Mindig aktuális volt az egyházi előljárók méltatlanságának kérdése. Az Úr Jézus legkeményebben a képmutató farizeusokat és írástudókat korholta. Gyakran mondta nekik (Mt 23), hogy: Jaj nektek, miközben bűneiket, képmutatásaikat és benső tisztátalanságaikat vágta szemükbe. Ugyanakkor, az Úr Jézus megkövetelte a zsidóktól, hogy az ő tanításukat, méltóságukat tartsák tiszteletben, mert ők Mózes székében űlnek...
Az ember ma is ember... A szolgálati papságára felszentelt előljárók is gyakran hasonló állapotba sülyednek. De mivel Mózes Krisztus előképe, ezért, amint a farizeusok és az írástudók Mózes székében ültek, úgy a szolgálati papság is ma Krisztus székében ül. Így aztán, ez a szentírási rész reánk is vonatkozik. Nekünk is kötelességünk engedelmeskedni a szolgálati papságnak, még akkor is, ha netán méltatlannak bizonyulnak személyes életükben. Helyes tanításukat meg kell tartanunk, de a helytelen dolgaikat nem szabad követnünk. Krisztus iránti szeretetből, az istenfélelem lelke által, tiszteletben kell tartanunk méltóságukat, és el kell fogadni az Egyház igaz tanítását, amelyet őriznek és közvetítenek...
A pap az Úr felszentelt szolgája
Amikor a papot felszentelik, akkor felkenik az Úr szolgálatára. Amint Dávidban megvolt az istefélelem lelke, hogy semmiképpen sem emelt kezet az őt halálra üldöző Saulra, úgy bennünk is legyen meg ez a lelkület, hogy ne bántsuk a papot. Ne emeljünk rá kezet, átvitt értelemben sem. Ne rágalmazzuk, ne gyalázzuk, ne szidjuk és ne kritizáljuk őt (de pedig hányszor megtesszük...). Oly gyakran vétkezünk ezen a területen... Mára már divat, hogy ha ketten vagy hárman összegyűlünk, akkor nem Krisztus van közöttünk, hanem a kritika szelleme, és a papokat mossuk. Uram bocsásd meg nekünk, mert senki sem maradhat büntetlenül, aki kezet emel az Úr fölkentjére...
(1Sám 26:9) Dávid azonban így felelt Abisájnak: „Ne öld meg, mert ki maradt büntetlen, aki az Úr fölkentjére emelte kezét?!”
Ne bántsuk az Egyházat
Az Egyház, Isten népe, az Isten élő kövekből épült élő temploma (1Pét 2:4). Aki az Egyházat rombolja, az Isten templomát rombolja. Azt viszont Isten pusztítja el...
(1Kor 3:17) Aki lerontja az Isten templomát, azt Isten elpusztítja. Isten temploma ugyanis szent, s ti vagytok az.
Az Egyház Krisztus menyasszonya, és a Vőlegény szereti a Menyasszonyt...
Az Egyház elleni fenekedésnek nagyon súlyos következményei lehetnek: depresszió, lelki és anyagi leépülés, család tönkrejutása, betegség, sőt a teljes kipusztulás is...
(Mt 6:11) Ha valamely helységben nem fogadnak be, és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük."
Aki az Egyházra nem hallgat, az végső soron Istenre nem hallgat...
(Mt 10,40) Aki titeket befogad, engem fogad be, aki pedig engem fogad be, azt fogadja be, aki engem küldött.
Az Úr megtisztítja a papságot
Ha a papság méltatlanságát látjuk, higgyük el, hogy ettől ők még az Úr szolgái maradnak. Bármennyire bűnös is egy pap, a szentségeket érvényesen szolgáltatja ki. Viszont a papot támadó világi, liberális és egyházellenes ember, bármennyire is igazságosnak és demokratikusnak is tűnjék, mivel ellenséges indulat van a szívében, ő mégiscsak Isten és az Egyház ellensége.
Ez az ellenségesség lehet rossz emberi indulatból, mert valakitől eltanulta, vagy valami okozta ( pl. botrány), de lehet a gonosz lélek által is, egyházellenes szektába vagy szervezetbe való beavatás által...
A pap az Úré, és bármennyire bűnös is, mivel hisz és bűnbánatot tart, megmenekül. De az egyházellenes ember, ha meg nem tér, Korach sorsára jut (Szám 16:16 ), amely végül is a Sátán sorsa. Az Úr megkönyörül a legnyomorúltabb papján is, mert ő végtére is hisz, mert ő Jézusé és mert egyszer csak bűnbánatot tart. Az Úr megtisztítja papjait a tisztítótűzben, hogy egykor méltó módon szolgáljanak...
(Mal 3:3) Leül, mint az ezüstolvasztó és -tisztító mester. Megtisztítja Lévi fiait, megfinomítja õket, mint az aranyat és az ezüstöt, hogy méltóképpen mutassák be az áldozatot az Úrnak.
Az Úr feldíszíti papjait
Ma divat az Egyház, a papság, a szerzetesek gúnyolása leginkább a média és a szórakoztatóipar által. Ez az arcátlanság a Sátán műve. De az Úr egyszer majd beveri a csúfolódó Sátán fogait, és újra feldíszíti a bemocskolt és meggyalázott papságot, mert az Úr jóságos, irgalmas és végtelenül hűséges az övéihez...
(Zak 3:1-4b.) Megmutatta nekem Józsue fõpapot, amint az Úr angyala elõtt állt. Jobbján a sátán állt, és vádolta. Az Úr angyala ezt mondta a sátánnak: „Parancsoljon neked az Úr, sátán, parancsoljon neked az, aki kiválasztotta Jeruzsálemet! Nem üszök õ, amelyet kimentettek a tûzbõl?” Józsue piszkos ruhába volt öltözve, amint ott állt az Úr angyala elõtt. Az angyal megszólalt, és azt mondta az elõtte állóknak: „Vegyétek le róla a piszkos ruhát, és öltöztessétek díszes ruhába! A fejére tegyetek tiszta föveget!” Fel is öltöztették díszes ruhába, a fejére pedig tiszta föveget tettek. Az Úr angyala ott állt elõtte, és azt mondta neki: „Látod, levettem rólad bûnödet”.
Van egy székely mondás, amit ugyan babonaság nélkül, de jó észbetartani: Ne feledd a napot, amikor megbántod a papot!
Ima: Uram Jézus! Áldalak és magasztallak! Mily jó dolog házadhoz népéhez tartozni! Mily gyönyörűséges házadban lakózni! Ámen.
P.
VálaszTörlés