2007. november 3., szombat

Márta és Mária I.

Lk 10:38-42

Útjukon betértek egy faluba. Egy Márta nevû asszony befogadta házába. Ennek volt egy húga, Mária. Ez odaült az Úr lábához és hallgatta a szavait. Márta meg sürgött-forgott, végezte a háziasszonyi teendõket. Egyszer csak megállt: „Uram - méltatlankodott -, nem törõdöl vele, hogy húgom elnézi, hogy egyedül szolgáljalak ki? Szólj neki, hogy segítsen nekem!” Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tõle soha.”

A történet

Az Úr Jézus megszállt Márta házában. Márta készítette a vacsorát, felszolgált, míg Mária, az ő húga, csak ott ûlt és hallgatta az Úr Jézus szavait. Márta felháborodott és méltatlankodni kezdett. Õ dolgozik, sürög-forog, a másik meg csak lazsál... Márta ezt igazságtalannak érezte és zsummogni kezdett. Lám, egy mindennapi helyzet, amit az Úr Jézus felhasznál, hogy ezzel is tanítson minket...

Az evangéliumi szakasz téves értelmezése

Gyakran megesik, e szentírási szakasz szerint, hogy Mártát negatív példának állítjuk be és a Márta féle, aktív embereket, helytelen magatartásúaknak gondoljuk. Pedig hát tévedûnk ha elcsúszunk egyik irányba és úgy véljük, hogy nem kell tettekkel szolgálni, hanem csak elmélkedni és imádkozni kell...

Az evangéliumi szakasz helyes értelmezése

Valójában, minden keresztény ember benne van mindkét szerepben, csak nem egyforma arányban. A keresztény ember nem vetheti meg sem a Márta példáját, és nem magasztalhatja fel kizárólagosan Mária példáját sem. A helyes keresztény élethez mindkettõ szükséges. Ha ez nem így lenne, akkor az Úr Jézus nem buzdítana a szolgálatra: 

(Mk 10.43) Közöttetek azonban ne így legyen. Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok...

De van akinél a tettekkel való szolgálat erõteljesebb és van akinél az imaélet...

Márta és Mária lelkülete életünkben

Nursiai Szent Benedek fogalmazta meg: Ora et labora, vagyis Imádkozzál és dolgozzál. Ha az ember végcélja a menyország, akkor miért kell annyit dolgozni, azaz miért kell a munkát egy sorba állítani az imával?

Azért, mert:

- Földi zarándokútunkon szükségünk van anyagiakra, amelyeket elõ kell teremteni. Az õsbûn esete óta ezeket az anyagiakat csakis fáradsággal teremthetjük elõ...

- A munka által bontakoznak ki a képességeink és az egyéniségünk. A munka hozzájárul személyünk kiteljesedéséhez...

- A munka megóv minket a bûntõl, mert amig dolgozunk, addig nincs időnk bűnöket elkövetni...

(Ter 3.19) Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amibõl lettél.

(2Tessz 3.10) Már amikor nálatok voltunk, meghagytuk nektek, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyék.

Vajon melyik helyes magatartás? Egész nap dolgozni és alig imádkozni, vagy egész nap imádkozni és alig dolgozni?...
Helytelen magatartások...

- Egész nap csak dolgozik, de nem imádkozik:

Hosszú távon az ilyen ember nem maradhat a kegyelem állapotában és sz élete hamarosan célt téveszt. Nem igazán tudja, hogy miért dolgozik és idővel a munkának, meg a világias, anyagias lelkületnek rabja lesz. Sõt az ilyen embernek a munka egyfajta büszkeséggé, szenvedéllyé, droggá, bálvánnyá változik... Ugyanakkor, munkája közben, a konfliktusokat sem tudja szeretettel kezelni és durva érzéketlenségbe sülyed... Szidja és megveti a hívő embert, aki néha visszavonul a munkától, hogy az Úr lábaihoz ûlve töltekezzen...

Egész nap csak imádkozik, de nem dolgozik

Az ilyeneknél általában az életállapoti kötelességek súlyos elmulasztása fordul elõ. Elmulasztanak sokféle jót megcselekedni: gondoskodni, együttérezni, segíteni, híveket pasztorálni, vagy akár az evangéliumot hirdetni... És mindezt egy helytelenül kigondolt és gyakorolt imaélet miatt. Itt gyakran egyfajta túltengő önszeretetrõl, önkeresésrõl van szó, valamiféle kevélységrõl, csökönyösségről, lelki rabságról vagy sérültségrõl...

A helyes életállapot beállítása

A helyes életállapot beállítása és annak megõrzése az egyik legnehezebb feladat, amelyre szüntelenül oda kell figyelni... 

Néhány szempont:

- Naponta, magánban, vagy a családdal, legalább háromszor imádkozni (reggel ébredéskor, délben az ebédnél, este lefekvésnél);

- Minden nap kérni a Szentlélek segítségét, Jézus Szent Vérének védelmét és a Szűzanya palástjának oltalmát, a napi tevékenységünkre és a kapcsolatainkra;

- A munkakötelességek lelkiismeretes és becsületes elvégzése, Isten jelenlétében és az Õ félelmében;

- A mindennapi munka megszakítása vagy átrendezése, a hétköznapi ünnepek alkalmával vagy amikor valaki a segítségünket kéri;

- A vasárnapok és ünnepnapok megszentelése azáltal, hogy ilyenkor nem dolgozunk, hacsak egy komoly szükség és az emberszeretet meg nem követeli;

- Hetente egyszer részt veszünk egy krisztusi közösség életében, ahol közös ima vagy karitatív szolgálat van;

- Ne csak a családunkért és önmagunkért dolgozzunk, hanem a közösség javára is;

- Minden napunkat zárjuk bensõ imával, lelkiismeret vizsgálattal, bűnbánattal és hálaadással.

Az örök értékek

Az ember bármennyit is dolgozik életben, bármit is szerzett: anyagiakat, hírnevet, tudományt, megbecsülést, egyszer minden elenyészik és a semmibe vész itt a földön. Egyedül csak az marad meg, ami az Jézusnál van fen a mennyben:

(Mt 6.20) A mennyben gyûjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok!

Ezért mondja az Úr Jézus, hogy Mária a jobbik részt választotta. Mária Õt választotta és az Õ örök életre szóló szavait, amelyek soha el nem múlnak ( Mt 24;35; Mk 13:31; Lk 21:33).

Összefoglaló

Elsõ az Úr Jézussal való kapcsolat, az ima által, és csak a második a szolgálat, az Õ tanításának tettekre való váltása. Az imából kell minden szolgálatnak kindulnia és mindenkinek meg kell találnia a helyes sorrendet, meg a helyes arányokat.

Ima: Uram Jézus, bevalljuk, hogy nem tudunk helyesen szolgálni. Kérünk add, hogy nap mind nap lábaidhoz ülhessünk, hogy majd tanításod megcselekvésével, igaz életét éljünk. Ámen.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése