2013. február 26., kedd

Mózes székében ülnek

Mt 23:1-12

Jézus ezután így beszélt a tömeghez és tanítványaihoz: ,,Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg -- de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják ők, de nem teszik. Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de ők maguk egy ujjukkal sem mozdítják meg azokat. Minden tettüket azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Imaszíjaikat szélesre szabják, bojtjaikat megnagyobbítják. Szeretik a főhelyeket a lakomákon, az első helyeket a zsinagógákban, a köszöntéseket a főtéren, s azt, ha az emberek rabbinak hívják őket. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti Tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Ne hívassátok magatokat mesternek se, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus. Aki közületek a legnagyobb, legyen a ti szolgátok. Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják.

Van egy kollegám, akinek néha el szoktam kérni az irodáját, amikor bizonyos programokat nem bonyolíhatunk le a miénkben. Az íróasztalánál egy szép, kényelmes, bõrhúzatú, fekete, forgó karosszék áll. Amikor beleûlök, mindig mosolyogva figyelmeztet: Ez a szék kényelmesnek látszik, de a látszat csal... Igen, sokan kívánnak bizonyos fõnöki, igazgatói, fõpapi székeket, de nem tudják, hogy mit kívánnak. Mindenki maga tudja, hogy mennyire kényelmes a maga széke. Sok olyan szék van, amelyik egyáltalán nem kényelmes, hanem inkább olyan, mintha egy szöges, kínzó fotel lenne, vagy mintha Dózsa György felforrósított vas-trónusa lenne.

Mózes széke az ószövetségben

Hol volt Mózes széke? A fáráó udvarában?... Hiszen onnan elmenekült, mert megölt egy egyiptomi katonát. Midián pusztájában?... Hiszen ott csak egy pásztor volt és sátorban, a földön ûlt. A pusztában? Hiszen ott csak egy botja volt. Néha leûlt Mózes a nép elõtt és akkor is csak egy-egy kõre:
(Kiv 17:11-12)Valahányszor aztán Mózes felemelte kezét, győzedelmeskedett Izrael, ha azonban egy kissé leeresztette, Amalek kerekedett felül. Mózes keze azonban elfáradt. Fogtak tehát egy követ, és odatették alá. Ő ráült, Áron és Húr pedig kétfelől felemelve tartották a kezét. Történt aztán, hogy keze nem ernyedt el naplementéig...

Mózesnek nem volt széke, nem volt trónja, nem volt háza, sõt, még egy darab földje sem volt. Az ígéret földjét is csak a hegy tetejérõl pillanthatta meg, de rá nem léphetett. Mózes széke az õ prófétai küldetése volt. Ez a szék vitte õt életében. Mózes székét a csipkebokor tüzében kovácsolták (Kiv 3:2-4) és az nem volt egy kényelmes szék. Nem a hatalom és az erõ széke volt, hanem a gyengeség és az alázat széke.
(Szám 12,3) Mózes azonban nagyon alázatos ember volt, alázatosabb, mint bárki a földön.

Mózes küldetése hatalmas volt. Amint Ábrahám, a hit szerint, az õ fiát feláldozó (Ter 22:10) mennyei Atyát jelenítette meg, úgy Mózes, az eljövendõ Prófétát, Isten Fiát, a második isteni személyt jelenítette meg:
(MTörv. 18: 17-19) Erre így szólt hozzám az Úr: "Helyesen beszéltek. Prófétát támasztok nekik testvéreik köréből, mint téged, neki adom ajkára szavaimat, s ő mindent tudtukra ad, amit parancsolok neki." Ha valaki nem hallgat szavaira, amelyeket az én nevemben hirdet, akkor magam leszek, aki számadást kérek attól az embertől.

Mózes székét az írástudók és a farizeusok örökölték, akik a vezetést, a tanítást és a hatalmat gyakorolták Izrael körében. Õk örökítették át Mózes székét az  ószövetség ideje alatt.

Mózes széke az újszövetségben

Az Ószövetség Mózesen alapszik, aki által az Úr átadta a törvényt Izraelnek. Az Újszövetség Jézus Krisztuson alapszik, akit már Mózes megjövendölt és aki nem azért jött, hogy érvénytelenné tegye a törvényt, hanem hogy betöltse azt.
(Mt 5:17) "Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat.

Tehát, amint a törvény nem vált érvénytelenné, úgy Mózes széke sem múlt el, hanem beteljesedett Jézus Krisztus által és Õáltala, az apostolok székeinek formájában. Az Úr Jézus részesítette az apostolokat az Õ székében ( Mt 19:28), hogy majd itélkezzenek egykor, vagy amikor átadta nekik a kulcsok hatalmát (Mt 16:19; 18:18). Ahogyan Mózesnek nem volt földje, háza, széke, úgy az Úr Jézusnak sem volt háza, földje vagy széke itt a földön. Az Õ széke a küldetése volt (Mt 15:24) és a mennyben elkészített helye (Mt 20:21). Hasonlóképpen az apostoloké is...
(Mt 8:20) Jézus így válaszolt: "A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania."
(Mt 19:28) Jézus erre ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek, hogy ti, akik követtek engem, a megújult világban, amikor az Emberfia beül dicsőségének királyi székébe, ti is tizenkét királyi székbe ültök, és ítéletet tartotok Izráel tizenkét törzse felett.

Amint az írástudók és a farizeusok átörökítették Mózes székét Izrael körében nemzedékrõl-nemzedékre, úgy az apostolok székeit is átörökítik az apostolutódok, vagyis a püspökök, nemzedékrõl-nemzedékre. A püspökök megbízottjai az újszövetségi presbiterek és a diákónusok, akik a mai papok és diákónusok. Õk, a püspökök megbízásából, ugyancsak az apostolok székeit képviselik. Ezeket a székeket nem a templomokban kell keresnünk, hanem az apostolutódok küldetésében. Ezek a székek is kényelmetlen székek, mintegy forró, szöges vasból készített székek. Akinek kényelmes ez a szék, annak nincs hivatása. S ha valakinek nincs hivatása, hogyan lehetne küldetése...




Mózes széke a mi életünkben

Amint mindnyájan részesülünk Jézus Krisztus királyi papságában és prófétaságában, úgy mindnyájan részesülünk az õ székében is. Tehát visszavezetve az Ószövetségre, Krisztusban, mi pogányok ivadékai  is, bizonyos értelemben, részesülünk Mózes székében...
(Szám 11:29) Mózes így válaszolt: "Tűzbe jössz miattam? Bárcsak az egész népet prófétává tenné, s kiárasztaná rájuk lelkét az Úr!"
(1Pét 2,9) Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára.
(1Kor 14:5) Szeretném, ha mindnyájan szólnátok az elragadtatás nyelvén, de még inkább azt, hogy prófétáljatok, hiszen aki prófétál, az nagyobb annál, mint aki az elragadtatás nyelvén szól, hacsak szavait meg nem magyarázza, hogy az Egyház is épüljön rajta.
(Róm 11:24) Ha téged ugyanis levágtak a természetes vad olajfáról, s a természet rendjén felülemelkedve beoltottak a nemes olajfába, mennyivel inkább beoltják majd azokat saját olajfájukba, akik természet szerint is oda valók.

Ha nekünk is részünk van Mózes székébõl ( Krisztusban, tehát Krisztus székébõl és az apostolok székébõl), akkor nekünk is vállalnunk kell ennek a széknek a szögeit, forróságát ebben a világban, azzal a tudattal, hogy annak dicsõsege a mennyben van. Nagyon téved az az ember, bármilyen hivatása is legyen, aki azt gondolja, hogy az evilági széke kényelmes lehet, dicsõséget hozhat neki vagy visszaélhet vele. Az ilyen nem nyeri el az örök székét a mennyben. Nekünk mindig erre a székre kell tekintenünk, nem az emberre, aki benne ülve vétkezik. E székben magát Jézus Krisztust kell látnunk, aki az elsõ és az utolsó, a kezdet és a vég, az Alfa és az Ómega (Jel 22:13), Dávid fia és Ura (Mt 22:45), Mózes székének és Dávid trónjának alapja és beteljesítõje. Az Egyház tanítását tartsuk meg, de a rossz szolga életpéldája mellett tekintsünk el.

Ima: Uram Jézus, hálát adok neked, hogy a Tied lehetek és részesülhetek dicsõségedben. Kérlek add, hogy soha meg ne feledkezzek arról a székrõl, amelyet számomra készítettél a mennyben. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése