Jézus szentsége

(1Pét 1:13-16) Ezért tehát övezzétek fel elmétek derekát, legyetek józanok, és bízzatok tökéletesen a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor felajánlanak nektek; mint engedelmes fiak, nem tudatlanságotok régi vágyaihoz alkalmazkodva, hanem a Szent szerint, aki titeket meghívott, magatok is egész életmódotokban szentek legyetek, mert írva van: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok!”

Sokan, sokfélét mondanak az életszentségrõl, vagy sokan akarnak kikiáltani egyeseket szentnek, anélkül, hogy tisztában lennének a szentség fogalmával. Ma már van élõ sztár-szerzetes, akinek béke Nobel dijat akarnak kiharcolni, vagy holt sztár-szerzetes, akinek el akarják hordani nylon tasakokban a földet a sírjáról...

De mi, vagy ki szent?... Egy pap? Egy szerzetes? Egy imádságba kövült ember? Egy remete? Egy valaki a szentek kalendáriumából? Igen, valamilyen szinten, mindezek szentek, vagy szentek lehetnek... De mitõl és hogyan lettek szentek? Lehetünk-e mi is szentek? Akarunk-e mi is szentek lenni?...

A szentség kritériumai

Minden teremtménynek legfontosabb az õ saját élete, legyen az a biológiai élete vagy az örök élete. Az élet áll mindenek fölött. De senkinek sincs élete önmagában, csak egyedül Istennek és Isten teljesen kinyilatkoztatta Önmagát az Õ Szent Fiában...

(Jn 5:28) Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában...

(Jn 6:63) Hozzátok intézett szavaim lélek és élet...

(Jn 11:25) Jézus így folytatta: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.

(Jn 14:6) Én vagyok az út, az igazság és az élet – válaszolta Jézus. – Senki sem juthat el az Atyához, csak általam.

Jézus valóságos Isten, a Szentháromság egy Isten második isteni személye és tudjuk, hogy Isten maga az élet. Mivel Isten maga az élet, ezért Õ maga az élet törvénye és ezért Õ szent. Benne nincs változás, homály vagy zavar, nincs igazítani való, hanem minden Õhozzá igazodik.

Ezért minden, amit szentnek mondanak, három dolog jellemez:

- Istennek lefoglalt és elkülönített;

- Isten akaratához, törvényeihez és parancsolataihoz igazodó;

- Tiszta és tökéletes.

Jézus a Szent

Jézus Krisztus, az Emberfia, az Õ emberi természete szerint betöltötte a szentség három kritériumát:

1. Jézus Krisztus, a megtestesült Ige, Istennek teljesen lefoglalt Szent

A Fiú teljesen átadta magát a mennyei Atyának, olyannyira, hogy erre senki más nem lett volna képes. Isten létére nem ragaszkodott az Istennel való egyenlõséghez, hanem teljesen kiüresítette Önmagát és engedelmes lett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig (parabola-himnusz, Fil 2:6-11). Ezért aztán, nem is volt képes senki más arra, hogy felnyíssa a lepecsételt könyvtekercset és az ítélet is csak egyedül az Övé (Jn 5:22). Ezért hangzott el két alkalommal is a mennyei Atyától, hogy: Ez az én szeretett fiam… (Mt 3:17; 17:5; Mk 9:7; Lk 3:22, a Jordán folyónál és a Tábor hegyén).

(Iz 41:14) Ne félj hát, Jákob, te szegény féreg, te maroknyi Izrael. Magam vagyok a gyámolod – az Úr mondja ezt neked –, Izrael Szentje, a te Megváltód.

(Zsid 10:5-7) Ezért, amikor eljön a világba, így szól: „Áldozatot és ajándékot nem kívánsz, de testet alkottál nekem; égő- és bűnért való áldozatban nem telik kedved. Akkor ezt mondtam: Íme, itt vagyok, amint a könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy teljesítsem akaratodat, Istenem.”

(Fil 2:6-11) Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr. 

(Jel 5:4-5) Erre sírva fakadtam, hogy senki sem volt méltó a tekercset kinyitni és elolvasni. Ekkor a vének közül az egyik így szólt hozzám: „Ne sírj! Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja. Ő majd kinyitja a könyvet, feltöri hét pecsétjét.”

2. Jézus beteljesítette az Atya akaratát, a törvényt és a parancsolatokat

Õ nem azért jött a világba, hogy eltörölje a törvényt vagy a parancsolatokat, hanem hogy beteljesítse és tökéletesítse azokat (Mt 5:17-20). Õ teljesítette mindenben a mennyei Atya akaratát. A küldetése végén egy új és tökéletesebb parancsolatot hagyott ránk, amely valójában nem is egy új parancsolat, hanem a szeretet nagy parancsolatának (Mt 22:36) egy újabb, szintetizáltabb, saját kereszthalálával megpecsételt foglalata.

(Jn 4:34) Jézus erre megmagyarázta: „Az én eledelem, hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött, s elvégezzem, amit rám bízott.

(Jn 5:28-30) Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában, s hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mert hiszen ő az Emberfia. Ne csodálkozzatok rajta! Mert elérkezik az óra, amikor a sírokban mindnyájan meghallják az Isten Fia szavát, és előjönnek.  Akik jót tettek, azért, hogy feltámadjanak az életre, akik gonoszat tettek, azért, hogy feltámadjanak a kárhozatra. Magamtól nem tehetek semmit. Amint hallom, úgy ítélkezem. Ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki küldött.

(Mt 5:17-18) Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni. Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, hanem minden beteljesedik.

(Jn 13:34) Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!

3. Jézus egésszen tiszta és tökéletes

Isten Fia felvette a mi emberi természetünket, egésszen olyan lett mint mi, kivéve a bûnt. Õ egésszen tiszta és tökéletes, hogy mint tökéletes áldozati bárány váltson meg minket.

(Zsid 4:15) Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt.

(2Kor 5:21) Ő azt, aki bűnt nem ismert, „bűnné” tette értünk, hogy benne „Isten igazságossága” legyünk.

(ApCsel 3:14) Ti a Szentet és Igazat megtagadtátok, és azt kértétek, hogy egy gyilkost bocsásson nektek szabadon.

Szentekké kell válljunk a Szentbõl részesülve

Isten népe szent kell legyen, mert maga Isten szent. Ez nem Isten szentségének lemásolását, utánozását jelenti, hanem inkább részesedést Isten szentségébõl a kegyelem által...

(Lev 11:44-45) Én, az Úr vagyok a ti Istenetek. Ti megszentelődtetek, szentté lettetek, mivel én szent vagyok. Ezért ne tegyétek magatokat tisztátalanná a földön mászkáló állatokkal.  Én, az Úr vezettelek ki benneteket Egyiptomból, hogy Istenetek legyek: legyetek szentek, mivel én is szent vagyok.

(Lev 19:1-2)  Az Úr így szólt Mózeshez: „Szólj Izrael fiainak egész közösségéhez és mondd meg nekik: Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.

(Lev 20:7-8) Szentelődjetek meg tehát, és legyetek szentek, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek. Tartsátok meg törvényeimet és éljetek szerintük, hiszen én, az Úr teszlek szentté benneteket.

(Iz 6:5-7) Erre így szóltam: „Jaj nekem, végem van, mert tisztátalan ajkú ember vagyok, és tisztátalan ajkú nép között élek, mégis szememmel láttam a Királyt, a Seregek Urát.” Akkor az egyik szeráf odarepült hozzám, a kezében izzó parazsat tartott, amelyet csípővassal az oltárról vett. Megérintette vele az ajkamat és így szólt: „Nos, azáltal, hogy ez megérintette ajkadat, eltűnt gonoszságod és bocsánatot nyert a bűnöd.”

(Mt 5:48) Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!

(1 Pét 1:13-16) Ezért tehát övezzétek fel elmétek derekát, legyetek józanok, és bízzatok tökéletesen a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor felajánlanak nektek; mint engedelmes fiak, nem tudatlanságotok régi vágyaihoz alkalmazkodva, hanem a Szent szerint, aki titeket meghívott, magatok is egész életmódotokban szentek legyetek, mert írva van: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok!”

A Törvény által az ember nem tudta megvalósítani az életszentséget saját erejébõl. A kegyelemmel viszont közre kell müködni. Nem lehetünk szentek a magunk erejébõl, de Isten sem tud szentté változtatni minket, ha mi nem akarjuk. Az életszentség kettõn áll: Istenen és emberen. Isten adja az Õ kegyelmét, az ember pedig megéli a kegyelem által a maga életszentségét... És fordítva, a bûnös életmódban úgy vagyunk, mint ahogyan abban a  közismert dalban éneklik: Se veled, se nélküled, élni nem tudok…

Tehát az életszentségre vezetõ út:

1. Istennek lefoglalt emberek kell legyünk

Ez a karaktert adó szentségek kiszolgáltatása által valósul meg, amikor megkeresztelnek, aztán megbérmálnak, vagy van akit pappá szentelnek. De ez még nem elég… Ettõl még nem leszünk szentek. Az életszentséghez, nap mint nap, Isten lefoglalt emberei kell hogy legyünk, a mindennapi döntéseikben, hogy egyre inkább elkötelezzük magunkat Istennek. Ez a Krisztusba való belegyökerezés, amely aztán a Krisztusban való halállal teljesedik be...

(Kol 2:7) Verjetek benne gyökeret, épüljetek rá és erősödjetek meg a hitben, ahogy tanultátok, s bővelkedjetek a hálaadásban.

(Ef 3:17) ...hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s gyökeret verjetek és alapot vessetek a szeretetben.

(Jel 14:13) Erre szózatot hallottam az égből: „Jegyezd fel: Mostantól fogva boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg. Igen, mondja a Lélek, hadd pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik őket.”

2. Isten akarata, törvényei és parancsolatai szerint kell éljünk

Az az ember él Isten akarata, parancsolatai szerint, aki szereti Istent és felebarátját. Ki az, aki szereti Istent? Ki az aki megtartja parancsolatait?...

(Jn 14:15) Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat...

(Jn 15:10) Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.

Azt kérdezed, hogy melyek Isten parancsolatai? Mi az Õ akarata? Keressed és akkor megtalálod... (Mt 7:8)  Nincsenek azok elrejtve...  Azt mondod, hogy megtartod Isten parancsolatait? Meglehet, de vajon szereted felebarátodat? Ha nem, akkor az istenszereteted is hiábavaló...

(1 Jn 4:20-21) Ha valaki azt állítja, hogy: „Szeretem az Istent”, de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát. Ezt a parancsot kaptuk tőle: Aki Istent szereti, szeresse testvérét is.

3. Tiszták és tökéletesek kell legyünk 

Amikor elõször olvastam az evangéliumban azt, hogy legyünk tökéletesek, amint a mennyei Atyánk is tökéletes (Mt 5:48), eléggé felháborodtam. Hogyan kérhet ilyent tőlem a Mester? Hát nem látja, hogy mennyire alantas, gyenge és tisztátalan vagyok?... Bizony látja, de Istennek minden lehetséges ( Mk 10:27)... Õ fel tud emelni, meg tud erõsíteni, meg tud tisztítani és meg tud füröszteni az Õ Szent Lelkének fürdőjében:

(1Kor 6:11) Néhányan bizony ilyenek voltatok, de megtisztultatok, szentek lettetek, és megigazultatok Urunk, Jézus Krisztus nevében, Istenünk Lelke által.

A mi dolgunk a jó harcot megharcolni, a pályát végigfutni és a hitet megtartani. A többit Õ majd elvégzi...

(2 Tim 4:7) A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki örömmel várja eljövetelét.

Ima: Uram Jézus Krisztus, Te vagy a Szent és az Igaz, Aki eljövendõ. Marana Tha! Jövel Uram Jézus. Ámen.