Mi emberek gyakran tévedünk... Habár manapság nem illik kollektív bűnösséget emlegetni, de bizonyos értelemben, a közösségek is, meg a nemzetek is bűnösök. Nem az a legnagyobb baj, hogy történnek tévedések, hanem az, ha nincs belátás és az ember, a közösség, vagy a nemzet tagadja tévedéseit. Az embernek az lenne a feladata, hogy belássa a tévedést és helyreállítsa az igazságot, úgy a saját életében, mint a közösség, vagy a nemzetben életében. Mivel minden igazságtalanság bűn (1Jn 5:17), ezért a múltban elkövetett igazságtalaságok tagadása és helyre nem állítása, kétszeresen bûn...
Az Istentõl elszakadt szeretet
Gyakori, hogy egyes emberek a szeretetrõl beszélnek, egymás iránt egyfajta szeretetet tanúsítanak, annélkül, hogy ezt a szeretetet az igazsághoz szabnák. Aztán, amikor az igazságtalanságaik miatt konfliktusok keletkeznek, keresik társaikat, akikkel összebújhatnak, hogy egymást támogassák... Illik rájuk erre a mondás: Madarat tolláról és embert barátjáról. Az ilyenek összegyûlnek a hasonszõrűekkel, egymást támogatják és létrehoznak egy bizonyos "klikk-szeretetet". Aki megfelel igazságtalanságaik mércéjének, az a klikk tagja és részesül a klikk-szeretetben, aki pedig nem, azt kirekesztik... Ez a klikk-szeretet egy elszigetelõdött, hamis szeretet, egy Istentõl elszakadt szeretet. Mivel az Istentõl elszakadt szeretet nem táplálkozik Isten szeretetébõl (1Jn 7-8), nincs is megvilágítva Isten igazsága által (Jn 8:12) és ezért csakis egy torz, beteges és bűnös szeretet lehet... Az ilyen bűnös szeretet, bűnre kötelez és az ott lappangó, kimondatlan klikk-eskű, klikk-tagság, megkötözöttséget eredményez...
Az igazságtalanság többszintû hatása
Az igazságtalanság mindig az ember szívébõl indul ki (Péld 4:23; Mt 15:19) és aztán eljut az ember, a közösség és társadalom életének különbözõ szintjeire. Ugyanakkor, a közösség és a társadalom különbözõ szintjeire eljutott igazságtalanság megfertõzi lélekben az embereket és megosztja õket. Ennek nyomán, újabb egyéni igazságtalaságok és bűnök jönnek létre. Az igazságtalanságok körforgásának annál nagyobb az íve, illetve annál több embert érint, minél magasabban áll az igazságtalanságot elkövetõ, elindító ember, a társadalom vagy az egyház ranglétráján...
Ha egy magas rangú pap, vezető, politikus úgy védi közösségét, nemzetét, hogy egy kisebbséget kirekesztõ törvényt szorgalmaz, azzal még nem felelõs közvetlenül egy népirtásért, de igazságtalan eszméi eljutnak a közösség és a társadalom különbözõ szintjeire és onnan visszaívelnek más emberek által a társadalomba. Azok nem csak az õ eszméit fogják megvalósítani, hanem hozzáteszik a saját igazságtalaságaikat, amelyek aztán végül a pályaudvarokra, a vagonokba és a kivégzõ osztagok elé vezetnek másokat. Az ilyen magas rangú embereknek mindig lesznek klikk-szeretettel lelkesedő hûséges hívei, ezért aztán személye mindig meg fogja osztani a társadalmat...
Ha egy tehetséges, nagyhatású író, egyeseknek szeretetet, másoknak gyûlöletet ír, azzal még nem felelõs közvetlenül a társadalomban elszabadult gyûlölethullámért, de igazságtalan írásai eljutnak a társadalom különbözõ szintjeire és onnan hatásukkal visszaívelnek az emberek által a társadalomba. Az olvasók is hozzáteszik maguk igazságtalanságaikat és ezek szerint, a maga fajtájúakat szeretni fogják és a másfajtákat gyûlölni fogják... Késõbb, amikor az indulatoktól elragadtatott tömeg megrohanja a szomszéd települést, telve bosszúvággyal, akkor már senki sem gondol arra, hogy ki ültette el az emberek szívébe a gyûlöletet. Ennek az írónak is, mindig lesznek klikk-szeretettel lelkesedő hûséges hívei és az õ személye is, mindig meg fogja osztani a társadalmat...
És ugyanígy van a szélsőséges politikusokkal is, akik tömegeket szítanak és manipulálnak...
Ha egy vitatott személyiség megosztja az embereket, a társadalmat, akkor azon nem érdemes vitatkozni. A megosztó hatásuk maga a bizonyíték arra, hogy nem voltak jó emberek, szentek és nem éltek Isten akarata szerint. Az Isten akarata szerint élõ szent emberre az jellemzõ, hogy nem osztja meg az embereket, hanem mindenkinek befogja a száját, mert az élete feddhetetlen (2Pét 3:14)...
Állítsuk helyre az igazságot
Az egyházi elõljáró vétkezik egy híve ellen. Lerombolja annak tisztességét, becsületét és hitelét igazságtalan rágalmakkal az egész közösség elõtt. Késõbb belátja, hogy tévedett, de nem tesz semmit, hogy helyreállítsa a helyzetet. Azt gondolja, hogy az elegendõ, ha másnaptól mosolyogva köszön neki. Nem... Állítsa helyre az igazságot. Kövesse meg nyilvánosan, a közösség elõtt azt az embert és rehabilitálja õt. Állítsa vissza annak az embernek tisztességét...
A közösségvezetõ vétkezik egy közösségi tag ellen. Összetöri a másik ember közösségi tevékenységét és érzelmeit. Késõbb érzi, hogy tévedett, de nem tesz semmit. Azt gondolja, hogy a másik embernek kötelessége megbocsájtani neki és a közösségbe eljárni. Az viszont lesérült, többé nem bír a közösségbe járni és a lelkivilága évekig darabokban hever. Nem... A közösségvezetõ állítsa helyre az igazságot. Kérjen bocsánatot, sõt kedveskedjen a sértettnek megtisztelõ közösségi feladatokkal, megbízatásokkal, hogy kimutassa megváltozott hozzáállását...
A patron túlóráztatja munkásait, nem fizeti ki a túlórákat, nem engedi el õket szabadságra, alacsony bért fizet és annak is egy részét feketén. Aztán karácsonykor kiszúrja az emberek szemét egy kis ajándékkal, bónusszal. Nem... Állítsa helyre az igazságot és tartsa be a törvényeket. Fizessen tisztességes bért, fizesse ki a járulékokat, fizesse ki a túlórát és adja meg az embernek a törvényes pihenési idõt és pihenési szabadságot...
Ha egy vitatott személyiség megosztja az embereket, a társadalmat, akkor azon nem érdemes vitatkozni. A megosztó hatásuk maga a bizonyíték arra, hogy nem voltak jó emberek, szentek és nem éltek Isten akarata szerint. Az Isten akarata szerint élõ szent emberre az jellemzõ, hogy nem osztja meg az embereket, hanem mindenkinek befogja a száját, mert az élete feddhetetlen (2Pét 3:14)...
Állítsuk helyre az igazságot
Az egyházi elõljáró vétkezik egy híve ellen. Lerombolja annak tisztességét, becsületét és hitelét igazságtalan rágalmakkal az egész közösség elõtt. Késõbb belátja, hogy tévedett, de nem tesz semmit, hogy helyreállítsa a helyzetet. Azt gondolja, hogy az elegendõ, ha másnaptól mosolyogva köszön neki. Nem... Állítsa helyre az igazságot. Kövesse meg nyilvánosan, a közösség elõtt azt az embert és rehabilitálja õt. Állítsa vissza annak az embernek tisztességét...
A közösségvezetõ vétkezik egy közösségi tag ellen. Összetöri a másik ember közösségi tevékenységét és érzelmeit. Késõbb érzi, hogy tévedett, de nem tesz semmit. Azt gondolja, hogy a másik embernek kötelessége megbocsájtani neki és a közösségbe eljárni. Az viszont lesérült, többé nem bír a közösségbe járni és a lelkivilága évekig darabokban hever. Nem... A közösségvezetõ állítsa helyre az igazságot. Kérjen bocsánatot, sõt kedveskedjen a sértettnek megtisztelõ közösségi feladatokkal, megbízatásokkal, hogy kimutassa megváltozott hozzáállását...
A patron túlóráztatja munkásait, nem fizeti ki a túlórákat, nem engedi el õket szabadságra, alacsony bért fizet és annak is egy részét feketén. Aztán karácsonykor kiszúrja az emberek szemét egy kis ajándékkal, bónusszal. Nem... Állítsa helyre az igazságot és tartsa be a törvényeket. Fizessen tisztességes bért, fizesse ki a járulékokat, fizesse ki a túlórát és adja meg az embernek a törvényes pihenési idõt és pihenési szabadságot...
Hasonlóképpen a politikusok is... , de jöhet valami jó galileából (azaz a parlamentből)?...
A múlt század fergeteges eseményeiben sok tehetséges ember tévelyedett el és jutott az élete zsákutcába. Ezek a vitatott személyiségek, akiket egyesek bûnösöknek kiáltanak ki, mások viszont apostollá magasztalnak... Állítsuk helyre az igazságot...
A múlt század fergeteges eseményeiben sok tehetséges ember tévelyedett el és jutott az élete zsákutcába. Ezek a vitatott személyiségek, akiket egyesek bûnösöknek kiáltanak ki, mások viszont apostollá magasztalnak... Állítsuk helyre az igazságot...
Nem lehet a bűnt magasztalni és nem lehet az érdemet elvitatni. Társadalmunk legnagyobb problémája a fel nem dolgozott múlt. Az embereknek még nem volt idejük megtalálni a válaszokat a múlt század nehéz kérdéseire és arra aztán végképp nem volt idejük, hogy feldolgozzák és elfogadják a kudarcokat. Szükség van a történészek, az egyházak és a civil társadalom képviselõinek tisztességes és õszinte munkájára, hogy helyreállítsák az igazságot. Amíg ez meg nem történik, addig az egyik ember szobrot emel, a másik meg ledönti, az egyik ember ünnepel, a másik meg tüntet. Gyûlöli az egyik ember a másik ember ünnepét, amint az igében is áll...
(Ám 5:21) Gyűlölöm és elvetem ünnepeiteket, ünnepségeitek nem tetszenek nekem.
Miért? Mert helyre kell állítani az igazságot... A legszomorúbb az egészben, hogy az igazságtalanság többszintű hatása által, a be nem látott múltbeli bűnök ismét visszagyűrűznek a társadalomba és nagy valószínűséggel a történelem megismétli magát. És már ismétli is...
Ima: Uram Jézus, szabadíts meg minket az elfogultságtól, a rögeszméktõl és a szélsõséges gondolkodástól. Add bölcsességedet, hogy mindig felismerjük az igazságot és az igazi szeretetet. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése