Isten népet választott magának az eredeti bűn által elszakított emberiségből
- Az Úr először Ábrahámot hívta el, ígéreteket adott neki, megpróbálta a hitét és megáldotta őt;
- Az ígéreteket megismételte Izsáknak, majd Jákóbnak, akitől aztán származott Izrael népe;
- Izrael házának népe Egyiptomba menekült az éhinség elől és oda telepedett József csodálatos sorsa által;
- Izrael népe igen megsokasodott, és ezért a későbbi fáráók rabszolgasorsba hajtották őket;
- Isten terve Izrael népének csodálatos szabadítására és a Mózes által vezetett egyiptomi kivonulás;
- Izrael pusztai vándorlása, Mózes és Áron vezető szerepe és nehézségeik vezetői szolgálatukban.
Az Egyház Isten népe, a lelki Izrael, amely Izrael népéhez hasonlóan járja pusztai vándorútját
- Isten elküldte Szent Fiát, hogy betöltse a törvényt, új szövetséget kössön és megváltsa az emberiséget;
- A krisztuskövetők, Akiket elhívott az Úr minden nemzetből, ők a lelki Izrael, amely beleoltatott a nemes szőlőtőbe, Izrael olajfájába...
(Róm 2:28-29) Nem az a zsidó, aki látszatra az, s nem az a körülmetélés, ami a testen látható, az a zsidó, aki bensõleg az, s aki nem betû szerint, hanem lélek szerint körülmetélt.
(Róm 11:24) Ha téged ugyanis levágtak a természetes vad olajfáról, s a természet rendjén felülemelkedve beoltottak a nemes olajfába, mennyivel inkább beoltják majd azokat saját olajfájukba, akik természet szerint is oda valók.
- Így Isten terve egy magassabb rendű dimenzióba lépett, a lelki Izrael dimenziójába, amelyben minden népből és nemzetből elhívott ember éli meg lélekben Izrael népének vándorlását;
- Minden krisztuskövető embert Egyiptomból vezet ki az Úr, a bűn rabságából, amikor megadja neki a megtérés kegyelmét és átvezeti őt a sötétségből a világosságra, vagyis a lelki halálból az életre. Az Úr Jézus, ebben is első lett a testvérei között...
(Mt 2:15) „Egyiptomból hívtam az én fiamat.”
(Kol 1:18) Õ a kezdet, az elsõszülött a halottak közül, hogy övé legyen az elsõség mindenben.
Ezért minden egyes ember élete zarándokút az egyiptomi rabságból az ígéret földje felé, ami a mennyek országa. Az ide való megérkezés és a bejutás az üdvösség.
Isten mindig előljárókat rendelt népe élére, akiknek megbízást adott és akiket felkent a vezetésre
Az Ószövetségben:
- A feladat nem volt könnyű Mózes és Áron esetében, hiszen több mint egy millió emberről és jószágaik vezetéséről kellett gondoskodniuk...
(Kiv 12:37) Izrael fiai elindultak Ramszeszbõl Szukkot felé, a gyalogos férfiak - családjukat nem számítva - mintegy hatszázezren.
Mózes nem volt képes egyedül ellátni feladatát, ezért segítőket kért magának...
(Szám 11:14) Egyedül nem bírom ezt a népet, nagyon nehéz nekem.
Az Úr hetven vént rendelt Mózes mellé segítségül, akiknek szakított Mózes lelkéből...
(Szám 11:16) Ekkor az Úr azt mondta Mózesnek: „Hozz ide nekem Izrael vénei közül hetven férfit, olyanokat, akikrõl tudod, hogy valóban a nép vénei és vezetõi. Vidd magaddal õket a megnyilatkozás sátora elé, s álljanak melléd.
Az Újszövetségben:
- Az Úr Jézus az apostoloknak adta át a kulcsok hatalamát, azaz a képviseleti, vezetői és tanítói hatalmat...
(Mt 16:19) Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva.”
(Mt 18:18) Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldotok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.
Az apostolok előljárókat, püspököket, presbitereket rendeltek és bíztak meg a helyi egyházak élére, felkenve őket imával és kézrátétellel. Így megalapozták az apostoli folytonosságot...
(ApCsel 14:23) Az egyházak élére (kézrátétellel) elöljárókat rendeltek, és imádkozva, böjtölve az Úr oltalmába ajánlották õket, akiben hittek.
Isten akarata, hogy felkentjeire hallgasson az Ő népe
- Mózes is félt, hogy Izrael népe nem engedelmeskedik majd neki...
(Kiv 4:1) Mózes újra megjegyezte: "De ha nem hisznek nekem és nem hallgatnak rám, hanem azt mondják: Az Úr nem jelent meg neked."
- A keresztényeket is inti a szent író az engedelmességre...
(Zsid 13:17) Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, kövessétek õket, mert õk vigyáznak rátok, abban a tudatban, hogy számot adnak lelketekrõl.
De a nép mindenkor zúgolódik az előljárók ellen. Ilyenkor a zúgolódások és lázadások területei a következők:
A testi szükségletek és az anyagiak
- Mit eszünk, mit iszunk, mit veszünk fel, hogyan élünk, miért vagyunk szegényebbek mint mások...
A testi szükségletek és az anyagiak
- Mit eszünk, mit iszunk, mit veszünk fel, hogyan élünk, miért vagyunk szegényebbek mint mások...
(Zsid 13:5) Ne legyetek kapzsik, elégedjetek meg azzal, amitek van.
(1Tim 6:7-8) Hiszen semmit sem hoztunk erre a világra, s nem is vihetünk el semmit. Ha van ennivalónk és ruhánk, elégedjünk meg vele.
Uram, én hittem neked, megtértem, megtartottam szavaidat, és most nélkülözök. Jobb lett volna megtéretlenül maradni és élni a világ szerint. Akkor el lennék telve bőven anyagi javakkal...
(Kiv 16:3) Izrael fiai ezzel estek nekik: „Inkább haltunk volna meg az Úr keze által Egyiptomban, amikor a húsos fazekak mellett ültünk és jóllaktunk kenyérrel.
Az erkölcsi követelmények
- A házasság szentségének területe: Ne mondja meg nekem senki, hogy kivel és hogyan éljek, hogy ne váljak el, hogy hányszor házasodjak;
- A gyerekvállalás területe: Ne mondja meg senki nekem hány gyerekem legyen, én tervezem meg családomat, ha akarom mesterségesen tervezem/ szabom/ szabdalom családomat (abortusz, mesterséges megtermékenyítés, béranyaság);
- A szenvedés területe: Azt teszek az életemmel amit akarok, sőt az öreg, tehetetlen melletem szenvedő életével is. Ha úgy látom jónak, akkor kioltom életét és megmentem a szenvedéstől. Kegyesen elteszem láb alól ( passzív vagy aktív eutanázia);
- A szexuális élet területe: Ne mondja meg senki nekem, hogy kivel, mikor és hogyan szeretkezzek (házasságtörés, paráznaság, bujaság, homoszexuális kapcsolatok);
- A család intézménye: az egyneműek kapcsolatukat családnak akarják kinyílvánítani, azonos jogokat kérnek a rendes családokkal, sőt még egyházi áldást is kérnek párkapcsolatukra. Ugyan már, az Egyház legyen szives alkalmazkodjon a jogainkhoz és a mai időkhöz.
Az egyház intézménye és annak képviselõi
A papság van felkenve Isten népének, az Egyházának vezetésére. A világi hívő nem tetszeleghet előljáró szerepében, és nem követelhet magának bármilyen hasonló szerepet. Mivel az apostoli folytonosság által a papság képviseli Istent, közvetíti Isten parancsolatait, ezért ők vannak a kirakatban, és ők minden zúgolódás, lázadás célpontjai.
A papság elleni lázadásnak több formája van:
- A teljes elutasitás (a pápa az Antikrisztus, a Katolikus Egyház pedig a bibliai fenevad, stb.);
- A Katolikus Egyház Tanító Hivatalának elutasítása (majd én magam értelmezem a Szentírást, mert engem vezet a Szent Szellem);
- A szentségek elutasítása, különösen az Oltáriszentség ( szerintük bálványimádás) és a szentgyónás elutasítása (szerintük fülbe sugdosás);
- Szűz Mária tiszteletének elutasítása ( Istennő imádás);
- A papi szolgálat követelményeinek támadása: a cölibátus - a papok miért nem nősülhetnek meg? Miért csak férfiak lehetnek papok? - nők állitólagos diszkriminálása;
- Az egyház állam általi anyagi támogatásának elutasítása - ultraliberális érvelés: a papokat tartsák el a híveik;
- Az egyház közéletből való kiszorítása - a papok ne nyilvánuljanak meg a politikában és a közéletben.
Lázadás Isten ellen
Az előbbi lázadások, végső soron, nem embereknek szólnak, hanem Istennek. Minden egyházi előljáró elmondhatja Mózes és Áron panaszát...
(Kiv 16:7) Mi vagyunk mi, hogy ellenünk zúgolódtok?
A zúgolódás és a lázadás a kevélység bíztos jele. Ezeknek ellenszere csakis az alázat.
Az alázatos ember belátó
- Isten mindenkit egyformán szeret, de nem mindenkit egyformán hív el a szolgálatára. Van a szolgálati papság és vannak a világi hívők. Vannak pásztorok és vannak pasztoráltak. Nem fordíthatjuk meg a szerepeket, se nem moshatjuk azokat össze;
- A Szentírás sokmindenben bárkire vonatkozik, de nem mindenben. Egy családi életre hívatott világi hívő nem vonatkoztathatja magára teljes mértékben azokat az igéket, amelyek az előljárókra, az egyházirendre vonatkoznak;
- Csak az Úr Jézus Krisztus alapított egyházat, és Ő is csak egyszer. Nem vehetjük magunknak azt a jogot, hogy a péteri sziklára rakott alapon kívül más egyházakat, gyülekezeteket, vallási intézményeket hozzunk létre.
A szűk ösvény csakis Péter utódának nyomában van
Hallgassunk a mindenkori pápára (de csakis akkor, ha Krisztust és az Ő tanítását követi!) és a vele egységben lévő püspökökre és papokra. Ha ezt tesszük, nyitva áll előttünk az életszentség útja. Aki nem hallgat rájuk, nem támogatja őket lelkileg és anyagilag, az mind valamiképpen lázad. Vagy generációsan örökölt lázadásban él (még akkor is, ha élete sok területén nyilvánvalók a megszentelődés jelei), vagy önmaga döntött a lázadó magatartás mellett. A lázadás mindenképpen gátol az Isten felé vezető útunkon. Ha az előljáró szavai és tettei ellenkeznek a szentírással, az Úr Jézus és a szentek tanításával, akkor vonuljunk vissza, de ilyenkor se bocsátkozzunk vitatkozásokba, nehogy Korach sorsára jussunk ( Szám 16:31-32; Jud 1:11)...
(1Pét 5:5) Ugyanígy, ti fiatalok, engedelmeskedjetek az elöljáróknak. Egymás iránt pedig mindannyian viseltessetek alázattal, mert az Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak azonban kegyelmet ad.
Uram Jézus, adj nekünk gyermeki alázatot és engedelmességet, hogy el ne vesszünk. Jézusom bízok benned! Ámen.
P.
VálaszTörlés