Engedelmes lélekkel

(1Tim 2:8-15) Azt kívánom hát, hogy a férfiak mindenütt tiszta lélekkel emeljék imára kezüket, ne haragos és viszálykodó érzülettel. Kívánom azt is, hogy az asszonyok tisztességes ruhát viseljenek, szemérmesen és szerényen ékesítsék magukat: ne bodorított hajjal, arannyal, gyöngyökkel és drága ruhával, hanem mint istenfélő asszonyokhoz illik, jótettekkel. Az asszony csöndben, engedelmes lélekkel hallgassa a tanítást. Nem engedem, hogy az asszony tanítson, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem maradjon csöndben. A teremtésben is Ádám volt az első, Éva utána következett; Ádámot nem vezették félre, de az asszony hagyta, hogy félrevezessék, s bűnbe esett. Azáltal üdvözül, hogy vállalja az anyaságot, kitart a hitben, a szeretetben, a szegénységben és a tisztességben.

Egy alkalommal megkértem imában a Szűzanyát, hogy mutassa meg nekem, hogy milyen ő. Egy pár nap múlva indíttatást éreztem, hogy bemenjek a templomba imádkozni. Nyári délután volt, és nem tudtam, hogy vecsernye következik. Amint gondolataimba mélyedve ott ültem a padban, elkezdtek szállíngózni be a hívek. Amikor felocsúdtam, már megtelt a templom, és engem beszorítottak legbelül, a fal mellé. Ki akartam kászálódni valahogyan, hogy távózzak, de végül ottragadtam. Nézelődni kezdtem előre meg hátra, és meglepődve láttam, hogy én vagyok az egyetlen férfi a templomban. Több, mint kétszáz nő volt ott, és csak én voltam egyedül férfi. Amikor a Lorettói litániát kezdték imádkozni, akkor beugrott, hogy mit kértem korábban az imában... A Szűzanya megmutatkozott nekem ott, abban a kétszáz imádkozó asszonyban, hogy milyen is ő valójában...

(ApCsel 1:14) Ezek valamennyien egy szívvel állhatatosan együtt imádkoztak az asszonyokkal, Jézus anyjával, Máriával és Jézus testvéreivel.

A teremtés rendje

Hiszem, hogy Isten teremtette meg az embert a föld porából, az Ő hathatós szavával (Ter 3:19). Ha hiszem, hogy Isten teremtette az embert, akkor azt is elhiszem, hogy először Ádámot teremtette meg, és csak azután teremtette meg Évát, Ádám csontjából és húsából (Ter 2:23). Nem azért teremtette Isten Évát Ádám csontjából és húsából, mintha nem tudta volna Évát is a föld porából megteremteni, hanem azért, hogy Éva Ádám csontjából és húsából való legyen, és így valóban találjanak egymáshoz. Ez azért lényeges, mert Ádámnak és Évának egy testnek kellett lennie (Ter 2:24), hogy szaporodjanak és sokasodjanak, és így benépesüljön a föld (Ter 1:28). Tehát a teremtés rendjében Ádám az első, és Éva, az asszony, a második...

(Ter 1:28) Isten megáldotta őket, és azt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet!

(Ter 2:23-24) Az ember ekkor azt mondta:„Ez végre csont az én csontomból,és hús az én húsomból! Legyen a neve feleség, mert a férfiből vétetett!” Ezért elhagyja a férfi apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és egy testté lesznek.

(Ter 3:19) Arcod verejtékével edd kenyeredet, míg vissza nem térsz a földbe, amelyből vétettél,– mert por vagy, és visszatérsz a porba!

Nem úgy kell elgondolni az "egy testet", amelyet Ádám és Éva, az első család alkotott, mint valamiféle sziámi ikreket, hanem itt egy lelki egységre kell gondolni. Isten testileg, lelkileg egymásnak teremtette őket, Ádám "megismerte" feleségét Évát, és gyerekeket nemzettek. 

Isten teremté Ádámot és Évát az Ő képére és hasonlatosságára (Ter 1:26-27), de Ádám és Éva, az eredeti bűn esete után, már nemzették Szet-et és a többi gyerekeiket a saját képükre és hasonlatosságukra (Ter 5:3). És így továbbadták, az ősi bűn hatását... Az egy test azt jelenti, hogy a testi egyesülést követi a lelki egyesülés is. A testi egyesülés és lelki "egy test" gyümölcsei pedig Isten új teremtményei, akiket a szülők nemzenek, de Isten teremt új személyekké...

(Ter 1:26-27) Majd azt mondta Isten: „Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, hogy uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön, és minden csúszómászón, amely mozog a földön!” Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére; Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket.

(Ter 5:3) Amikor aztán Ádám százharminc esztendős lett, gyermeket nemzett a maga képére és hasonlatosságára, s elnevezte azt Szetnek.

A Sátán, az őskígyó, amikor megkísértette az embert, akkor ravasz módon a hátsó ajtóhoz került... Nem Ádámot, a teremtés koronáját kísértette meg, hanem az asszonyt, az ő oldalbordát, aki belőle lett teremtve, aki legközelebb áll az ő szívéhez, aki gyengébb, csábíthatóbb volt és, aki által Ádámot is megkörnyékezhette... Tehát a ősi bűnbeesés is bizonyítja, hogy a teremtés rendje szerint a férfi az első, az erősebb, a nő pedig a második, a gyengébb. A férfi és a nő egyforma méltósággal rendelkeznek, mindegyik a maga helyén, de a férfi befolyásolható az asszony által...

Megváltoztatja az időket és a törvényeket

Az ipari forradalom és a modernizmus kora óta, az emberek megszokták, hogy minden mindig változik, és változnia kell... A XX. század elején volt egy mondernizmus elleni egyházi retorika (sőt, eskű is), de aztán hamar elfogadta mindenki a folyamatosan modernizálódó társadalmat és életmódot. A tudomány, a technika, a tehnológia, a művészetek, stb. fejlődése, nagyban hozzájárultak ehhez a folyamathoz. Mára, a posztmodern világban, a fejlődés, a reformok, a progresszió, már kötelező paradigmák... Aki nem fogadja el a folyamatos modernizációt, a változást, a progresszív gondolkodást, az maradi és rossz értelemben vett konzervatív. Közben az emberek nem veszik észre, hogy a modernizáció pozitív eredményeinek leple alatt, az élet és annak alaptörvényei lettek megtámadva... 

De ki és miért akarná megtámadni az életet és annak törvényeit? Hát ki más, mint a Sátán, aki embergyilkos, és a hazugság atyja kezdettől fogva (Jn 8:44). Ő tervezi és viszi végbe az időknek és az élet alaptörvényeinek megváltoztatását...

(Dán 7:25) Beszédeket mond a Fölséges ellen, és eltiporja a Fölséges szentjeit. Azt tervezi, hogy megváltoztatja az idõket és a törvényeket. Mindnyájan a kezébe kerülnek egy idõre, két idõre és egy fél idõre.

(Jn 8:44) Ti az ördög-atyától vagytok, és atyátok kívánságait akarjátok cselekedni. Ő gyilkos volt kezdet óta és az igazságban meg nem állt, mert nincs benne igazság. Amikor hazugságot szól, magától beszél, mert hazug, és a hazugság atyja.

A Katolikus Egyház már több mint 50 éve közelharcot vív azokkal az erőkkel, amelyek folyamatosan támadják a közerkölcsöt, a családot, a nő Istentől való státuszát, a megszületendő és a halálra váró életet... 

Az új "idők és törvények" rendje azt akarja, hogy:

- Mindenki azt tehessen a saját biológiai testével, amit csak akar: a nemek fogalmának kiiktatása (gender ideológia), a nemváltoztatás, a nemtől független szex;

- A család fogalmának megváltoztatása: legalizálni az azonos neműek kapcsolatát és házasságát, úgy államilag, mint egyházilag, hogy családot alapíthassanak és gyerekeket vehessenek örökbe;

- A feminizmus, a nők jogainak és egyenrangúságának hangoztatása, miközben kivetköztetik a nőket női mivoltukból és méltóságukból;

- Az abortusz, miszerint az anyának abszolut joga van saját teste fölött, és bárhogyan dönthet a magzata életről, a magzat személyére és életére való tekintet nélkül;

- Az eutanázia, amely szerint bárki, bármikor kérheti saját kivégzését, vagy netán a másik tehetetlen személy élettől való megfosztását...

A katolikus keresztény válasz

A mai, nehéz időkre, megvan a katolikus keresztény válasz: az engedelmes lélek. Az engedelmes lélek hallgat Isten szavára és az Egyház tanítására, amely már rég megfogalmazta válaszát a mai élet nagy kérdéseire. És ezeken senki nem tud változtatni, még akkor sem, ha ez látszólag úgy tűnik.

Az ember teste a Szentlélek temploma (1Kor 6:19) és Krisztus testének tagja (1Kor 12:12). Isten minden embert szeret, de ez nem jelenti azt, hogy az ember a saját bűnös vágyai szerint élhet. Tehát a testünk nem lehet sem italos korsó, sem drogok tégelye, sem bujaság fertője, sem paráznának tagja (1Kor 6:15)... Isten az embert férfinek és nõnek teremtette, hogy egy test legyenek, családot alapítsanak és gyerekeket hozzanak a világra. A homoszexuális vágy, a bűnös emberi természet beteges gerjedése (Róm 1:27), amelyet démonok gerjesztenek, és az ilyen testi kapcsolat utálatos Isten előtt (Lev 20:13). Az engedelmes lélek elutasítja az anglikán tévelygést, akik mára már nyilvánosan homoszexuális párkapcsolatban élő püspököt szenteltek...

(Lev 20:13) Ha valaki férfival hál asszonnyal való hálás módjára: förtelmességet követett el mind a kettő, halállal lakoljanak, vérük legyen rajtuk.

(Róm 1:27) Hasonlóképpen a férfiak is, elhagyva a természetes együttélést az asszonnyal, egymás iránt gerjedtek vágyra, férfiak férfiakkal ocsmányságot műveltek; és így elvették eltévelyedésük illő bérét.

(1Kor 6:15) Nem tudjátok, hogy testetek Krisztus tagja? Elszakítsam tehát Krisztus tagját, és egy parázna nő tagjává tegyem?

(1Kor 6:19) Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem vagytok a magatokéi?

(1Kor 12:12) Ahogyan a test egy, bár sok tagja van, a testnek pedig minden tagja, bár sok, mégis egy test. Így van ez Krisztussal is.

A katolikus keresztény engedelmes lélekkel felfogja, hogy egy nő soha sem lehet egyenlő minden szempontból a férfival és, hogy egy nő soha nem lehet pap. A nő valóban egyenrangú a férfival, de nem pozícióban, vagy szolgálatban, hanem méltóságban. A nő méltósága és szerepe az ő személyében, lényében és teremtettségének alkatában rejlik. A nőnek vállalnia kell saját szerepét, ami az ő lényében és alkatában rejlik: legyen feleség, legyen anya, legyen segítő és szerető társa férjének. Ugyanakkor a nőnek szűzi és természetfölötti hívatása is lehet efy szerzetben... Ez nem jelenti azt, hogy egy nő nem lehet nagy tudású, magas pozicíójú, hogy nem futhat be karriert, hogy nem lehet fontos szerepe a társadalomban. De az engedelmes lélek elutasítja azt a protestáns utat, amely szerint nőket szentelnek lelkésszé, sőt nő püspököket is szentelnek már...

Az helyes út az lenne, amit Szent Pál tanít. A nők hallgassanak a közösségekben és keressék üdvösségüket a család és a közösség csendes szolgálatában. Ugyanakkor, Szent Pál külön kiemeli a szűzi életre való elhívást is (1Kor 7:36-38). Az a tény, hogy mára a férfiak hallgatnak és félrehúzódnak a közösségtől és a lelkiségektől, míg az asszonyok abszolut többségben vannak mindenhol, a mai Egyház rogyadozó, sérült állapotát szemlélteti. De mára már sokan idejét múltnak gondolják Szent Pál szavait...

(1Kor 7:36-38) Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy nem tud tartózkodni szűz jegyesétől, és hogy történjenek meg a dolgok a maguk módján, kövesse akaratát. Nem vétkezik: házasodjanak meg. De ha valaki erősen elhatározta szívében, s minden kényszer nélkül, akaratának teljes birtokában azt tette fel szívében, hogy tartózkodik jegyesétől, jól teszi. Tehát az, aki feleségül veszi jegyesét, az is jól cselekszik. De aki nem veszi feleségül jegyesét, az még jobban teszi.

(1Tim 2:12) Nem engedem, hogy az asszony tanítson, és a férfi fölé kerekedjék: maradjon csak csendben.

Ugyanakkor, a férfiak is gyakran nem hasonulnak Szent Pál kívánságához, és haragos szívvel emelik kezüket imára. Az Egyház, amit a hívek jelenítenek meg, aki az Asszony (az Úrnő, 2Ján 1:1-2), sokszor nem engedelmes lelkületű, és nem hallgat az előljáróra, hanem zúgolódik a Fej ellen, Aki a Vőlegény és, akit a papság képvisel. Nem vagyunk szerények viseletünkben és viselkedésünkben, sem a testiek, sem a lelkiek terén. Nem vagyunk csendesek és engedelmesek. Még sokat kell tanulnunk az engedelmesség és a jámborság terén, úgy férfiak, mint nők...

(2Ján 1:1-2) Én, az öreg elöljáró, a választott Úrnőnek és gyermekeinek, akiket az igazságban szeretek – de nemcsak én, hanem mindazok, akik megismerték az igazságot – az igazság kedvéért, amely bennünk él és velünk lesz mindörökké.

A katolikus keresztény válasz a mai kihívásokra nem más, mint a jámbor élet, engedelmes lélekkel... Nem követhetjük a folyton lázadózó, károgó, protestáns lelkületet, amely a szüntelen viták és szakadások sorozata. A Szűzanya az ő "igen"-jével (Lk 1:38) és imádságos életével, példát mutatott mindnyájunknak, hogyan kell engedelmes lélekkel megélni a hitet...

(Lk 1:38) Mária erre így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.”

Uram Jézus, bocsásd meg engedetlenségemet, lázadó lelkületemet és tisztátalan, önkényes életemet. Kérlek adj nekem jámborságot és engedelmes lelkületű életet. Ámen.