2012. november 15., csütörtök

Zörgetek

(Jel 3:1-6; 14-22) A szárdeszi egyház angyalának írd meg: Így szól, akié az Isten hét lelke és a hét csillag: Ismerem cselekedeteidet, hogy van neved, hogy élsz, de halott vagy! Légy éber, és erősítsd meg a többieket, akik közel vannak a halálhoz, mert műveidet nem találom teljesnek Istenem előtt. Emlékezz tehát vissza, hogyan kaptad és hallottad, tartsd meg azt, és tarts bűnbánatot. Ha pedig nem leszel éber, úgy érkezem hozzád, mint a tolvaj, és nem fogod tudni, melyik órában jövök hozzád. De van néhány neved Szárdeszben, akik nem szennyezték be ruháikat, és velem fognak járni fehérben, mert megérdemlik. Aki győz, így fog fehér ruhába öltözni, és nem törlöm ki nevét az élet könyvéből [Zsolt 69,29], és megvallom nevét Atyám és angyalai előtt. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak! A laodíceai egyház angyalának írd meg: Így szól az Ámen, a hűséges és igaz tanú, aki Isten teremtésének kútfeje [Zsolt 89,38; Péld 14,5; 8,22G]: Ismerem cselekedeteidet, hogy sem hideg nem vagy, sem meleg; bár hideg volnál vagy meleg! De mivel langyos vagy, és sem hideg, sem meleg, kezdlek téged kivetni a számból. Mert azt mondod: ,,Gazdag vagyok, és igen sok kincsem van [Óz 12,9], nem szorulok rá semmire'', és nem tudod, hogy nyomorult és szánalmas vagy, szegény, vak és meztelen. Tanácsolom neked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált színaranyat, hogy meggazdagodj; öltözz fehér ruhába, hogy ne legyen látható meztelenséged szégyene; s kend be szemed szemkenőccsel, hogy láss. Mert akiket szeretek [Péld 3,12], azokat korholom és megfenyítem; buzdulj tehát föl, és tarts bűnbánatot. Íme, az ajtónál állok és zörgetek. Ha valaki meghallja szavamat, és kinyitja nekem az ajtót, bemegyek hozzá, vele étkezem, és ő énvelem. Aki győz, annak megadom, hogy velem üljön trónomon, mint ahogy én is győztem, és Atyámmal ülök az ő trónján. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak!'

Előfordul néha, hogy a lépcsőházban, vagy az intézmény folyosóján, valaki zajong, hosszasan kopogtat és hangoskodik. Az ember ilyenkor felkapja a fejét, hogy már megint melyik neveletlen szomszéd, kollega, vagy látogató zavaja meg a csendet és a nyugalmat. Pedig ha kimennénk és megnéznénk, hogy miről is van szó, biztosan megértenénk a zajongó ember problémáját. A zörgető ember nem is annyira a zajával zavar minket, hanem inkább a potenciális kérésével, követelésével. Mi ez a zörgetés? Ki ez már megint? Vajon mit akar?...

Isten zörget az ember ajtaján

Rohan az ember egy életen át, mint a vadnyúl a réten, annélkül, hogy eszébe jutna, hogy az Isten ott van fölötte az égen. Aztán egyszer csak történik valami... Amikor Isten váratlanul beleszól az ember életébe, akkor riadtan húzza be nyakát, mint a nyuszi, amikor villám cikázik át az égen. Ilyenkor megtorpan a nyuszi is, és az ember is megáll egy-két napra, de csak addig, amíg a világias emlékezete el nem halványodik. Ekkor
 egy pillana erejéig egyfajta szent tisztelettel gondol erre az élményre... 

Ez a "táborhegyi" megélés lehet: egy különös álom; egy furcsa, megrázó véletlen; egy ember, aki valami különös dolgokat mondott; egy látomás, ami felkavart; stb... Isten különféle módon zörgethet az ember szívének ajtaján... Egyszer csak eljön és zörget. Nem nyít be, mert az emberi szív ajtaján csak belülről van kilincs. Nem ront be az ember szívébe, mert tiszteleben tartja az ember szabad akaratát. Ő csak zörget... Ő azt akarja, hogy az ember nyissa ki ezt az ajtót belülről, és örömmel, jó szívvel meg vendégszeretettel nyissa ki. Ő azt akarja, hogy szívünk vendégszeretete olyan legyen, mint Zakeus vendégszeretete. Térj be hozzám Uram... Akár vagyonom felét is szétosztom, vagy akár négyszeresen fizetek vissza mindent (Lk 19:8)...

(Lk 19:8) Zakeus azonban odaállt, és azt mondta az Úrnak: „Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette.”

Az Úr Jézus arra tanít minket, hogy mindig legyünk készen ajtót nyítani Neki...

(Lk 12:36) Hasonlítsatok azokhoz az emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki.

Ha ajtót nyítunk Neki, akkor Ő lesz a terített asztal, a világító szövétnek, a mennyei eledel, a felszolgáló és a fővendég a mi benső hajlékunkban, szívünk legbelső sobájában. Isten megtestesült Igéje betölti ekkor a szívünket, és lelkünket kövér falatokkal tölti el...

(Iz 55:2) Miért költitek a pénzt arra, ami nem kenyér, és a keresetet arra, ami jól nem lakat? Hallgassatok ide, figyeljetek rám, akkor jót esztek, és kövér falatokban lesz részetek.

(Jer 31:14) Papjaimat kövér falatokkal üdítem fel, és népem eltelik javaimmal - mondja az Úr.

(Ez 34:14) Jó legelőre terelem majd őket, és Izrael magaslatain lesz a legelőjük. Jó legelőn pihennek majd, kövér legelőn, Izrael hegyein.

A kövér falatok és a jó legelő nem más, mint az Isten ismerete az Úr Jézus Krisztusban, és az éltető, megszentelő kegyelem...




Az ember zörget Isten ajtaján

Az Úr Jézus arra bíztat minket, hogy mindig kérjünk, keressünk, és főképp, hogy mindig zörgessünk Isten ajtaján...

(Mt 7:7) Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek!

Ő annyira bátorít minket, hogy Istent egy este lepihenő családfőhöz hasonlítja, aki már nem akar felkelni, hogy kenyeret adjon barátjának. De a barátja kitartó és folytonos zörgetése miatt végül felkel és ad neki...

(Lk 11:8) Mondom nektek, ha nem is kelne fel, és nem is adna neki azért, mert a barátja, tolakodása miatt fel fog kelni, és megadja neki, amire szüksége van.

Van itt egy bizonyos feszültség Isten jelenléte és az ember istenkeresése között. Egyfelől, Isten nagyon távolinak és elérhetetlennek tűnik, Aki után sokat kell fáradozni, másfelől pedig maga Isten az, Aki eljön, hogy megkeresse az elveszett bárányt (Ez 34:16, Mt 18:12, Lk 15:4)... 

(Ez 34:16) Megkeresem az elveszettet, visszavezetem az eltévedtet, bekötözöm a sebesültet, megerősítem a gyengét, a hízottat és az erőst megoltalmazom. Az igazság szerint legeltetem őket.

(Mt 18:12) Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és azok közül egy elkóborol, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyeken, nem megy-e el és nem keresi-e meg az eltévedtet?

(Lk 15:4) Ha közületek valakinek száz juha van, és egyet elveszít közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e az elveszett után, amíg meg nem találja?

Ő megkeresi az elveszettet, megmenti, vállára veszi és visszahozza azt az egyet. Ekkor Isten örvendezik, angyalaival együtt, a megtalált bárány és az életre kelt fiú miatt (Lk 15:23-24). Isten vágyakozik a te szíved után is, de azt akarja, hogy te keresd Őt, te kérjed Őt és te udvarolj Neki (Jer 31:22)...

(Jer 31:22, Károli) Meddig bújdosol, oh szófogadatlan leány? Mert az Úr új rendet teremt e földön. Asszony környékezi a férfit.

(Lk 15:23-24) Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt, és életre kelt, elveszett, és megkerült.

Kérnünk kell, keresnünk kell és zörgetnünk kell... De mit kell kérnünk? Mit kell keresnünk? Miért kell zörgesünk? Hát azért, hogy elnyerjük a Szentlélek ajándékát...

(Luk 11:13) Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.

A Szentlelket kell kérjük, a Szentlélek ajándékait kell keresnünk és a Szentlélek adományaiért kell zörgessünk a mennyei Atyánál, Krisztusban. Nem az evilági, múlandó javakat kell kérnünk, keresnünk, hanem az isteni életben való részesedést...

Ember zörget az ember ajtaján

Egy ember többféle módon zörgethet ajtónkon:

- Épp imádkozok és csengetnek. Most nem érek rá kinyítani az ajtót, mert imádkoznom kell. Odakint pedig kétségbeesetten áll egy ember, és sóvárogva várja ajtóm nyílását, hátha segítenék rajta...

- El vagyok foglalva, és odajön hozzám egy ember. Most nem érek rá odafigyelni, mert fontos dolgom van. A másik pedig kétségbeesetten ígényli, hogy ráfigyeljek és szeressem őt...

Ember zörget az ember ajtaján, de sajnos ritkán talál nyított ajtóra. Az ajtók zárva vannak az elfoglaltságok miatt, a leterhelések miatt, vagy az előítéletek miatt. Most nincs időm rád... Most dolgom van... Egyébbként is, te nem vagy az én zsánerem... Elválasztanak minket az előítéletek, a sérelmek, a társadalmi poziciók, stb...

Minden ember Ádám és Éva gyermeke test szerint, ezért aztán mindnyájan emberek vagyunk, távoli rokonok és egyképpen testvérek is... A krisztuskövetők azonban, Krisztusban, lelki testvérek is a keresztség által. Tehát kötelességünk szeretni minden embert, kiváltképpen a
 lelki testvéreinket...

(Jn 15:12) Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket.

A szeretet elsősorban abban áll, hogy mindenkinek reméljük és akarjuk az üdvösségét. Másodsorban pedig abban áll, hogy mindenkinek akarunk segíteni az élet bajaiban...

(1Tim 2:4) ...aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére.

(Mt 5:42) Aki kér, annak adj, s attól, aki kölcsönt akar tőled, ne tagadd meg!

A teremtett világ zörget az ember ajtaján

Különös, de Isten azt akarja, hogy megszenteljük az egész teremtett világot...

(Róm 8:19) Maga a természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását.

Isten már kezdetben is az embernek adta a világot, hogy hajtsa azt uralma alá...

(Ter 1:28) Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá.

A lelkiek mindig fölötte állnak a testieknek, és uralkodnak rajtuk. A lelki dolgok isteni megnyilvánulása, a Szentlélek által, annyira jó, hogy maga az eredeti bűn által megrontott (Ter 3:17) és kifosztott természet is vágyódik utána... 

(Ter 3:17) Ádámnak pedig azt mondta:„Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél a fáról, amelyről megparancsoltam, hogy ne egyél, átkozott legyen a föld miattad!

Ezért aztán a szentek imájára viharok csendesednek el és vadálatok szelídülnek meg. A madarak és a halak odasereglenek a szent emberhez, és természetükkel dicsőítik a szent ember által jelen lévő szentháromságos egy Istent. Az egész teremtett világ zörget az ember szívének ajtaján, hogy visszataláljon a benne lakózó Teremtőjéhez és a kezdeti rendhez. Zörget a természet, hogy tanúságot tegyen Teremtőjéről szépségeivel és csodáival.

Az embernek rendeznie kell kapcsolatát mindenkivel és mindennel: Istennel, az emberekkel, önmagával és a teremtett világgal is...

Uram Jézus, segíts nekem mindig készséges lelkülettel lenni, hogy rögtön ajtót nyissak, amikor zörgetnek. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése