2011. augusztus 3., szerda

Az alvilág kapui nem vesznek erõt rajta

(Mt 16:13-20) Amikor Jézus Fülöp Cézáreájának vidékére ment, megkérdezte tanítványait: ,,Kinek tartják az emberek az Emberfiát?' Ők ezt felelték: ,,Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások meg Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.' Erre megkérdezte őket: ,,És ti kinek tartotok engem?' Simon Péter válaszolt: ,,Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.' Jézus azt felelte neki: ,,Boldog vagy, Simon, Jónás fia! Mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Atyám, aki a mennyekben van. És mondom neked: Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is.' Ezután meghagyta a tanítványoknak, hogy senkinek se mondják el, hogy ő a Messiás. 

Botrányok mindig voltak az egyházban és ez úgymond "természetes", mert meg van írva...
 
(Mt 19,7)  Mert szükséges ugyan, hogy botrányok legyenek, de jaj annak az embernek, aki által a botrány történik. 

Viszont ami 2000-tõl történik az egyházban, az valami rendkívüli... Ilyen soha nem volt korábban az egyház történelmében. Kb. 2000-tõl jelentek meg az USA-ban az elsõ püspöki lemondások. Elegendõ rákeresni a google-ben a "catholic bishop resigned" szavakra és a lista elképesztõ ... Az okok általában leleplezett gazdasági visszaélések vagy szexuális botrányok. A dolgok a pedofilia ûgyekben durvultak el végleg. Pár év alatt a botrányok olyan méreteket öltöttek ( lásd a bostoni eseményeket), hogy azok lassan felemésztették az egyes egyházmegyék gazdasági erõforrásait, plébániáit és templomait...

Ekkor még mindenki arra számított, hogy az illetékesek felocsúdnak és határozott lépéseket tesznek a botrányok továbbterjedésének megelõzésére és a dolgok helyrehozására. A dolgok azonban nem csillapodtak. Amerika után sorra következtek az európai botrányok. Egy újabb mérföldkõ volt, amikor a Belgiumi Püspöki Konferencia tagjait, a belga világi hatóságok egy napig örizetben tartották a konferencia épületében...

Ezután jött az írországi katasztrófa: a Ryan, a Murphy és a Cloyne jelentések. Az ír egyház püspökeinek jelentõs része lemondott, a nunciust visszahívták és az ír miniszterlenök a legkeményebb hangnemben bírálta Vatikánt a visszaélések eltusolásáért. Az ír hatóságok durva intézkedéseket helyeztek kilátásba, ami már a gyónási titkot is erõszakolta. A katasztrófa felmérhetetlen volt és a következményei beláthatatlanok. Volt aki már egyenesen az ír katolicizmus végérõl beszélt. A kár olyan hatalmas lett, hogy soha, semmiféle elnyomás nem okozott korábban ekkora kárt az egyházban...

A botrány okait Enda Kenny ír miniszterelnök így nevezi meg: "felháborító klerikalizmus, arrogancia, elitizmus, narciszizmus, lelkiismeretlen és bûnpártoló eltusolás, a bûnösnek való kedvezés", stb.  Az áldozatok évtizedekig éltek egy közösségben az õket meggyalázó, bûnös, egyházi elõljáróikkal, akik továbbra is köztiszteletben álltak és gyakran házasítottak vagy temettek áldozataik családjában...

Az intézmény a romlottsággal azonosult és ezáltal, most már kiengesztelheteten konfliktusba került a világi hatóságokkal, akik oldalán ezúttal az igazság is ott állt. És mindez történt egy olyan országban, ahol a Katolikus Egyház a legnagyobb tiszteletben állt, ahol a világi hatóságok térdet hajtottak, kezet csókoltak az egyházi méltóságoknak és ahol a mindennapokban a legynagyobb tiszteletben tartották az egyházi ünnepeket és eseményeket. Ugyanakkor félõ, hogy mindez csak az eisberg csúcsa... Vajon hol robban ki a következõ botrány, hová fajul mindez?... ( Ma már látjuk...)

Ilyen körülmények között az ember az csak "ördög harapofogójára" gondolhat... Célja a papság szétzúzása, a szentmise és a szentáldozás eucharisztikus órájának megállítása és az emberek elszakítása az Oltáriszentségtõl. Egyik felõl az ördög elveszi az egyházi elõljárók, a hatalmasságok józan eszét, hogy súlyos bûnöket kövessenek el, másrészt pedig a világi hívek haragját szabadítja rájuk, hogy a gyalázat és a rombolás teljes legyen...

A eucharisztikus óra megállítását nem képzelhetjük lehetelennek, mert írva van...

(Lk 17,22) "Jönnek napok, amikor szeretnétek látni az Emberfiának egyetlen napját, de nem fogjátok látni.

Ekkor az emberek elszakadnak az üdvösség forrásától és beáll a végidõk elõtti nagy elpártolás (2Tessz 2:3). Valószínűleg ezután jelenik meg a pusztító utálatosság a szent helyen (Mt 24:15), amiről Dániel próféta jövendölt...

Habár az utolsó óráig hirdetni fogják az evangeliumot az egész világon, a továbbiakban, lehetséges, hogy csak rombolásra és pusztításra számíthatunk az egyházban... A gonosz fitogtatja erejét, de ugyanakkor lesz egyvalami, amit nem érhet el: ez a péteri szikla és az Egyház, amely erre épült. Ezt az Úr Jézus megígérte. És ha megígérte, akkor az úgy is lesz. Ebben a tudatban kell imádkoznunk és bíznunk, hogy bármilyen szörnyûség és szorongattatás is lesz, az Úr Jézus egy szilárd alapot igért, amelyhez nem érhet hozzá a Sátán. Ebbe a sziklába kell kapaszkodnunk és hozzá kell viszonyúlnunk ezekben a viharos idõkben...

(Mk 13:31) Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak.

Az, hogy a "pokol kapui nem vesznek erőt rajta", az egyház említése után következik... A péteri sziklát, nem azonosítom föltétlenül a latin egyház primátus fogalmával, hanem az eredeti péteri sziklával, meg az Egyházzal egésszével... Az Egyház sokkal magasztosabb, mint amit látunk vagy elképzelünk. Az Egyház misztérium...Bízzunk és tartsunk ki, mert velünk van a szentek eggyezsége.

(Jud  1:3) Szeretteim, minden igyekezettel azon vagyok, hogy közös üdvösségünkről írjak nektek. Szükségesnek véltem, hogy írásban kérjelek titeket, küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra szóló öröksége a szenteknek.

Ima: Uram Jézus, az ég és a föld elmúlnak, de a Te szavaid soha el nem múlnak. Végy el tőlünk minden aggodalmat. Ámen


1 megjegyzés: