Tisztítsd meg előbb a pohár belsejét

(Mt 23:23-26) Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok mentából, kaporból és köményből, de elvetitek a törvény komolyabb parancsait, a jogot, az irgalmat és a hűséget. Ezeket meg kellene tenni, s azokat sem elhagyni. Vak vezetők, akik kiszűritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, de belül tele vagytok rablással és tisztátalansággal. Te vak farizeus! Tisztítsd meg előbb a pohár belsejét, hogy a külseje is tiszta legyen!

Kemény beszéd! Ki hallgathatja?... Első olvasásra az embert úgy érinti, mint villámlás és mennydörgés. Pedig ez az igerész valójában csupa szeretet és jóság.

Az ember, mint Isten teremtménye, egy edényhez hasonlatos. Olyan, mint egy cserépedény, amelyet a fazakas formáz agyagból  és éget ki. De nem csak cserépedény lehet, hanem lehet arany, ezüst vagy akár faedény is...

(2Tim 2:20) Egy nagy házban nemcsak arany- és ezüsteszközök vannak, hanem fa- és cserépedények is akadnak: azok megtisztelõ, ezek alantas használatra.

Tehát, amint egy házban az edények sokfélék, úgy mi emberek is sokfélék vagyunk Isten házában. A Teremtő dönti el, hogy kiből, miféle edény lesz. Nem az lesz az aranyedény, aki erőlködik, hanem az, akinek az Úr kegyelmez, mert van, akin könyörül és van, akit megátalkodottá tesz. Mindez azért van, hogy az Úr kinyilvánitsa végtelen dicsõségét, hatalmát és irgalmát (Rom 9:15-18; Kiv 33:19)...

(Róm 9:21-23) Vagy nincs-e hatalma a fazekasnak, hogy ugyanabból az anyagból az egyik edényt díszesre, a másikat közönségesre formálja? S ha Isten meg akarja mutatni haragját és hatalmát, s mégis elviseli nagy türelemmel a harag edényeit, amelyek megértek a pusztulásra? S viszont, ha az irgalom edényein, amelyeket dicsõségre készített, dicsõségének gazdagságát akarja megmutatni?

De ez nem jelenti azt, hogy elengedhetjük magunkat és azt mondhatjuk: Nekünk semmi dolgunk, mert úgyis Isten dönti el, hogy milyen edények leszünk. Erőlködnünk kell és erőfeszítéseket kell gyakoroljunk a mennyek országáért...

(Mt 11:12) A mennyek országa Keresztelő János idejétől mindmáig erőszakot szenved, az erőszakosok szerzik meg.

Nekünk feladatunk van... Isten kegyelméből, arra kell törekednünk, hogy tisztes edényekké váljunk. Ez a törekedés abból áll, hogy törekszünk megigazulni az Úrban és tiszta életet élni. Nekünk okvetlenül Isten parancsolatai szerint kell élnünk, vagyis óvakodunk minden istentelenségtől...

(2Tim 2:21) Aki tehát távol tartja magát az ilyen dolgoktól, az megtisztelõ rendeltetésû edény lesz, gazdájának megszentelt, hasznos és minden jóra alkalmas eszköze.

Meg kell tisztítanunk lelkünk edényét. De hogyan tegyük ezt? Úgy, ahogyan az Úr Jézus parancsolta...

Tisztítsd meg előbb a pohár belsejét, hogy a külseje is tiszta legyen!

Mit jelent ez? Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez az edény csak az anyagi testünket jelképezi, amely a lelkünk hordozója, de valójában ez az edény a szellemi-lelkünket jelképezi, mint egy szellemi testet. Ebben a lelki edényben van a mi szívünk, lelkünk legbenső magja. Mivel a szívünkből jön ki minden élet, gondolat és indulat (Péld 4:23), ezért először azt kell megtisztítanunk. Akkor onnan kifelé, az egész lelkünk, az egész testünk és az egész életünk megtisztul. Mert az ember szívébõl származik minden tisztátalanság, paráznaság és egyéb gonoszság (Mk 7:21-22). De ha az ember szíve tiszta lesz, akkor megszűnik már gonoszat cselekedni. Törekedjünk hát megtisztítani szívünket bűbánattal, erős elhatározással, szentgyónással, imával, engeszteléssel, virrasztással és akkor betölti szívünket a Szentlélek tüze, és életre szükkelő bugyogó vízforrás tör fel belőle (Jn 4:14). Akkor alkalmasok leszünk minden jócselekedetekre és a felebaráti szeretetre...

(Péld 4:23) Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet.

(Mk 7:21-22) Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság.

(Jn 4:14) De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.

Ha megtisztítjuk szívünket, akkor tiszta lesz a lelkünk is, meg a tekintetünk is, mert a szem a test lámpása (Mt 6:22). Így lesz tiszta és világos a testünk is, meg az életünk is, és akkor áldás leszünk a környezetünk számára. Így végül elnyerjük jutalmunkat, és tisztes edények leszünk Isten házában...

(Mt 5:8) Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják Istent.

(Mt 6:22) A test világossága a szem. Ha tehát a szemed jó, egész tested világos lesz...

Uram Jézus, add, hogy megtisztuljunk, méltó életet éljünk és, hogy eljussunk az üdvösségre. Ámen.