Amikor imádkoztok

(Lk 11:1-4) Történt egyszer, hogy valahol éppen imádkozott, és amint befejezte, tanítványai közül az egyik azt mondta neki: ,,Uram! Taníts meg minket imádkozni, ahogy János is megtanította tanítványait.' Erre azt válaszolta nekik: ,,Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk! Szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponta, és bocsásd meg a bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek, és ne vígy minket kísértésbe.'

Kérdés, hogy imádkozunk-e? Mert ha nem, akkor nehéz arról beszélni, hogy: Amikor imádkoztok... Sokan vannak, akik látszólag jó emberek, de valójában a legsúlyosabb bűnben élnek: az önmegelégedés, az önteltség és a gőg bűnében... Ezek az emberek azt állítják, hogy ők becsületesek, jók, ők nem vétettek senkinek, ezért hát nem szorúlnak bűnbocsánatra és kegyelemre. Nekik nincs szükségük az Úr Jézusra, az Egyházra és jól megvannak a saját életükkel. De ez valójában a bűn tagadása... Annak a tagadása, hogy az ember megváltásra szorúl, és nem elég önmagának. Az ilyenekért hiába halt meg az Úr Jézus Krisztus a kereszten, mert ezek nem fogadják el az Ő keresztáldozatának gyümölcseit. Bizony ez egy nagyon komoly probléma, és ha meg nem térnek és nem tartanak bűnbánatot, akkor bűneikben fognak meghalni (Jn 8:24)...

(Jn 8:24) Azért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben. Mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben.

(1Ján 1:8-10) Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, megcsaljuk magunkat, és nincs bennünk igazság. Ha megvalljuk bűneinket, ő hű és igazságos, hogy megbocsássa a bűnöket, és megtisztítson minket minden gonoszságtól. Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük őt, és az ő igéje nincs bennünk.

A másik véglet, az ima-malom típusú ember. Az ilyen betáblázza napjait imákkal. Reggel-este misére jár, naponta elmond egy teljes rózsafűzér koroszút, két-három litániát és egyébb betanult imákat. Minden lelki találkozón, lelkigyakorlaton ott van, és állandóan töltekezik... Amikor viszont belépsz a személyes életébe, olyan lelki és viselkedési eltorzulásokkal találod magad szembe, hogy jól meg kell kapaszkodnod a hitedben, hogy meg ne kérdezd: Mire jó a vallásosság?... Az ilyenek vallásossága és imaélete olyan, mint amikor addig tömik beléd a habostortát meg a mézet, amíg el nem betegedsz tőle. Ezeknél, gyakran, a családi kapcsolatokban és az állapotbeli kötelességek elvégzésében is súlyos hiányosságokat láthatunk. Az is előfordul, hogy a beteges vallásosságuk komoly pszihés problémákat okoz a család tagjainak...

A helyes imaélethez meg kell értenünk, hogy mi az ima, és miért kell, illetve hogyan kell imádkoznunk: Az ima az az eszköz, amely által kapcsolatba lépünk Istennel, hogy meghalljuk az Ő hangját és töltekezzünk kegyelmével. Ez olyan, mint egy adó-vevő készülék. A világháború ideje alatt is a földalatti partizánok adó-vevő készülékekkel tartották a kapcsolatot a központtal. A kapcsolatok rövidek voltak, hogy az ellenség ne tudja bemérni az adó-vevő készülék helyét. Az Úr Jézus is arra tanít minket, hogy az imánk legyen bensőséges, rejtett és rövid...

(Mt 6:5-7) Amikor imádkoztok, ne tegyetek úgy, mint a képmutatók, akik az emberek szeme láttára szeretnek imádkozni a zsinagógában meg az utcasarkon, hogy mutogassák magukat! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor imádkozol, menj be a szobába, zárd be az ajtót, s imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz! S mennyei Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz. Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy ha ömlik belőlük a szó, nyomban meghallgatásra találnak!

Nem föltétlenül azért kell imádkozunk, hogy felsoroljuk Istennek minden szükségletünket és bajunkat. Ő jobban tudja mint mi, hogy mire van szükségünk. Ő már akkor tudja, hogy mi kell nekünk, amikor mi még nem is sejtjük. Volt olyan is, hogy alig kezdtem bele a Miatyánkba, és már a második sornál szólt hozzám az Úr. Még meg se szólíthattam Őt, még alig nyitottam ki a számat, de Ő már válaszolt. Még nem is kértem, de Ő már megadta...

Az imaélet attól is függ, hogy kinek milyen hivatása és életállapota van. Van akinek az a hivatása, hogy szüntelenül dicsőítse Istent, imádkozzon az emberekért és van, aki csak erőért imádkozik, hogy tettekkel segíthessen embertársain. A helyes imaélethez tudatosítanom kell, hogy ki vagyok, milyen az életállapotom, mi a hivatásom, mit kell tegyek és melyek a kötelességeim...

Az idők gonoszak (Ef 5:16). Ezért hát ki kell használni az időt, úgy az imára, mint a cselekvésre. Ima nélkül nekirohanni a mindennapoknak startból vereség, viszont imába mélyedve bezárkózni, amikor odakint cselekedni kellene, mulasztás. Az ima olyan kapcsolat az Úrral, mint a mobiltelefoné a térerővel, vagy a villamos eszközé a konektorral. Ha fontos dolgokban sokat kell telefonálni, akkor arra is kell vigyázni, hogy a telefon le ne lemerüljön...

(Ef 5:16) Használjátok fel az időt, mert rossz napok járnak.

Isten szeretet. Ő végtelenül jó és irgalmas. Ha nem imádkoztunk egy ideig, akkor forduljunk vissza minél hamarabb hozzá. Nem fog szemrahányást tenni, mint az öreg szülő a gyermekének, hogy miért nem hívta fel telefonon néhány hétig. Az Úr sosincs távol, hanem csak mi fordulunk el Tőle. Ő minden küzdelmünkben velünk van, bennünk van és "fogja" a kezünket. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy feléje fordítsuk gondolatainkat és szívünket. Ezért munka közben is, útközben is, mondjunk gyakran röpimákat: Jézus, Mária, József!... Uram irgalmazz nekem!...  Jézusom, bízom benned!... Uram Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam!... Amikor pedig imádkozunk, bízzunk teljes szívünkkel az Úrban...

Bármilyen bűnben is buktunk el, gyorsan forduljunk az Úrhoz és kérjünk bocsánatot imában vagy szentgyónásban. És legfőképpen vigyázzunk, hogy az imánk soha ne legyen egyfajta üzlet-ima, vagy uzsorás-ima. Ne azért imádkozzunk, hogy valamit megkapjunk az Úrtól cserébe. Ne képzeljük a jó Istent valamiféle kávégépnek vagy bankautomatának, ahová be kell dobni az imát, és azért majd minden kivánságunk teljesül.

Amikor imádkozunk, akár szárnyalunk a kegyelemtől, akár lelki szárazságot érzünk, szítsuk fel mindig a szívünkben szeretetünket az Úr iránt. Gondoljunk mindig arra, hogy milyen édes az Úr és, hogy mennyi jót tett velünk. Ne feledjük el soha, hogy a felhők fölött mindig süt a nap. Az Úr karonfog minket, és a felhők fölé emel, hogy ott, mint két jó barát (Jn 15:15), együtt sétálva ossza meg velünk gondolatait és titkait...

(Jn 15:15) Már nem mondalak benneteket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondtalak titeket, mert mindent, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek.

Az isteni erények felindítása

- Istenem, hiszek tebenned, mert örökké igazmondó vagy.

- Istenem, remélek tebenned, mert mindenkor hű és irgalmas vagy.

- Istenem, mindennél jobban szeretlek téged, mert végtelenül jó és szeretetre méltó vagy.

Uram Jézus, köszönjük, hogy barátaiddá fogadtál minket. Ámen.