Emberfiának napja

(Lk 17:20-27) Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, ezt válaszolta nekik: ,,Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem fogják azt mondani: ,,Íme itt van,'' vagy ,,Amott''. Mert az Isten országa köztetek van.' A tanítványoknak pedig ezt mondta: ,,Jönnek napok, amikor szeretnétek látni az Emberfiának egyetlen napját, és nem fogjátok látni. Ha azt mondják majd nektek: ,,Íme, itt van'', ,,íme, ott van''; ne menjetek el és ne fussatok oda. Mert mint ahogy a cikázó villám az ég egyik végétől a másikig látszik, olyan lesz az Emberfia is az ő napján. De előbb még sokat kell szenvednie, és el kell, hogy vesse ez a nemzedék. Ahogy Noé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfiának napjaiban is. Ettek, ittak, házasodtak s férjhez mentek addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába [Ter 7,7]. Azután jött a vízözön, és mindenkit elpusztított. És ugyanúgy, ahogy Lót napjaiban történt: Ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek. Azon a napon pedig, amikor Lót kiment Szodomából, tűz és kénkő esett az égből és elpusztított mindenkit [Ter 19,24]. Így lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik. Aki azon a napon a háztetőn lesz és a holmija a házban, ne jöjjön le érte, hogy elvigye; és aki a mezőn lesz, ne térjen vissza. Emlékezzetek Lót feleségére. Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti, megmenti azt. Mondom nektek: Azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban: az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Két asszony őröl együtt: az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Ketten lesznek a mezőn: az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Erre megkérdezték tőle: ,,Hol lesz ez, Uram?' Ő azt felelte nekik: ,,Ahol a test van, oda gyűlnek a sasok is.'

Az Úr Jézus Emberfiának nevezi önmagát, utalva ezzel a Dániel könyvében megjövendöltekre (Dán 7:13). Ez arra emlékeztet bennünket, hogy az Ige testté lett (Jn 1:14), hogy Isten önmagát kiüresítve szolgai alakot öltött (Fil 2:7) és egésszen olyan lett mint mi, kivéve a bûnt (Zsid 4:15). 

A megtestesülés által, Isten emberré lett. Jézus Krisztus, egy személyben, valóságos Isten és valóságos ember. Isten, magára öltve emberi természtünket, a megváltás és a feltámadás által részesít bennünket isteni életében. De melyek az Emberfia napjai?... Melyik az a nap, amelybõl az emberek szeretnének majd akár egyet is látni, de nem fognak látni?

A tanítványok Úrnak nevezik Jézust, a Mestert és Õ elfogadja ezt a megszólítást. Azt mondja, hogy Õ valóban Úr:

(Jn 13:13) Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s jól teszitek, mert az vagyok. 

Tehát az Emberfia napja nem más, mint az Úr napja. De melyik az Úr napja? Az Úr napja a hetedik nap, vagyis az ószövetségben szombat volt az (Ter 2:3; Kiv 31:13). De az apostolok az Úr napját átvitték a hét elsõ napjára, a feltámadás napjára, amely most már a nyolcadik napra esik (v.ö. nyolc boldogság). Tehát a jelen korban, az Emberfia napja, vagyis az Úr napja, nem más, mint a vasárnap, amikor az Úr feltámadását ünnepeljük... Tehát, ha jönnek majd napok, amikor megszûnik az Emberfia napja, akkor itt arra gondolhatunk, hogy jönnek majd napok, amikor majd megszünik a vasárnap és a szentmiseáldozat bemutatása...

Továbbá, az Úr napjai, az Úr második eljövetelének napjára is értelmezhetõ (Iz 13:6; Ez 30:3), ami nem egy rendszeresen ismétlõdõ esemény, hanem egyszeri és rendkivüli. Ezt is az Emberfia napjainak nevezi az Úr Jézus (Lk 17:26) és itt az Õ második eljövetelére, meg az akkori, végsõ eseményekre vonatkoztatja.

Azt mondják, hogy a világot az eucharisztikus óra tartja fenn. A földbolygón, a nappal körbemenetelével, mindenhol szentmiseáldozat bemutatása megy körbe a világban. Amikor ez az óra megáll, akkor a világ elpusztul, mert az emberek megszegik az örök szövetséget. Isten a megváltó keresztáldozatánál különbb szövetséget nem ajánlhat fel az embereknek (Iz 24:1-5), mert már mindent odaadott. Egyszülött Fit adta oda a világért. Ennél többet nem tud adni...

A nap minden órájában, tiszta áldozatot mutatnak be valahol a földön, egy elvégzett szentmise által. Ezt a tiszta áldozatot támadja az Antikrisztus az utolsó idõkben, amint az a Dániel könyvében meg van írva (Dán 12:11-12). Ez lesz az a rettenetes végidõ, amelyrõl az Úr Jézus is szólt Dániel prófétára utalva (Mt 24:15), amelyrõl Szent Pál azt mondja, hogy a hamis próféta beûl Isten templomába és istenként mutogatja önmagát (2Tessz 2:4). Ekkor az életet adó szent áldozat helyébe valamiféle pusztító utálatosság, valami halálos bálvány kerül majd...

(Dán 12:11-12) Attól az időtől kezdve, amint megszűnik a mindennapi áldozat, és felállítják a vészt hozó undokságot, ezerkétszázkilencven nap lesz. Boldog, aki bízni tud, és megéri az ezerháromszázharmincötödik napot.

(Jel 12:5-6) Az asszony fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel legeltet minden népet. A gyermek elragadtatott Istenhez és az ő trónjához, az asszony pedig elmenekült a pusztába, ahol Istentől előkészített helye volt, hogy ott táplálják ezerkétszázhatvan napig.

(Jel 12:13-14)Amikor látta a sárkány, hogy levettetett a földre, üldözőbe vette az asszonyt, aki a fiúgyermeket szülte; de az asszonynak a nagy sas két szárnya adatott, hogy a pusztába repüljön az ő helyére, hogy ott tápláltassék három és fél évig a kígyó elől elrejtve.

(Jel 13:5) Gőgös, káromló szája volt, és hatalmat kapott, hogy negyvenkét hónapig jártassa.

 

Mikor kerül sor erre? Azt senki sem tudhatja biztosan és nem is tartozik ránk (ApCsel 1:7), de az idõk jeleire mindenképpen figyelnünk kell (Mt 16:3). Az mondja Szent Pál, hogy mielõtt eljönnek ezek a végidõk, meg kell történnie a nagy elpártolásnak (2 Tessz 2:3). Ez az elpártolás, valószínüleg egy nagy szakadás lesz az Egyházban, egy nagy méretű aposztázia. Ennek jeleit már láthatjuk szerte a világban. Úgy kb. 2000 óta, püspökök és egész egyházmegyék vannak kitéve intenzív támadásoknak. Püspökök mondanak le és egyházmegyék omlanak össze... 

Kettõs harapofogóban van a papság. Egyrészt, a nagy kisértés által ki vannak téve a bukásnak, másrészt, a gonosz, az elesett papok ellen hangolja a híveket.  A legutóbbi írországi incidens, ennek a folyamatnak a legszembetûnõbb példája. Meg lehet figyelni a világban, hogy habár az egész kereszténység üldözést szenved, mégis leginkább a Katolikus Egyházat támadják. Ez azért van, mert a folyamatos szentáldozat bemutatásának fenntartója a Katolikus Egyház, melyben teljesen jelen van Krisztus Egyháza és mert a szentmise a kegyelmi élet csúcsa és forrása...

Miért történik mindez? Úgy néz ki, hogy a hetedik napért, a nyugalom napjáért... Az Úr, amiután megteremtette a világot, a hetedik napon megnyugodott munkájából. Ezt a napot megszentelte és elrendelte ünnepnapnak. Ennek a napnak a megûlése szövetség Istennel. A keresztényeknek is megvan a maguk szombatja, olvashatjuk a Zsidókhoz írt levélben. Ez a nyugalom helye (Zsid 4:9), a mennyek országa, Isten színe látása és a Vele való örökké tartó boldog közösség. Itt mindenki és minden megnyugszik. Szent Ágoston mondja: Nyugtalan a szívem Uram, amíg meg nem nyugszik Benned. Úgy néz ki, hogy ezt a hetedik napot, a nyugalom napját tagadja és támadja a sátán. Talán ez lehet a 666-os szám értelme (Jel 13:18). Amint az evangélium a teljességet a 7-szerrel és a 77-szerrel fejezi ki  (Mt 18:22), úgy a sátán, a 666-al háromszor, vagyis örökké, tagadja meg a 7-ik napot, vagyis az Úr napját. Ez végül is a mennyek országának tagadása, amelybõl nincs része a gonosznak...

 

Nem tudjuk pontosan, hogy miként fognak bekövetkezni ezek a rettenetes dolgok, de azért elgondolkodhatunk rajta.  Az a dolgunk, hogy figyeljük az idõk jeleit és készen legyünk mindig, hogy a jó oldalra álljunk. Be kell szállnunk Noé bárkájába, ami az Egyházat jelképezi és készek kell legyünk, hogy bármelyik percben ott tudjuk hagyni evilági életünket. Nehogy úgy járjunk, mint Lót felesége, aki visszanézett a korábbi életére és sóbálvánnyá változott...

Azokban az idõkben lesz jel az eligazodásra: Ahol a test van, oda gyűlnek a sasok is. Nagyon megható ez az ábrázolás: a hívõk úgy rajoznak Krisztus körül, mint ahogy a sasok keringnek a szavannában elesett elefánt teteme fölött. A test Krisztus teste (Jn 6:56) és a sasok a hívõ lelkek, akik a hit által újból és újból megújulva, magasan szárnyalnak (Iz 40:31)...

Használjuk ki a kegyelmi idõt és ne szalasszunk el egyetlen egy vasárnapi szentmisét se. Sõt, ha lehetséges, vegyünk részt a hétköznapi szentmiséken is. Amikor csak tehetjük, menjünk el szentségimádásra vagy szentséglátogatásra.

Ima: Uram Jézus, könyörülj rajtunk és add nekünk kegyelmedet, hogy bele ne aludjunk a világ dolgaiba és észrevegyük az idõk jeleit. Ámen.