lelkünk üres kamráját visszafoglalja az ördög, hétszeres erõvel. Ez a rabság keményebb az elõbbinél (Mt 12:43-45)...

Ima: Uram Jézus Krisztus! Te vagy a Szabadító! Hiszek Tebenned és kérlek add nekem Szent Lelkedet. Jöjj Szentlélek Úristen, jöjj igazság Lelke, gyújtsd lángra a szívemet. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése