1. A teremtés – az imádság forrása
- Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette (Ter 1:26-27);
- Az eredeti bûn megrontotta az embert, de az emberben megmaradt Teremtõjének képmása;
- Isten ebbe a képmásba beleírta az Õutána való vágyat – ezt tanusítja a világ minden vallásában megfigyelhetõ istenkeresés;
- Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette (Ter 1:26-27);
- Az eredeti bûn megrontotta az embert, de az emberben megmaradt Teremtõjének képmása;
- Isten ebbe a képmásba beleírta az Õutána való vágyat – ezt tanusítja a világ minden vallásában megfigyelhetõ istenkeresés;
- Az egész teremtett világ imádkozik: dicséri az Urat (Zsolt 145:1); sóhajtozik és vajudik (Rom 8:22);
- Isten szûntelenül hívja embert a vele való kapcsolatra, vagyis az imádságra;
- Az ember, teremtettségébõl adódóan, az ő lelke által, képes válaszolni Isten hivására, tud imádkozni, vagyis alkalmas a Vele való kapcsolatra: Ábel kedves áldozata (Ter 4:4), Hénoch Istennel való járása (Ter 5:22), Noé feddhetetlen élete (Ter 6:8), stb…
- A Noéval kötött szövetségben (Ter 9:9), az új világban, minden ember imádkozhatott Istenhez...
2. A hitből fakadó ima – Ábrahám a hit atyja
- Ábrahám meghallja Isten sugallatait, útrakel és egész életét aláveti Isten hívásának (Ter 12:4);
- Ábrahám a hit atyja, imádsága cselekvés, a sugallatokra való cselekvõ válasz, ami hitbõl fakad, ezért õ atyja a körülmetélteknek is, meg a körülmetéletleneknek is a hitben (Rom 4);
- Ábrahám imája az élõ hit imája, mert ráépiti életét; a közbenjárás imája, mert a vakmerõségig menve könyörög Sodomáért és Gomoráért; egy teljesen önátadó ima, mert képes egyszülött fiát áldozati bárányként feláldozni (Ábrahám az Atya előképe - amikor Izsákot kész feláldozni - Aki egyszülött Fiát áldozza fel a világért).
3. A közbenjáró ima – Mózes mint közvetítõ, Krisztus elõképe
- Isten elhívja Mózest az égõ csipkebokor tüzébõl (Kiv 3:4) – a tépelõdõ, ellenkezõ, alkudozó ima előképe;
- Az Úr szemtõl-szembe beszélt Mózessel, ahogyan az ember beszél a barátjához, (Kiv 33:11) – a szemlélõdõ ima elõképe;
- Mózes közvetítõ imádkozó szerepet tölt be Izrael népéért. Mózes közbenjár a népért az amalekiták elleni harcban (Kiv 17:9-14), az elpártoláskor, amikor aranyborjút csináltak maguknak (Kiv 32:7-14);
- Mózes kész életét adni a népért (Kiv 32:32) - engesztelő ima;
- Mózes a leghûségesebb, legalázatosabb, legszelídebb ember - életét adja a népért, ezért Krisztus elõképe (Szám 12:3,7,8; MTörv 18:15-19) - közbenjáró ima...
4. A közösségi ima és a templom – Dávid az Isten kedve szerinti király és Salamon az õ fia
- Mózes, Jozsué és a bírák után, Izrael népe királyt kivánt magának, olyant, amilyen más népnek is van (1Sám 8:19);
- Saul az elsõ király, de nem tartotta meg Isten parancsait, ezért a királyság Dávidra szállt (1Sám 15:28);
- Dávid egy szüntelenül imádkozó király, aki az Úr oldalán és az Úrral harcol, ezért õ irgalmat nyert az Úr elõtt. Krisztus, Dávid Fia, Dávid trónján fog uralkodni mindörökké – Krisztus király elõképe (Jer 33:15-17);
- Dávid a Szentlélek sugallatára ír zsoltárokat – ezek lesznek a nép, a közösség imái. Dávid, a zsidó és keresztény közösségi ima királyi prófétája;
- Salamon megépiti az elsõ templomot Istennek és Isten elfogadja ezt lakóhelyéül. Ez lesz a közösségi imádság helye (1Kir 8:22-53)...
5. A próféta imája – a közösség meghívása a szív megtérésére
- Illés, Elizeus, Izajás, Ezekiel, Jeremiás és a kispróféták – mind megtérésre hívnak és szorongattatásban élnek. Közvetlen imádságos kapcsolatot tartanak Istennel;
- Isten közvetlenül hívja el õket, tartja velük a kapcsolatot, és küldi õket a közösséghez, annak vezetõihez...
6. Az ima az idõk teljességében – Jézus Krisztus és az imádság
- Jézus imádkozik – mint gyerek Józseftől és Máriától tanul imádkozni, majd felviszik a jeruzsálemi temlomba;
- Jézus szûntelenül imádkozik, de különösképpen küldetésének döntõ pillanataiban;
- Három lejegyzett ima: (Mt 11:25-26) a kicsinyeknek való kinyilatkoztatás; (Jn 11:41-42) Lázár feltámasztása - Jézus szüntelen kapcsolatban van az Atyával; Jézus fõpapi imája a (Jn 17);
- Jézus egyetlen közvetítõ Isten és ember között és védelmezõ ügyvédünk aki értünk könyörög (1Tim 2:5);
- Jézus imádkozni tanít – a Miatyánk (Mt 6:9-13), a Szentlélek kérése (Lk 11:13), az imádságról szóló példabeszédek (alkalmatlankodó barát, az özvegyasszony, a farizeus és a vámos);
- Jézus kinyilatkoztatja, hogy az ima nincs többé helyhez kötve, sem Jeruzsálemhez, sem Jákob kútjának hegyéhez, sem más helyhez, hanem bárhol lehet imádkozni lélekben és igazságban (Jn 4:23-24);
- Jézus meghallgatja az imát – már itt a földön meghallgatott minden kérést.
7. Szûz Mária – az Egyház imádkozó Anyja
- Az angyali üdvözlet és a hivatásának elfogadása: “Íme az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a te szavad szerint…”
- A Magnificat;
- Mária közbenjáró imádsága az Úr Jézus mellett – a Kánai menyegzõ, a mennyei közbenjárásának előképe;
- Mária az imádkozó közösség patrónája – Mária imádkozik az apostolokkal az emeleti teremben;
- Mária minden imádkozó közösséggel és az egész imádkozó Egyházzal együtt imádkozik...
8. Az egyház imája, a krisztusi közösségek imája
- Az Úr Jézus Krisztus háromféleképpen hagyta nekünk önmagát: az Egyházban (ApCsel 9:4) az Ő misztikus testében, az Eucharisztiában (Mt 26:26) és a közösségi együttlétben a Szentlélek által (Mt 18:20);
- A keresztény közösségi ima továbbviszi az ószövetségi Izrael közösségi imáját Krisztusban, a megváltottság tudatában és a feltámadás reményében (Apcsel 2:42-47);
- A szentmise, mint a legszentebb ima: igeliturgia, homília, könyörgések, áldozati liturgia;
- A lelkiségi, közösségi talákozók: dicsõitések, imák, tanítások, tanuságtételek, stb...
9. A közösségi ima formái
- Az áldó imádság - amikor áldást kérünk valamire, valakire;
- A kérõ imádság – bûnbánattal kezdõdik, elismerjük, hogy minden jót csakis Istentõl kaphatunk meg és hittel kérünk;
- A közbenjáró imádság – hasonlóvá válunk Ábrahámhoz, Mózeshez, az Úr Jézushoz és a Szűzanyához és könyörgünk az embetekért;
- A hálaadó imádság – a tíz meggyógyult leprás közül az egyik visszatért, hálát adott (Lk 17:16) és ezzel számunkra is példát adott a hálaadó imára;
- A dicséret imádsága – Isten magasztoságának hangos és méltó elismerése, dicsérete...
Ima: Uram Jézus, kérünk taníts meg minket imádkozni és adj kedved szerint imádkozó krisztusi közösségeket. Ámen.
- Isten szûntelenül hívja embert a vele való kapcsolatra, vagyis az imádságra;
- Az ember, teremtettségébõl adódóan, az ő lelke által, képes válaszolni Isten hivására, tud imádkozni, vagyis alkalmas a Vele való kapcsolatra: Ábel kedves áldozata (Ter 4:4), Hénoch Istennel való járása (Ter 5:22), Noé feddhetetlen élete (Ter 6:8), stb…
- A Noéval kötött szövetségben (Ter 9:9), az új világban, minden ember imádkozhatott Istenhez...
2. A hitből fakadó ima – Ábrahám a hit atyja
- Ábrahám meghallja Isten sugallatait, útrakel és egész életét aláveti Isten hívásának (Ter 12:4);
- Ábrahám a hit atyja, imádsága cselekvés, a sugallatokra való cselekvõ válasz, ami hitbõl fakad, ezért õ atyja a körülmetélteknek is, meg a körülmetéletleneknek is a hitben (Rom 4);
- Ábrahám imája az élõ hit imája, mert ráépiti életét; a közbenjárás imája, mert a vakmerõségig menve könyörög Sodomáért és Gomoráért; egy teljesen önátadó ima, mert képes egyszülött fiát áldozati bárányként feláldozni (Ábrahám az Atya előképe - amikor Izsákot kész feláldozni - Aki egyszülött Fiát áldozza fel a világért).
3. A közbenjáró ima – Mózes mint közvetítõ, Krisztus elõképe
- Isten elhívja Mózest az égõ csipkebokor tüzébõl (Kiv 3:4) – a tépelõdõ, ellenkezõ, alkudozó ima előképe;
- Az Úr szemtõl-szembe beszélt Mózessel, ahogyan az ember beszél a barátjához, (Kiv 33:11) – a szemlélõdõ ima elõképe;
- Mózes közvetítõ imádkozó szerepet tölt be Izrael népéért. Mózes közbenjár a népért az amalekiták elleni harcban (Kiv 17:9-14), az elpártoláskor, amikor aranyborjút csináltak maguknak (Kiv 32:7-14);
- Mózes kész életét adni a népért (Kiv 32:32) - engesztelő ima;
- Mózes a leghûségesebb, legalázatosabb, legszelídebb ember - életét adja a népért, ezért Krisztus elõképe (Szám 12:3,7,8; MTörv 18:15-19) - közbenjáró ima...
4. A közösségi ima és a templom – Dávid az Isten kedve szerinti király és Salamon az õ fia
- Mózes, Jozsué és a bírák után, Izrael népe királyt kivánt magának, olyant, amilyen más népnek is van (1Sám 8:19);
- Saul az elsõ király, de nem tartotta meg Isten parancsait, ezért a királyság Dávidra szállt (1Sám 15:28);
- Dávid egy szüntelenül imádkozó király, aki az Úr oldalán és az Úrral harcol, ezért õ irgalmat nyert az Úr elõtt. Krisztus, Dávid Fia, Dávid trónján fog uralkodni mindörökké – Krisztus király elõképe (Jer 33:15-17);
- Dávid a Szentlélek sugallatára ír zsoltárokat – ezek lesznek a nép, a közösség imái. Dávid, a zsidó és keresztény közösségi ima királyi prófétája;
- Salamon megépiti az elsõ templomot Istennek és Isten elfogadja ezt lakóhelyéül. Ez lesz a közösségi imádság helye (1Kir 8:22-53)...
5. A próféta imája – a közösség meghívása a szív megtérésére
- Illés, Elizeus, Izajás, Ezekiel, Jeremiás és a kispróféták – mind megtérésre hívnak és szorongattatásban élnek. Közvetlen imádságos kapcsolatot tartanak Istennel;
- Isten közvetlenül hívja el õket, tartja velük a kapcsolatot, és küldi õket a közösséghez, annak vezetõihez...
6. Az ima az idõk teljességében – Jézus Krisztus és az imádság
- Jézus imádkozik – mint gyerek Józseftől és Máriától tanul imádkozni, majd felviszik a jeruzsálemi temlomba;
- Jézus szûntelenül imádkozik, de különösképpen küldetésének döntõ pillanataiban;
- Három lejegyzett ima: (Mt 11:25-26) a kicsinyeknek való kinyilatkoztatás; (Jn 11:41-42) Lázár feltámasztása - Jézus szüntelen kapcsolatban van az Atyával; Jézus fõpapi imája a (Jn 17);
- Jézus egyetlen közvetítõ Isten és ember között és védelmezõ ügyvédünk aki értünk könyörög (1Tim 2:5);
- Jézus imádkozni tanít – a Miatyánk (Mt 6:9-13), a Szentlélek kérése (Lk 11:13), az imádságról szóló példabeszédek (alkalmatlankodó barát, az özvegyasszony, a farizeus és a vámos);
- Jézus kinyilatkoztatja, hogy az ima nincs többé helyhez kötve, sem Jeruzsálemhez, sem Jákob kútjának hegyéhez, sem más helyhez, hanem bárhol lehet imádkozni lélekben és igazságban (Jn 4:23-24);
- Jézus meghallgatja az imát – már itt a földön meghallgatott minden kérést.
7. Szûz Mária – az Egyház imádkozó Anyja
- Az angyali üdvözlet és a hivatásának elfogadása: “Íme az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a te szavad szerint…”
- A Magnificat;
- Mária közbenjáró imádsága az Úr Jézus mellett – a Kánai menyegzõ, a mennyei közbenjárásának előképe;
- Mária az imádkozó közösség patrónája – Mária imádkozik az apostolokkal az emeleti teremben;
- Mária minden imádkozó közösséggel és az egész imádkozó Egyházzal együtt imádkozik...
8. Az egyház imája, a krisztusi közösségek imája
- Az Úr Jézus Krisztus háromféleképpen hagyta nekünk önmagát: az Egyházban (ApCsel 9:4) az Ő misztikus testében, az Eucharisztiában (Mt 26:26) és a közösségi együttlétben a Szentlélek által (Mt 18:20);
- A keresztény közösségi ima továbbviszi az ószövetségi Izrael közösségi imáját Krisztusban, a megváltottság tudatában és a feltámadás reményében (Apcsel 2:42-47);
- A szentmise, mint a legszentebb ima: igeliturgia, homília, könyörgések, áldozati liturgia;
- A lelkiségi, közösségi talákozók: dicsõitések, imák, tanítások, tanuságtételek, stb...
9. A közösségi ima formái
- Az áldó imádság - amikor áldást kérünk valamire, valakire;
- A kérõ imádság – bûnbánattal kezdõdik, elismerjük, hogy minden jót csakis Istentõl kaphatunk meg és hittel kérünk;
- A közbenjáró imádság – hasonlóvá válunk Ábrahámhoz, Mózeshez, az Úr Jézushoz és a Szűzanyához és könyörgünk az embetekért;
- A hálaadó imádság – a tíz meggyógyult leprás közül az egyik visszatért, hálát adott (Lk 17:16) és ezzel számunkra is példát adott a hálaadó imára;
- A dicséret imádsága – Isten magasztoságának hangos és méltó elismerése, dicsérete...
Ima: Uram Jézus, kérünk taníts meg minket imádkozni és adj kedved szerint imádkozó krisztusi közösségeket. Ámen.
